Felteszem, nem sokan hallottatok még a Games Innovation Award Saxony-ról, lévén, ez egy viszonylag újkeletű kezdeményezés, ami csak 2021 óta osztogat díjakat a különböző videójáték-kategóriákban. A szervezet mögött egyébként a szász tartományi kormányzat áll, és a helyi szoftverfejlesztők felkarolását tűzte ki céljául. A fődíj például ennek megfelelően egy startup lehetőség, ingyenes tanácsadással, infrastruktúrával. Felemlegetésének apropója az, hogy a Highrise City tavaly az újonc – még kereskedelmi forgalomba nem került – játékok kategóriájában elvitte az első díjat.

A cím alapján nem nehéz kitalálni, hogy alanyunk a városépítő műfajt gazdagítja, ámbár a drezdai fejlesztők egy ígéretes ”kettő az egyben” szlogennel is megfejelték az alkotást, így aztán az a tycoonok, azaz az üzleti szimulátorok felé is kikacsintgat. Ettől még persze itt is ugyanúgy zajlik az élet, mint a SimCityben, tehát elég csak kijelölni a lakó- és üzleti övezeteket, aztán ha az igények találkoznak, akkor a beáramló polgárok létrehozzák az épületeket. Sőt eleve beállíthatunk egyfajta társadalmi rétegződést, mert az iparosok, alkalmazottak, mérnökök, menedzserek és tőkések számára külön-külön zónák vannak, nyilván egyre magasabb épületekkel és egyre emelkedő igényekkel. A modern építős kánontól ott vesz egy nagyobb fordulatot a történet, hogy az olyan termelési láncokat, mint a búzaföld-malom-pék, a birkafarm-gyapjúüzem, vagy a nehézipar szereplőit szépen egyesével kell kirakosgatni.

A korai verzióban egyelőre csak New York és Fokváros földrajzi koordinátáira építhetünk egy-egy települést, a kezdet pedig pont olyan, mint mondjuk, két évszázaddal korábban, az Anno-szériában. Azaz bedobunk egy fűrésztelepet a legsűrűbb erdőbe, aztán megkezdjük a szolgáltatások kiépítését, a modern városi embernek ugyanis a vízvezeték, az elektromos áram, és az egészségügyi ellátás mellett a változatos táplálkozás (zöldség és gyümölcsfarmok, halásztelepek) is a ”becsípődései” közé tartozik, és jelzem, hogy ez még csak a munkásréteg. Ahogy haladunk felfelé a ranglétrán, úgy lép be az egyenletbe a kenyér, a ruhaipar, a bútoripar, na meg persze a sör, nem is beszélve a vidámparkokról. Aztán a húsipar, a papír- és üveggyártás is becsatlakozik, a sort pedig hosszan lehetne még folytatni. Érdekes jelenség, hogy a kétféle zónákból legalább annyi ”office” (üzleti, kereskedelmi) jellegűt ki kell pakolni, mint lakóterületet, különben munkahely hiányában megáll a bevándorlás.

Galéria
Kattints a galéria megtekintéséhez!

A populációt sújtó szokásos kellemetlenségek, mint a zajok, a környezetszennyezés, a forgalmi dugók fokozottan jelen vannak, tehát a gyárakat, fosszilis erőműveket jól el kell különíteni a lakónegyedektől. Nem árt továbbá pár hulladékégető erőművet is szolgálatba állítani, különben hamar ellepi a várost a szemét. Herefalva (és még mondja valaki, hogy nem erősségem a névválasztás) lakó- és üzleti negyedeit egyébként az Unreal Engine lencséjén keresztül lehet megcsodálni, valamint tartozik hozzá egy külön sétakocsikázós mód is. Utóbbival egy borzalmassan irányítható fehér furgon volánja mögé pattanhatunk, a fotómódban pedig kedvünkre beállíthatjuk a fényviszonyokat és a napszakokot. Korai verzióról beszélünk, tehát azt a néhány fagyást, ami 1-2 óránként kötelezően jött, nem rónám fel, de a térkép negyedének beépítése után kezdődő egyre erősebb lagot már igen. Az pedig különösen fájó pont, hogy a műfaj veteránjaiból kiollózott ötletek, például a Cities: Skylinesból lenyúlt négyzethálós, szögmérős, útépítős rendszer a Highrise Cityben már kevésbé flexibilis.

A sok morgás közben persze egész jól szórakoztam. Egyrészt a farmok, bányák rendszerét összehozni a közúti áruszállítási hálózat termináljaival (és ezek hatósugarának beállításaival) kifejezetten élvezetes, másrészt nagyon gyorsan össze lehet rántani egy kisebb megapoliszt, látványos felhőkarcolókkal. Tulajdonképpen a városépítés minden ismert elemét bepattintották a játékba a fejlesztők, kezdve a törvényhozással a fejleszthető technológiákon, adózáson, kereskedelmen át, egészen a forgalomszervezésig. Ráadásul a kezelőfelület sem rossz, csak ugye ott az a fránya lag, és látványban sem ártana villantani még valamit. Érdemes odafigyelni rá, követni vagy akár támogatni a fejlesztését.