Az embernek kevés különleges képessége van, így meg kell becsülnie azt, ami jutott neki. Nekem például az, hogy egészen parádésan tudok úgy játékot (legyen az társas vagy videójáték) vásárolni, hogy aztán szinte azonnal bejelentsék annak lokalizált vagy épp felújított változatát. Így volt ez tavaly télen is, amikor Vladimír Suchý életművének két masszív darabja is a kosárban landolt, az Underwater Cities és a Praga Caput Regni képében, hogy aztán mind a kettőt bejelentse a Gémklub. És annyira sokat nem is kellett várni, hiszen júniustól végre a hazai játékosok is könnyedén beszerezhetik a Víz alatti városokat!

VÍZ ALATTI VÁROSOK

  • Kiadó/partner: Gémklub
  • Tarsasjatekok.com adatlap
  • Típus: kompetitív
  • Játékosok száma: 1-4 fő
  • Játékidő: fejezetenként átlagosan 90-120 perc
  • Korcsoport: 12+
  • Nehézség: 3,59/5
  • Ajánlott fogyasztói ár: 18 990 forint


És miért tennék? Elsősorban azért – előre lelőve a poént –, mert ez nem csupán Suchy eddigi karrierjének talán legjobb játéka, de azért is, mert műfaján belül is igazi mérföldkő, pont úgy, mint ahogy az esetében unos-untalan felhozott A Mars terraformálása. Utóbbival azért is ildomos példálózni, mert bizonyos szempontból sok a hasonlóság a kettő között. Alapvetően itt is a terraformálás a téma, csak épp az emberiség nem egy ismeretlen bolygón készül megvetni a lábát, hanem az óceánok mélyén. A játékosok pedig három korszakon át építik a maguk birodalmát. Szó szerint.

Ehhez minden résztvevő kap egy, az első angol kiadáshoz képest lényegesen vastagabb, de sajnos még így is elég csúszós saját játéktáblát, ahová fel kell helyezni az első kupolavárost. A továbbiakat alagutak kötik majd össze, melyek önmagukban is pontot biztosítanak. Az összekötött városok egy valóságos termelési láncot alakítanak ki, attól függően, hogy az extrémen korlátozott építési helyekre mi kerül: hínártelep (élelem), sótalanító (ivóvíz), laboratórium (kutatás). Ezek ügyes keverésével és tudatos építésével már rövid időn belül is létrehozható egy olyan engine, amely a korszakok végén bekövetkező termelési fázis során tetemes mennyiségű nyersanyagot képes előállítani. Bőséges készleteink ezt követően remek alapot adnak a következő forduló során szőtt építési és fejlesztési tervek megvalósítására.

Ez a relatíve egyszerű, mégis nagy odafigyelést igénylő, a komplexitását elsősorban nem a szabályok bonyolultságával, hanem a lehetőségek számával kivívó játékmenet pedig valami hihetetlenül addiktív. A Víz alatti városok játékideje számottevő lehet: a játékosok számától függően minimum egy, de inkább két órával érdemes számolni. Az ember mégsem érzi azt, hogy elvesztegetné a lehetőségeit vagy a köreit, mert egész egyszerűen mindig van mit csinálni, mindig van mivel tervezni.

Ugyanakkor a téma és a mechanika azért nem simul annyira simán egymásba – ezt bővebben is kifejtettük a játékmenetet részletesen bemutató cikkünkben. Alapvetően senki sem utópisztikus civilizációt vagy konkrét építési tervvel rendelkező, funkcionális városokat épít. Mindössze olyan lapokba invesztál, melyek a saját engine-t, elsősorban a nyersanyagtermelést és az akcióhelyek használatának megerősítését hangsúlyozzák ki. A játékmenet szempontjából viszont ezen túl igazából elég nehéz fogást találni a Víz alatti városokon. 

Ha már "hibát" kell keresni, az mindenképp a tálalás terén érhető tetten, hiszen hiába a vastagított játékostábla, arról továbbra is előszeretettel másznak arrébb az oda helyezett dolgok, ráadásul főleg az épületek és egy-két elem, például az alagutak is hajlamosak a sérülésre. Ez ugyanakkor nem a hazai kiadás sajátossága, és a minőségi aggályokat igazából a nagyon drágán mért kiegészítő hivatott orvosolni. Csak remélni tudjuk, hogy a Gémklub idővel azt is elhozza a hazai játékosoknak – ha már az elmúlt évek egyik legszórakoztatóbb, legszínvonalasabb és minden szempontból kihagyhatatlan stratégiáját sikerült!

(A játékot partnerünk, a Gémklub biztosította  köszönjük!)

Társasjátékos hírekért kövesd a rovat Facebook-oldalát