A videójátékokat gyakran éri az a vád, hogy negatívan befolyásolják a fiatalok mentális egészségét, ugyanakkor teljesen ellentmondó kutatásokat is olvashatunk. Egy új amerikai-svéd neurológiai-pszichológia kutatás szerint például a serdülőkori figyelemzavarokért sokkal inkább a közösségi média tehető felelőssé, semmint a videójátékok vagy épp a tévézés.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hírlevele szerint a svéd Karolinska Institutet és az Oregoni Egészségügyi Egyetem több mint 8300 általános iskolás digitális médiahasználatát monitorozta mintegy név éven keresztül, azzal összefüggésben, hogy a szokásaik okozhattak-e figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD). A kutatók három fő területre összpontosítottak: közösségi média, televíziózás és videójátékok.
Az eredmények szerint a közösségi média használata és a figyelemzavar tüneteinek fokozódása között egyértelmű összefüggés van, a koncentrációt a legnagyobb mértékben a másokkal való chatelés zavarhatja meg. Az NMHH arról ír a kutatásra hivatkozva, hogy már önmagában az a tudat, hogy üzenete jött, zavaró lehet a tinédzser számára, hosszabb távon pedig a koncentrációs képességeit is ronthatja. Fontos, hogy a kutatók nem jelentik ki, hogy a közösségi média használata az ADHD klinikai diagnózisának kialakulásához vezetne, viszont egyértelműen nagyon eséllyel jelenhetnek meg az ehhez társított tünetek.
Bár a közösségi média használata negatív hatásokat mutatott, a televízió és az online videók nézése, valamint a videójátékok kapcsán nem találtak erre vonatkozóan összefüggést. A kutatók emiatt arra jutottak, hogy nem önmagában a képernyőidő vezethet figyelemzavarhoz, hanem a fogyasztott média típusa és tartalma.
Az NMHM egy másik kutatást is említ a hírlevelében: a Corriere Della Sera egyik cikkében arról ír, hogy bizonyos esetekben előnyökkel is járhatnak a videójátékok a társas kapcsolatok kialakulása szempontjából. A 21 ország iparági érdekképviseleti szerve által készített kutatás szerint - ami 24 ezer fő részvételével zajlott - a videójátékok nem az elszigetelődést erősítik, épp ellenkezőleg: a játékot gyakran közös élményként élik meg a gamerek. Ennek oka, hogy a megkérdezettek 80 százaléka szerint nem idegenekkel játszanak, hanem olyanokkal, akik a való életben is a barátaik, sőt a kutatás szerint a szülők 68 százaléka is havonta egyszer együtt játszik a gyerekével.
Borítókép forrása: Depositphotos / rafapress
