Erangel hatalmas: 8 km széltében, 8 km hosszában. Erangel titokzatos: nem tudni, pontosan mi célt szolgáltak a rajta levő települések, és hova tűnt minden lakó. Erangel halálos: a 16 négyzetkilométeres sziget minden szegletében ott lapulhat egy ellenfél, aki csak arra vár, hogy lepuffantson. Erangel kegyelmes: nincs olyan ház vagy fészer, ahol ne lenne minimum egy felvehető tárgy. Hogy az hasznos-e, az persze már más kérdés: nem mindegy, hogy az ember mit keres, és mi van a tarsolyában, főleg a meccs egyik legkritikusabb szakaszában, a kezdetekkor, amikor sokak számára már eldől, meglesz-e a sültcsirke, vagy marad a rideg, fagyos föld...

LANDOLÁS ELŐTT

A siker ugyanis nemcsak azon múlik, hogy mekkora az arzenálunk, mennyire jók az ellenfelek, vagy mennyire bánunk jól az erőforrásainkkal, hanem azon is, hogy miként kezdünk. Minden PUBG meccs egy kockadobással indul. A velünk együtt száz játékost szállító gép mindig véletlenszerű irányból közelíti meg Erangelt. Vannak a kedvező helyzetek, amikor pont a közepén repül el – függőlegesen vagy vízszintesen –, és persze olyan szerencsétlen szituációk is, mint amikor éppenhogy csak érinti a földnyaláb valamelyik szegletét. A startkor így muszáj a térképet bámulni; a repülő nyílegyenesen repül, se kanyart nem ír le, se kitérőt nem tesz. Alapvetően ez határozza meg, hogy melyek azok a területek, ahol landolni lehet, de ezen túl van egy úgynevezett sávszabály is. Mivel a gép egyenes vonalban repül, ezért a legtöbb játékos ezen csík mentén fog esni. Csakhogy a zuhanás maga egyáltalán nem szabályos, hiszen lehet közben manőverezni, méghozzá másik irányba. Így kialakul egy olyan sáv, ahová garantáltan zuhanhatnak mások. Ez a sáv azonban nem teljesen fix, hiszen aki a lehető legkorábban, már a zuhanás elején kinyitja az ernyőjét, drasztikusan messzebbre is eljuthat. Ezek alapján talán már egyértelmű, hogy ha a gép a lehető legszerencsétlenebb irányból is jön, mind a zuhanás irányának befolyásolásával, mind a másik végletet rejtő ejtőernyős-lavírozással el lehet jutni a nehezebb helyekre. (A kezdők számára létezik egy remek oldal, ahol szimulálni lehet a potenciális landolási pontokat: http://www.planepath.net/)

Természetesen az is tényező, hogy menet közben hányan ugranak ki. Ez egyrészt látható a gép farkánál, ahol szó szerint kipotyognak a játékosok, valamint belső nézetbe kapcsolva is, ahol megszemlélhetők az ülések (bár a gépen összesen négy sor van, így trükközni kell a kamerával a másik két rész kikémleléséhez), és így rögtön lehet látni, hogy az adott pillanatban még hányan utaznak. Értelemszerűen minél kevesebben várnak még az ugrásra, annál nagyobb az esélyünk a túlélésre.

Fontos azonban már itt eldönteni, hogy a fenti taktikák közül melyiket választjuk: az azonnali kiugrás általában azonnali tömeges harccal, és így gyakran halállal jár, ezért ezt csak akkor érdemes bevállalni, ha mondjuk duóban vagy squadban játszunk, esetleg valami gyors adrenalinlöketre vágyunk. Ha a sima zuhanást, a gyors manőverezést választjuk, akkor folyamatosan kémlelni kell az eget, nézve, hogy van-e ellenséges játékos vagy csapat a közelben, hiszen ekkor még lehet változtatni a kinézett célterületen, el lehet navigálni kevésbé rizikósabb helyre. A siklórepülés a lehető legbiztonságosabb a tömeg szempontjából, általa tényleg kihalt vidékekre is el lehet jutni, van viszont egy extrémen kockázatos oldala: az idő.

Az idő minden egyes PUBG meccs könyörtelen fúriája, hiszen ehhez kapcsolódóan számos kellemetlenségbe futhatunk – például a szűkülő kék energiahálóba. Az elején ettől még annyira nem kell tartanunk, mindinkább a többi játékostól. Ha a siklórepülést választjuk, az általában azt jelenti, hogy rengeteg időt töltünk a levegőben, ezen idő alatt pedig a már landolt játékosok akár teljesen fel is szerelkezhetnek, így ha landolást követően, ne adj’ isten, belefutunk valakibe, szinte biztosra vehetjük, hogy már minimum egy pisztoly van nála –  az ellen puszta kézzel pedig nem annyira egyszerű védekezni.

LANDOLÁS UTÁN

Tegyük fel, hogy nem ez a helyzet: sikeresen, gond nélkül landoltunk – ekkor indul az igazi játék, nem csak az idő és a többiek, de az üresség ellen is, elvégre a zsebeinkben nincs semmi, csak az ing a hátunkon, a cipő a lábunkon (bár ezek opcionálisak). Ezzel pedig az égvilágon semmit sem tudunk elérni, maximum egy hősi, vagy kínos halált. Éppen ezért is fontos, hogy sose essünk a semmi közepére: egy mezőre, egy domboldalba, ahol nincs pár lépés távolságra egy épületcsoport – hiszen egy fészer, vagy egy családi ház önmagában semmire sem elég, a biztos lootoláshoz szükség van azért legalább 5-6, lehetőség szerint emeletes tákolmányra, mert így sokkal nagyobb eséllyel találhatunk ténylegesen hasznos felszerelést.

Függetlenül attól, hogy van-e a közelben valaki vagy sem, mindenképp cél legyen, hogy azonnal fegyvert találjunk. Teljesen mindegy, hogy szeretjük-e, vagy tervezünk-e vele a végjátékra; egy csak közelre jó shotgun, egy botrányosan lassú íjpuska, vagy egy hatlövetű pisztoly is azonnali védelmet, és minimális túlélési esélyt ad, ellentétben azzal, ha puszta kézzel próbálunk boldogulni. Ne egy távcsöves puska és több száz lőszer lebegjen ekkor még a szemünk előtt, csak a puszta túlélés, ennek pedig szerves eleme egy hátizsák is, amibe pakolhatunk. A tárgylista véges, pár cuccnál többet nem tudunk a zsebünkben hordani, sőt bizonyos eszközök sokkal több helyet foglalnak, mint egy csomag golyó, így még ezzel is matekozni kell. A fegyvert követően ezért mindenképp táska után kutassunk, hiszen e nélkül olyan kellemetlen helyzetbe is kerülhetünk, mint egy loottal teli ház, ahonnét semmit sem tudunk elvinni, mert nincs hova pakolni.

Ha megvan a táska és megvan az alapfegyver, jöhetnek a további extrák. Mindenképp szükség van egy sisakra (összesen háromszintű létezik belőle, de csak a harmadik, a legritkább tud felfogni egy fejlövést) és egy mellényre is, e nélkül 1-2 golyó is azonnal végezni tud velünk, függetlenül attól, hogy mely testtájékunkat találják el. A sérülésre, a vérzésre már a legelején számítani kell, ezért egy elsősegélycsomag és egy kötszer is mindenképp a bevásárlólista élén legyen, ahogy az olyan boosterek is, mint a fájdalomcsillapító tabletta, vagy az energiaital. Utóbbiak két extra tulajdonsággal is rendelkeznek: nemcsak staminát adnak, amivel többet tudunk sprintelni, de bizonyos fokig az életerőt is visszatöltik, így ha nincs már elsősegély csomagunk, ezzel azért visszatornázhatjuk egy egészséges szintre a HP-nkat.

KUTAT-ÁS

Miként ajánlott lootolni? Gyorsan és hatékonyan: 30-40 óra után azért az ember szeme már rááll arra, hogy csupán egy tekintésből is megállapítsa: a földön heverő tárgyak között érdemes-e matatni, vagy lehet továbbfutni – a futás, a gyors mozgás ugyanis az első szakaszban elengedhetetlen, mert csak így lehet hatékonyan lootolni. Ne járj be minden szobát: az emeletes házak esetében mindig csak az ajtó közvetlen környezetében találhatsz tárgyakat, így felesleges minden szegletet megnézni; a fészerekben csak nagyon ritkán van valami igazán értékes, így ezért leállni felesleges rizikó. Aranyszabály, hogy ha többemeletes épületekre tervezel esni – ebből Georgopol északi részén van a legtöbb –, mindig a tetőt célozd meg, és felülről lefelé haladj. Ez igaz akkor is, ha esetleg a földről közelítesz meg egy ilyen házat. Így nem veszítesz időt, amikor távoznod kell, és nem kell már átvizsgált, ezért értéktelen emeleteken végigrohannod.

Egy dolgot viszont ne felejts el: az idő ellened dolgozik, a kék energiaháló pár perc után könyörtelenül megérkezik, és ha a körön (azaz a játéktéren) kívül vagy, komoly hátrányt kell ledolgoznod. Ha rossz helyre esel, inkább keress egy járművet és állj tovább, legalábbis amíg tapasztalatlan vagy, mert akkor még sokkal többször követed el azt a hibát, hogy értéktelen kacatok után kutatsz (ráadásul lassan), és nem hatékonyan próbálod degeszre tömni a hátizsákod. Pedig az lenne a cél – és hogy mi jön azután? A jövő hónapban elmeséljük!