Augusztus 23-án jelenik meg a Splinter Cell: Blacklist, mely már a hetedik játék a Sam Fisher kalandjait bemutató sorozatban. 2002-es indulás óta a híres ügynök a világ legveszélyesebb helyeit járta be egy sor olyan küldetést teljesítve, amelyeken nem csak a saját élete, hanem az Egyesült Államok biztonsága is kockán forgott, ám emberünk szerencsére minden egyes alkalommal a helyzet magaslatán tudott maradni, még akkor is, ha néha minden veszni látszott.
A sorozat története könnyen fogyasztható darabokban is, ugyanis az aktuális kríziseknek megvan az eleje, közepe és a vége, úgymond egy teljes kis csomagot kapunk, ugyanakkor van egy kisebb átívelő szál a játékok között. Ez éppen elég indok volt arra, hogy elkészülhessen eme felzárkóztató, másrészről pedig nem árthat egy összefoglaló arról, hogy a játékvilág egyik legjobban ismert akcióhőse honnan indult, s 2013-ban éppen hol tart.
A háromrészes felzárkóztató első felvonásában magával Fisherrel és az ügynökségben töltött korai éveivel ismerkedhettek meg, a Pandora Tomorrow-ban tárgyalt eseményekkel bezáróan.
Sam Fisher
Annak ellenére, hogy a doboz és minden egyéb promóciós anyag büszkén hirdeti, hogy Tom Clancy keze munkáját dicséri a sorozat, az igazság az, hogy az írónak jóformán semmi köze nincs a karakterhez és az eseményekhez. A könyveket egy David Michaels néven ismert szellemíró jegyzi (valójában több emberről van szó), a játékokban felelhető karaktert pedig J. T. Petty formálta meg -- a Ubisoft az ő munkájára alapozva indította el az azóta világsikerré vált sorozatát.
Samuel Fisher 1957. augusztus 8-án született a Maryland állambeli Towsonban. Emberünk korai életéről nem sok mindent tudunk, de annyi biztos, hogy a Haditengerészeti Akadémián tanult, ahol BSc képzésnek megfelelő diplomát szerzett politikatudományból. Mivel egészen fiatal kora óta a hadseregben töltötte az életét, az akadémia elvégzése után nem is volt kérdéses, hogy a hazáját fogja szolgálni; a 80-as években csatlakozott a CIA-hoz, majd pedig egy ideig Kelet-Európában végzett titkos megbízatást diplomataként. Ugyanebben az időben, egy németországi katonai bázison ismerkedett meg későbbi feleségével, Regan Burnsszel, akitől gyermeke született, de három év viharos, egymástól távol töltött házasság után elváltak -- lányuk, Sarah felesége gondozásába került, Sam pedig teljesen elmerült a munkájában. Regan halála óta azonban ő gondoskodik a lányáról.
Sam katonai karrierje a személyes gondok ellenére jól haladt: 1989-ben teljesítette a Just Cause hadműveletet, mely során Panamában igyekezett megszerezni Manuel Noriega drogkereskedés után szerzett millióit. Ezt követően emberünk részt vett az öbölháborúban, immáron a Haditengerészet zászlaja alatt, ahol korvettkapitány (Lieutenant Commander) rangot ért el, illetve három évig hírszerzési elemzést tanult. A haditengerészet SEAL egységének 1996-ig volt tagja, s részt vett ez első Sivatagi Vihar hadműveletben, valamint teljesítette a Scarab Tooth és a Selva Verde hadműveletet. Ezek során jó kapcsolatot alakított ki Douglas Shetlanddel, aki Samhez hasonlóan sikeres katonai karriert tudhat maga mögött, ám egy incidens után leszerelt, s egy katonai magáncéget (private military company, PMC) hozott létre Displace International néven.
Leszerelése után nyolc évvel 2004. augusztus 7-én Irving Lambert felügyelete alatt sikeresen végezte el a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által felállított akadálypályát a Farm nevű, Virginia államban felállított komplexumban, ezzel bizonyítva alkalmasságát. Sam Fisher lett az NSA titkos alegysége, a Third Echelon első Splinter Cell ügynöke.

Az Echelon-program
Az Echelon nem új keletű program, az NSA profilja ugyanis az információszerzés, illetve a hazai adatok védelme, s hogy ezt minél hatékonyabban tudják végezni, több belső rendszert is kialakítottak.
A szervezet hosszú ideig passzív adatgyűjtést végzett, melynek lényege, hogy az értékes vagy annak tűnő adatokat elfogták és elemezték; kifejezetten ezt a célt szolgálta a hidegháború idején a First Echelon, mely egy globális adatgyűjtő hálózat volt. Ezt a Szovjetunió felbomlása után, az információtechnológia rohamos fejlődésével lekapcsolták, hogy teret adjanak a fejlettebb Second Echelonnak. Az új hálózat célja az volt, hogy tartsa a tempót az új technológiákkal és titkosítási módszerekkel, ám az adatgyűjtés passzív módszere itt megbukott, miután az NSA a Second Echelon alatt elszenvedte az első teljes rendszerösszeomlását.
A szervezet 2003-ban állt elő a Third Echelon ötletével, mely már az aktív adatgyűjtést tűzte ki zászlajára, vagyis nem várnak tétlenül arra, hogy az adatok hozzájuk menjenek, hanem ügynököket küldenek a fontos információk megszerzésére. A proaktív szervezet küldetéseinek szervezője Irving Lambert ezredes volt, aki előállt a Splinter Cell programmal, őt később Tom Reed váltotta.

Splinter Cell
A Third Echelon és Sam Fisher első hivatalos küldetése a játéksorozatban a grúziai információkrízisként vonult be a történelemkönyvekbe. Ez 2004 októberében vette kezdetét, az első momentuma pedig az volt, hogy Sam holtan bukkant a térségbe küldött két CIA-ügynökre, akik olyan információra tettek szert, amik egy háború kitörését okozhatják. Ezt a nyomot meg is találta Sam, miután lehallgatta a grúz elnöknek dolgozó Vjacseszlav Grinko zsoldos és a kanadai hacker, Philip Masse beszélgetését: Masse programjával sikerült blokkolni a külföldi hírszerzést, miközben Grúzia etnikai tisztogatást indított a szomszédos Azerbajdzsánban. Miután a NATO erről tudomást szerez, csapatokat küld a grúz elnök, Kombajn Nikoladze gerillaegységei ellen -- a szövetséges erők gyors csapást mérnek a grúzokra, ám a válasz nem marad el. Nikoladze búvóhelyéről háborút hirdet az USA és szövetségesei ellen, Masse programjával megbénítva számos amerikai katonai támaszpont számítógépes rendszerét.
Az NSA arra jut, hogy az elnök egy ilyen támadást és az ahhoz szükséges információk megszerzését csak segítséggel volt képes végrehajtani, így Sam következő küldetése a CIA főhadiszállására vezet, ahol a keresett tégla felkutatása a cél. Itt kiderül, hogy Mitchell Dougherty szivárogtatta az információkat -- ám nem egy beépített ügynökről van szó, csupán egy ügyetlen, kényszerbetegségben szenvedő technikusról, akinek a gépét a közeli Kalinatek épületbe befészkelt hackerek feltörték. Ezt a nyomot követve az NSA kideríti, hogy Nikoladze egy jól bújtatott rendszeren keresztül kommunikál a csapataival -- ennek az információvonalnak az utolsó pontja egy oroszországi atomerőműben van, ahol két nagyon fontos dolog is fény derül: Nikoladze a mianmari kínai nagykövetségen bujkál, felvetve ezzel azt a lehetőséget, hogy Kína támogatja őket, valamint a grúz zsoldosok nukleáris anyagot csempésznek egy atombombához a szóban forgó orosz atomerőműből.

Az elnök pontos búvóhelyére utazva Sam felfedezi, hogy Kong Feirong tábornok segíti Nikoladze terveit, melynek része, hogy élő közvetítésben végezzenek ki amerikai és kínai foglyokat. A kivégzést sikerül megakadályozni, majd világossá válik, hogy Feirong nem a kínai kormány nevében cselekszik, így nincs veszélye annak, hogy háború törjön ki az USA-val, ezután pedig már azt is megtudjuk, hogy a korábban többször is megemlített, titokzatos The Ark nevű szerkezet egy atombomba, melyet a grúzok sikeresen helyeztek el valahol az Egyesült Államok területén.
A bombát egyedül Nikoladze tudja elsütni a nála lévő aktiváló kóddal, így megkezdődik a hajsza az elnök után, aki időközben visszatért Grúziába. Sam az elnöki palotában leli nyomát a célpontnak, ám az új elnök, Varlam Crisztavi elfogja őket; Nikoladzét és a kódot elviszik, Fishert pedig kivégzőosztag elé állítják, hősünk azonban Irving Lambert közbenjárásának köszönhetően kereket old, s megöli Nikoladzét, ezzel véget vetve a krízisnek.
Nem sokkal később Oroszországban Philip Masse is előkerül, akit Fisher szintén eliminál, s egyúttal meggátolja Alekszejevics ezredest abban, hogy katonáival rátegye a kezét egy rakomány atomfegyverre, amelyeket egy Typhoon-osztályú tengeralattjárón tárolnak.

Splinter Cell: Pandora Tomorrow
A Third Echelon második nagy küldetésére a grúziai információkrízis után két évvel, vagyis 2006-ban kerül sor. A konfliktus középpontjában az újonnan létrejött Kelet-Timor áll, ahol az Egyesült Államok hadserege állomásozik, hogy megvédje a kis államot az indonéz félkatonai, terroristák módjára harcoló csapatoktól. A legnagyobb veszélyt a Darah Dan Doa jelenti, melynek karizmatikus vezetője Suhadi Sadono, akit a CIA képzett ki annak idején, hogy a kommunista befolyás ellen harcoljon, de az Államok ellen fordult, mikor Kelet-Timorra irányult a nemzetközi figyelem.
Sadono a csapatával 2006-ban elfoglalja a kelet-timori USA nagykövetséget, túszul ejtve egy sor diplomatát, valamint Douglas Shetlandet. Sadono emberei egy értékes információkat tartalmazó eszközt keresnek a nagykövetségen, de sikerül megelőzni őket: Shetland átad Fishernek egy levelet, melyet Ingrid Karlthson segítségével lefordítva fény derül arra, hogy Suhadi Sadono valamire készül a Franciaországban található Saulnier Cryogenics Labben, és mindehhez köze van egy mortified_penguin nevű illetőnek. A következő úti cél tehát Párizs, ám mire Fisher megérkezik, a labort már elfoglalják a zsoldosok, készen arra, hogy felrobbantsák az épületet, ezzel leplezve valódi céljukat. A robbanószerek hatástalanítása után kiderül, hogy a rosszfiúk az ND133 típusú tartályokért jöttek, amivel lefagyasztva lehet tárolni emberi szöveteket, vagy más, természetes anyagokat. A laborban egy sebesült biztonsági őrnek sikerült lefényképeznie a támadás vezetőjét, aki nem más, mint a levélben említett mortified_penguin -- egy volt CIA-ügynök, Norman Soth.
Az NSA sikeresen rábukkan Soth nyomára, aki éppen egy vonaton tartózkodik, Nizza felé. Sam behatol a szerelvényre és kivallatja Sothot, aki azt állítja, hogy még mindig a CIA-nek dolgozik, s éppen egy titkos hadműletben vesz részt, mélyen beépülve; ügynökünk ezt nem hiszi el, s lehallgatja a telefonbeszélgetését, mely Sadono „életbiztosításáról” szól, valahol Jeruzsálemben. A közel-keleti városba utazva Sam Dahlia Tal segítségével megtudja, hogy Sadono biológiai fegyvert készül venni szíriai zsoldosoktól, s ezek tárolásához kellettek az ND133 tartályok. Az erre vonatkozó bizonyítékok megszerzése után Lambert arra utasítja Fishert, hogy ölje meg Dahliát, aki kész elárulni az NSA-t; rajtunk, a játékosokon múlik, hogy teljesítjük-e a parancsot.

A Jeruzsálemben végrehajtott akcióból megtudjuk, hogy a biológiai fegyver nem más, mint egy genetikailag módosított himlővírus, amit ND133 tartályokban Amerika több nagyobb városában elrejtettek. Ezek detonációját csak egy titkos kód akadályozza meg, melyet Sadonónak minden 24 órában be kell ütnie; ez az életbiztosítása arra az esetre, ha valaki meg akarja ölni vagy elfogni, illetve így szabadon vehet részt a csapataival a különböző akcióikban. Az egyik ilyen misszió keretében Sadono éppen Indonéziában tartózkodik, így Sam is odatart. A feladat: behatolni a bázisra és megszerezni a bombák felrobbanását késleltető kódot, illetve bemérni azt a pontot, ahova a hívások befutnak. A küldetés elvégzésében segítségünkre van a Douglas Shetland-féle PMC, amelynek támogatása mellett Sam megkaparintja a kódot, valamint az áhított következő állomást. A nyomok Komódóba vezettek, egy kikötőbe, ahol emberünk sikeresen behatol a hívásokat fogadó és továbbküldő tengeralattjáróba -- ennek adatbázisába betörve megtudjuk a vírusbombák pontos helyét, így a ShadowNet ügynökei hatástalaníthatják ezeket.
Miután minden ütőkártyája odalett, Sadono még egy utolsó feladatot el akar végezni: élő tévéadásban felolvasni egy Amerika elleni háborúra buzdító propagandaszöveget. Ezt azonban már nem tudja végrehajtani, Sam ugyanis elfogja és magával viszi -- a fenyegetésnek viszont ezzel még nincs vége. A radaron újra felbukkan ugyanis Norman Soth, aki a Los Angeles-i nemzetközi repülőtéren készült felrobbantani az utolsó megmaradt bombát; indítékai tisztán személyesek, ugyanis így akar bosszút állni a kormányon azért, mert elárulta őt s az egész misszióját, mikor Indonéziát magára hagyták. Embereivel valahol a fogadóépületben rejtette el a bombát, ám Sam sikeresen kiiktatja a karbantartóknak beöltözött zsoldosokat, megöli Sothot, a bombát pedig a Los Angeles-i rendőrség bombaszakértőire bízta.
A krízis lezajlása után az Egyesül Államok kivonja az egységeit Kelet-Timorból, a Darah Dan Doa vezető nélkül pedig feloszlik. A térségben elengedhetetlenül fontos feladatot látott el Douglas Shetland és a Displace International.

Tartsatok velük a jövő héten is, ugyanis jön a felzárkózató második része, benne a Chaos Theory, a Double Agent és a Conviction eseményeivel!