Szerintem nagyjából a 2000-es évek közepe (mondjuk 2005-2006) óta jelen van Magyarországon az a trend, hogy az emberek nagy része online akar megnézni minden friss mozifilmet – és ha lehet, akkor azonnal. Mindegy a gagyi mozis minőség, a 240p felbontás és a torz hang, nekik azonnal kell. Valahogy a normális minőségű filmnézés nálunk kevésbé elterjedt, hiába jött be pár évvel ezelőtt a streaming és hiába mennek jobbnál jobb filmek a mozikban akár IMAX-minőségben. Régóta megszokott, hogy az emberek videómegosztó oldalakra – például a Videa vagy az Indavideó felületére – töltögetnek fel filmeket, és azokat bárki meg tudja nézni regisztráció nélkül. Az elmúlt években sokan úgy érzékelik, mintha az Európai Unió csak nemrég tiltotta volna meg, hogy videómegosztó oldalakra teljes mozifilmeket töltsenek fel, ám a valóság ennél jóval árnyaltabb: nem egy új tiltásról van szó, hanem egy régóta létező szabályozás fokozatosan szigorodó betartatásáról, ami szép lassan Magyarországot is elérte.
A szerzői jogi alapelv az Európai Unióban már több mint két évtizede abszolút világos és érthető. A InfoSoc irányelv (2001/29/EK) kimondja, hogy a szerzői joggal védett művek – például a filmek és sorozatok – engedély nélküli nyilvánossághoz közvetítése jogsértő. Pont, nincs kérdés. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy teljes mozifilmek feltöltése videómegosztó oldalakra már a 2000-es évek eleje óta illegális volt, függetlenül attól, hogy melyik platformról beszélünk. A YouTube ma már azonnal levágja ezeket a feltöltéseket, de például a Videa és az Indavideó felületén fenn tudtak maradni hosszabb ideig. Ami sokáig enyhítette ennek látható következményeit, az a platformok felelősségének korábbi szabályozása volt. A 2010-es évek végéig a videómegosztó oldalak főként úgynevezett „tárhelyszolgáltatónak” számítottak: nem ők töltötték fel a tartalmat, ezért csak akkor kellett intézkedniük, ha valaki jelezte számukra a jogsértést. Magyarul csak bejelentés után töröltek, de nem előzték meg aktívan a jogsértő feltöltéseket.
Ezen a helyzeten változtatott jelentősen a DSM szerzői jogi irányelv (2019/790/EU), amelyet 2019-ben fogadtak el, és a tagállamoknak 2021 körül kellett bevezetniük. Ez már sokat szigorított azon, hogy mit lehet közzétenni és mit nem, viszont a következő fontos lépés a Digital Services Act (DSA) volt, amelyet 2022-ben fogadtak el, és 2024-től alkalmaznak széles körben. A DSA nem kifejezetten szerzői jogi törvény, hanem általános keretrendszer az online platformok működésére – az egyik alapelve, hogy ami offline illegális, az online is az. Ennek megfelelően kötelezi a platformokat arra, hogy hatékonyabban lépjenek fel az illegális tartalmakkal – köztük a szerzői jogot sértő filmfeltöltésekkel – szemben, gyorsabb eltávolítással, átláthatóbb szabályokkal és szigorúbb moderációval. A napokban bejárta a Redditet és a hazai filmmegosztós Facebook-csoportokat is egy kép, amin az látható, hogy a DSA miatt 2026-ban végleg leáldozott a filmnézésnek a Videán.
A platformon valóban nem működik a videófeltöltés, ugyanakkor egyesek szerint ennek semmi köze a DSA-hoz (pláne nem egy idei rendelethez), mindössze technikai hibáról van szó. Az viszont erősen benne van a pakliban, hogy ez a korábban említett szabályozás most érte el olyan mértékben a Videát, amivel már kénytelen foglalkozni és nemhogy a friss filmfeltöltések lesznek tiltva, de a már a platformon lévő – természetesen jogtalanul feltöltött – filmek és sorozatok is el lesznek távolítva. Messze nem arról van szó, hogy az Európai Unió egyszer csak gondolt egyet, kinézett az ablakon, látta, hogy itt a tavasz és „betiltotta” volna a mozifilmek feltöltését a videómegosztókra, hiszen ez a tevékenység már legalább 2001 óta jogsértő. A változás most inkább abban áll, hogy a 2019-es reformok és a 2022-es DSA nyomán a platformok sokkal komolyabban felelőssé váltak a tartalmakért. Emiatt ma már jóval hatékonyabban és gyorsabban lépnek fel az ilyen feltöltések ellen, rákényszerítve a felhasználókat a legális tartalomfogyasztásra, például az itthon is elérhető streaming-szolgáltatók által.
Borítókép forrása: Igor Vetushko (depositphotos)
