A mai napon érkezett a hír, hogy az Európai Bizottság szerint a jelenlegi uniós jogszabályok alapján nem lehet kötelezni a videojáték-kiadókat arra, hogy egy játékot annak forgalmazásból való kivonása után is működőképes állapotban tartsanak. A testület ugyanakkor egy önkéntes iparági magatartási kódex kidolgozását kezdeményezi, amely a játékok „életciklusának végére” vonatkozó irányelveket határozhat meg. A döntés hátterében az egyre nagyobb figyelmet kapó Stop Killing Games mozgalom áll, amiről már mi is írtunk számtalan alkalommal, és amely azt szeretné elérni, hogy a már megvásárolt videojátékok a hivatalos támogatás megszűnése után is használhatók maradjanak. A kezdeményezés szerint a kiadóknak biztosítaniuk kellene valamilyen megoldást – például offline-módot vagy privát szerverek működtetésének lehetőségét –, hogy a játékok ne váljanak teljesen elérhetetlenné.
Ez a téma különösen azután került reflektorfénybe, hogy a francia fogyasztóvédelmi szervezet UFC-Que Choisir pert indított a Ubisoft ellen. A vállalat 2024-ben leállította a szervereket a The Crew online autóverseny-játék mögött, amely így a vásárlók számára teljesen játszhatatlanná vált. Ebből hatalmas felháborodás kerekedett, amivel mi is foglalkoztunk. A Ubisoft álláspontja szerint a játékosok nem magát a játékot vásárolták meg, hanem csupán korlátozott hozzáférést, azaz egy licencet kaptak hozzá. A fogyasztóvédők viszont azt állítják, hogy a cég félrevezethette a vásárlókat azzal kapcsolatban, meddig marad használható a termék, és szerződéses feltételeivel aránytalanul korlátozta a tulajdonosi jogokat. Az Európai Bizottság válasza szerint a szerzői jogi és szellemi tulajdonjogi szabályok jelenleg nem teszik lehetővé olyan kötelezettség előírását, amely szerint a kiadóknak a támogatás megszűnése után is működőképesen kellene tartaniuk játékaikat. Ehelyett a Bizottság az iparági szereplőkkel és a fogyasztóvédelmi szervezetekkel közösen dolgozna ki egy önkéntes irányelvrendszert – de ez még évekbe telhet.
A brüsszeli testület szerint ugyanakkor a már létező fogyasztóvédelmi szabályok szigorúbb érvényesítése ösztönözheti a kiadókat arra, hogy hosszabb életciklusú játékokat kínáljanak, illetve olyan megoldásokat keressenek, amelyek jobban megfelelnek a játékosok elvárásainak. A Stop Destroying Videogames névre keresztelt, európai polgári kezdeményezés több mint 1,29 millió hitelesített aláírást gyűjtött össze az EU-ban, ami jelentős társadalmi támogatottságot jelez. A kezdeményezés célja, hogy a játékkiadók ne tehessék bármikor és indoklás nélkül használhatatlanná az általuk értékesített vagy licencelt videojátékokat. Bár az Európai Bizottság most kizárta egy kötelező erejű szabályozás lehetőségét, abban biztosak vagyunk, hogy a vita korántsem ért véget. A videojátékok digitális tulajdonjogának kérdése egyre fontosabbá válik egy olyan piacon, ahol sok termék folyamatos online kapcsolatot igényel, és egyetlen szerverdöntés elegendő ahhoz, hogy egy korábban megvásárolt játék örökre eltűnjön a játékosok könyvtárából.
Ezzel a kifejezetten fontos témával kapcsolatban korábban már kerestük a Tisza Párt EP képviselőjét, Dávid Dórát, aki nemrég maga is felszólalt az ügyben az EP-ben, de választ egyelőre még nem kaptunk.
Borítókép forrása: Sergiy Akhundov (depositphotos)
