A generatív mesterséges intelligencia bevonása a videójáték-fejlesztésbe jelenleg eléggé forró vitákat generál, az azonban értékítélettől függetlenül egyértelműnek tűnik, hogy az AI-eszközök alkalmazása egyre szélesebb körben alkalmazottá válik az iparban. A japán játékfejlesztők – akik elképesztő munkamorálját szeretjük néha túlromantizálni és sztereotipizálni – szemmel láthatóan nem várják meg, hogy lecsillapodjanak az állapotok, vagy hogy bármiféle konszenzus alakuljon ki.
A CESA – vagyis a japán Computer Entertainment Supplier’s Association – friss iparági felmérése alapján a japán játékfejlesztők 85,8 százaléka már használ valamilyen generatív AI-eszközt a fejlesztési folyamatban. Ez nem valami lassú, óvatos terjedés: egy évvel korábban még 51 százaléknál állt az arány, vagyis gyakorlatilag egyetlen év alatt ugrott óriásit a technológia általánosan elfogadott, mindennapi alkalmazása.
A számok alapján ráadásul nem holmi kísérletezésről beszélünk. A kutatásban megkérdezett fejlesztők 63 százaléka naponta használ generatív AI-t a munkához, további 22,8 százalék pedig időnként építi be a mesterséges intelligenciát a saját munkafolyamataiba. A cégek és munkaadók álláspontja egyértelmű: elsősorban gyorsabb gyártást, jobb működési hatékonyságot és alacsonyabb fejlesztési, illetve üzemeltetési költségeket várnak tőle. A tavalyi adatok szerint a technológiát különösen vizuális elemek létrehozására és játékmotorokhoz kapcsolódó feladatokra használták, tehát habár nem feltétlenül arról van szó, hogy a Square Enixnél vagy a Capcomnál már egy chatbot ír minden párbeszédet, de a művészi folyamatokban nagyon is jelen van az AI.
Anélkül, hogy zsigerből elvetnénk a művészek és fejlesztők munkáját jelentősen megsegítő eszközöket, nem lehét meglátni, hogy a AI használata közép- és hosszú távon is problémás lehet bizonyos szempontokból. Könnyen kategorikusan veszélybe sodródhatnak így kreatív munkakörök, ez pedig direkt hatással lehet arra, hogy megmarad-e a nagy költségvetésű játékok egyedisége – még akkor is, ha a végeredményen állítólag minden esetben emberi kéz is dolgozik.
A CESA szerint a stúdiók ellenőrzik, javítják és felügyelik a generált anyagokat, sőt egyes eszközöket vagy felhasználási módokat eleve korlátoznak. Ez megnyugtatóan hangzik, de a valódi kérdés nem az, hogy van-e ember a folyamat végén, hanem hogy a mesterséges intelligencia idővel segédeszköz marad-e, esetleg mankóvá válik, vagy a költségcsökkentés kedvéért lassan átveszi azokat a feladatokat, amelyek eddig a játékok karakterét és emberi sajátosságát adták.
Borítókép forrása: Nintendo