5. PSYCHONAUTS

A valamivel öregebb korosztálynak a Monkey Island és a Full Throttle kapcsán jut eszébe Tim Schafer neve, a fiatalabb korosztály viszont már a Brütal Legend, de inkább a Psychonauts miatt gondol mosolyogva a zseniális tervezőre, aki platformoktól és stílusoktól függetlenül kreatív és szórakoztató játékokkal igyekszik elkápráztatni mindenkit.

A Double Fine zászlaja alatt 2005-ben megjelent játék csak nagy nehézségek árán jutott el a boltok polcaira, s mikor már ott volt, nem sokan tették bele a bevásárlókosarukba, ami mind a mai napig érthetetlen. A sajtó az egekig ajnározta a kreatív, varázslatos és kimagaslóan szórakoztató játékmenetet; mindenki imádta a pályatervezést és a karaktereket; díjak tömkelegét zsebelte be a program, de a pénztáraknál már nem tudott teljesíteni, ami meg is pecsételte a folytatás sorsát.

Azóta persze még próbálkozott egyszer a Double Fine egy nagyobb költségvetésű játékkal, de miután az sem tudott anyagi sikereket elérni, a kevésbé rizikós letölthető programokra álltak át, illetve jelenleg is a Kickstarteres projektjükön dolgoznak, mostanság tehát nem úgy néz ki, hogy elkészülhetne a folytatás. Persze nincs kizárva, hogy egy új gyűjtésből, vagy egy bátor kiadó jóvoltából jön egy folytatás, mondjuk letölthető formában, vagy akár epizodikusan; bárhogyan jó lenne.


Tim Schafer idén márciusban azt nyilatkozta, hogy a dobozos változat 400 ezer példányban kelt el.

4. LEGACY OF KAIN

A Twilight-érával beköszöntött felvizezett vámpírok megjelenése óta valahogy nehéz visszagondolni azokra az időkre, mikor ezek a vérszívók nem lehetséges romantikus kapcsolatként voltak jelent. Volt nem kevés film és játék is arról, hogy ezek a szörnyek milyen jó ellenfelek, vagy éppenséggel főszereplők lehetnek, a személyes véleményem pedig az, hogy a játékok terén a Legacy of Kain-széria vitte a pálmát.

A sorozat 1996-ban felülnézetes szerepjátékként látta meg a napvilágot. A fejlesztést a Silicon Knights csapata végezte, akik már a kezdetektől egy óriási, részletesen kidolgozott világot szerettek volna megteremteni, az első rész pedig kiválóan megalapozott a jövőben érkező játékok számára, melyek a Crystal Dynamics jóvoltából szakítottak a kétdimenziós megjelenítéssel, s feladványokkal és némi platformelemekkel tarkított, a helyszínhez jobban passzoló akciójátékokként jelentek meg.

A történet egy misztikus, véres eseményektől terhes birodalomba, Nosgothba kalauzolja el a játékosokat. Egy több száz évet felölelő, meglehetősen szövevényes, időutazással, sőt egy paradoxonnal is tarkított történetet élhetünk át, ami a szokásos vámpírmítoszt ragadja grabancon, s alaposan felrázza azt. Természetesen a történetet erősen áthatja a gótika, a szereplők és a köztük lévő kapcsolat azonban cseppet sem nevezhető szokványosnak, ahogy maguk a főszereplők sem. Kain egy volt nemesember, aki különleges szerepben, de vámpírként támadt fel, Razielt pedig Kain elsőszülött „gyermekeként” ismerjük meg, de aztán kiderül, hogy egy jóval komplexebb karakterről van szó, mint amilyennek elsőre látszik. Kettejük párharca a történet fő mozgatórugója, melyben a szabad akarat, a végzet és a szabadság fontos témaként jeleik meg a szörnyek és katonák lekaszabolása mellett.

A sorozat utolsó része 2006-ben jelent meg, s noha a történet fontosabb szálait elvarrta, mégis keserű szájízt hagyott maga mögött, hiszen annyi mindent lehetne még Nosgoth világával kapcsolatban elmesélni, és még csak nem is kellene az eddigi főszereplőkhöz ragaszkodni, hiszen egy olyan szereplőgárda asszisztált az eddig részek során, melynek szinte bármelyik tagját, bármelyik idővonalban elő lehet venni.


2008-ban megtudtuk, hogy Legacy of Kain: The Dark Prophecy néven készült egy folytatás, de ezt az Eidos hat hónappal a munkálatok megkezdése után elkaszálta.

3. BROTHERS IN ARMS

Abban azt hiszen, nincs vita, hogy a Brothers in Arms az egyik legjobb második világháborús FPS-sorozat. Itt most nem elsősorban a játékmenetről beszélek -- bár az is nagyon jó --, hanem a történtről. A Gearbox nagyon jól megfogta Az elit alakulatban és a Ryan közlegény megmentésében látott drámai stílust, s öntötte át azt egy első osztályú játéksorozatba.

Az eddig három játékot megélt sorozatban Matt Baker őrmestert kísérhetjük végig a normadiai partraszállás előestéjétől a katasztrofális Market Garden hadművelet végéig. Az út során és a bajtársaink halálán keresztül megtanuljuk, hogy a háború tényleg maga a pokol, olyan pedig nincs, hogy egy katona sebesülés nélkül jöjjön vissza. Habár Baker minden összecsapást túlélt, mégsem sértetlen, a halottak emléke és lelkiismerete folyamatosan bántja. Mi lett volna, ha valamit másképp csinálok? Miért nem én haltam meg? Lehetne sorolni a kérdéseket százával, amik az őrmestert nyomasztják, miközben újra és újra felveszi a fegyverét, és csatába indul.

Az alakulattal utoljára 2008-ban, a Hell's Highway keretében találkoztunk, ami egy kisebb fajta cliffhangerrel ért véget, előrevetítve egy negyedik játékot, mely a nyugati fronton vívott második világháború végét mutatta volna meg, az ardenneki offenzívával kezdve. Sajnos a Gearbox azóta nem nagyon foglalkozott a sorozattal, bár majdnem kaptunk egy új részt, ám ez csak nevében lett volna folytatás, hiszen a körítésben és a stílusban is gyökeres váltást képviselt a Furious 4. Szerencsére azóta a programot átnevezték, így nem kell attól tartanunk, hogy valami bemocskolja a szériát, s most már várhatjuk a valódi negyedik rész bejelentését; már éppen itt az ideje egy második világháborús játéknak -- bele lehet fáradni a modern hadviselésbe is.


Szeptember 15-én a Gearbox egy saját kis rendezvényt fog tartani a sorozat jövőjével kapcsolatban. Reméljük, bejelentik a folytatást.

2. STAR WARS: REPUBLIC COMMANDO

Jedik ide vagy oda, a fényszablyákba is bele lehet unni, így üdítő frissességet hozott 2005 tavaszán a Star Wars: Republic Commando. A LucasArts által házon belül készített játék teljes mértékben mellőzte a Köztársaság elegáns fegyverét, a főszerepet pedig egy nagyon is emberi kommandós csapat kapta, amelynek tagjai, noha egytől egyig klónok, mégis megvan a saját személyiségük, így a játékos nem csak a páncélzat alapján tudja őket megkülönböztetni.

A csapat irányítójaként a Klónháború fontosabb hadszínterein kapunk megbízatást. Ezek veszélyes küldetések, de a háború szempontjából nagyon fontos, hogy sikerrel járjunk. Meglátogatjuk Kashyyykot, Geonózist, és egy óriási csapathajót is a játék során, mely több évet mutat be a csapat életéből, a születésüktől egészen veteránkorukig.

A Republic Commando persze nem csak az alapfelállás tekintetében volt cseppet különös az addig megjelent Star Wars-játékokhoz képest, hanem a játékmenet terén is. Az ugyan igaz, hogy már volt nem is egy FPS a franchise alapján, mindez azonban akkor még nagyon is frissen hatott, hiszen még egy éve sem volt kint a Battlefront, a játékosok nagy része pedig nem is nagyon emlékezett a korábban kiadott belső nézetes programokra. Ezen felül pedig nem egy egyszerű lövöldét kaptunk, a LucasArts ugyanis némi taktikai elemet is kevert a játékba, hogy éreztessék velünk, egy igazi, profi csapatot irányítunk. A játékmenet ennek megfelelően nem csak ész nélküli lövöldözésből állt, hanem kicsit gondolkozni is kellett és parancsokat osztogatni, mindez pedig sokat segített abban, hogy azonosulni tudjuk a szereplőkkel, nem úgy, mint egy olyan karakterrel, aki hihetetlen akrobatikus mutatványokra képes, és még tárgyakat is dobál a gondolataival. Nagyon jó kis háborús játék volt ez, ami éppenséggel a Star Wars-univerzumban játszódott, s pont ezért volt érdekes.

Sajnálatos módon a folytatás mind ezidáig nem készült el, pedig a csapat olyan biztos volt abban, hogy lesz második rész, hogy még a játék megjelenése előtt, tehát 2004-ben elkezdték tervezgetni a birodalmi időszakban játszódó Star Wars: Imperial Commando című játékot. Szeretném azt hinni, hogy ez az RC közvetlen folytatásának készült, melyben a Birodalom irányítása alá került Delta-egység karrierjét követhettük volna, végigélve a filmekből már jól ismert háborút egy másik szemszögből, és ami még fontosabb: elvarrva az első játék végén lengedező szálat.


A csapat irányítójának, Bossnak a hivatalos neve RC-1138. Ez utalás első George Lucas filmjére, a THX 1138-ra.

1. HALF-LIFE

Az igazat megvallva ide más nem is kerülhetett volna, a Half-Life-széria ugyanis az egyik legkedveltebb sorozat a játékosok körökben, s miután már évek óta hiába várunk egy folytatásra -- csak ez lehetett az a program, ami leginkább folytatásért kiált.

Gordon Freeman történetét mindenki ismeri, de nem lennék meglepődve azon, ha a rajongók szépen lassan megfeledkeztek volna a kedvencükről. A Valve ugyanis mindent csinált már az elmúlt években, csak éppen a HL-szériához nem nyúlt. Az Episode Two óta nem csak a Portal kapott egy folytatást, de megjelent két Left 4 Dead, elkészült a DotA 2, a Counter-Strike: Global Offensive, a Team Fortress 2 pedig annyi változáson esett át, hogy igazából már egy tejesen új játékkal állunk szemben, arról nem is beszélve, hogy több területen bővítették a Steamet, illetve kiadtak egy brutális eszközkészletet a machinima szerelmeseinek.


Ha a headcrab zombi hörgését visszafele játsszuk le, hallani, ahogy az áldozat segítségért kiált. 

Na persze a Valve nem evett meszet, nem fogják már olyan sokáig parlagon hagyni az egyik legértékesebb szellemi tulajdonukat, így a nagy kérdés nem is az, hogy lesz-e folytatás, hanem az, hogy mire várnak ilyen sokáig. A legnépszerűbb elmélet szerint az új grafikusmotoron dolgoznak, hogy egy minden eddigieknél szebb, részletesebb és komoly fizikával megáldott játékot tegyenek le az asztalra, ami már nem az epizód-trilógia harmadik része lesz, hanem maga a Half-Life 3. Ugyanakkor az sem elképzelhetetlen, hogy a következő konzolgenerációt várják, hogy egy multiplatform játékot adjanak ki. Bárhogy is legyen, mi már nagyon várjuk a játékot.

És szerinted melyik játék érdemelne meg egy folyatást?