A magyar Mindclash Games társasait még a nagy külföldi oldalak is nagy érdeklődéssel figyelik, a Trickerionnal, a Perseverance-szel és az Anachronyval ugyanis a csapat beírta magát a nagyok közé, miközben legalább az egyik gyakran felbukkan a legjobb játékokat összegző listákon. A legújabb, Kickstarterről érkezett, ezúttal a heavy kategória helyett az alacsonyabb szinteket célzó Septima azonban nemcsak ismét egy igazán különleges témát talált és célzott meg, de mellé olyan látványvilágot is prezentál, ami kevésbé univerzális, nagyban épít a magyar folklórra és népmesei stílusra.
Septima
- Kiadó/Partner: Mindclash Games
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 1-4 fő
- Játékidő: átlagosan 50-100 perc
- Korcsoport: 12+
- Nehézség: 3,52/5
- Ára: Kickstarteren 75 euró (nagyjából 28 900 Ft) volt a Deluxe változat
A középkor elég kemény időszakot jelentett, méghozzá sok szempontból, és ezen az inkvizíció tevékenysége sem segített. Hogy a boszorkányok melyik oldalt képviselték, azt nem tisztünk eldönteni és megítélni, de a játékban egyértelműen a természetes főzeteket készítő, embereket gyógyító variáns jelenik meg, miközben a legfőbb boszorkány keresi utódját, aki tetteivel a legtöbb bölcsességet szedi össze, ezzel Septimává válva. Hegedűs Robin fejlesztésében tehát minden játékos egy-egy boszorkányt alakít, aki a tudást gyűjti, közben segíti az embereket, a félelemtől feldühödött tömeget pedig igyekszik lehűteni, mialatt elkerüli az inkvizíció boszorkányvadászait. És ez bizony nem is olyan egyszerű feladat, pedig minden eszköz adott hozzá. Méghozzá milyen eszközök ezek, te jó ég!!
A Hold, a Hold, a Hold…
A gyönyörű játéktáblát játékmódtól függően lehelyezve, majd minden komponenst a megfelelő helyre rakva egy év áll rendelkezésre ahhoz, hogy a legtöbb bölcsességet begyűjtsük, ehhez pedig számos út vezet. Ha az alapjátékot nézzük, a képlet elég egyszerű: van négy évszakunk, mindegyiknél öt holdfázissal. A boszorkányok azonos akciókártyákkal rendelkeznek, amik közül egyet játszanak ki minden holdfázis alatt, akkor végre is hajtva az akciót, majd elemezve és aktiválva minden hatást, akár az inkvizíció oldaláról is. A kártyaakció mellett mindenkinek van egy lépése a szerteágazó úthálózaton, de egy lap további mozgásra kínál lehetőséget, egy másikkal nyersanyagokat gyűjthetünk be, egy harmadikkal a fókuszból tudunk kikerülni, hogy a boszorkányvadászok kevésbé figyeljenek ránk, míg egy negyedikkel például a tárgyalásokra delegálhatunk barátságos lakosokat, akik az esetleges boszorkányperek kapcsán segítik a vádlottak ártatlanságát bizonyítani.
Merthogy a holdfázisra választott akció végrehajtása után sok minden történik. Egyfelől, ha valaki akciólapja egyezik egy másik boszorkányéval vagy a septima aktuális iránymutatásával, akkor kap egy extra hatást/jutalmat, de ezzel együtt fel is hívja magára az inkvizíció figyelmét. Ezután a boszorkányvadászok lépnek, és ha valakire lecsapnak, akkor az egy boszorkányát a tárgyalásra küldi, miközben alapból vannak boszorkányperek, a sikeres bírósági hercehurcát követően pedig a legtöbb barátságos lakossal rendelkező fél a saját covenjét gazdagíthatja a megmentett boszival. Emellett a városban embereket gyógyítunk, amiért jutalom jár, továbbá az összetettebb főzetek elkészítése is bölcsességgel jutalmazza a játékosokat, akik a kibővített, nehezebb játékban rituálékat teljesíthetnek, extra varázs-kártyákat szerezhetnek, sőt az alakváltó modullal még állati formát is felvehetnek, amivel ugyan kikerülnek a gyanú árnyéka alól, de egyben képességeket veszítenek. Hiszen minden egyes, a covenhez tartozó boszorkány saját skillel rendelkezik, sőt a játék végi győzelmi pontokat (szintén bölcsesség) is csak akkor húzhatjuk be, ha van hozzá elegendő boszorkányunk. Ha nincs, annyi célt teljesíthetünk, ahány boszorkánnyal rendelkezünk.
Boszorkányosan jól néz ki
Ha van első látásra szerelem, azt a Septima definiálja, ami témájával és látványvilágával pillanatok alatt képes elrabolni az ember szívét. Bernát Barbara és Farkas Villő dizájnja valami hihetetlenül mutatós, a Magyar népmesék stílusát is megelevenítő rajzaival és formáival egy új etalonja a magyar társasjáték-készítésnek, és ha ehhez hozzávesszük a Deluxe Edition komponenseit és inzertjét, akkor a produkció ár-érték viszonylatban, valamint minőség terén mindenképpen az élvonalba repül. Nem mellesleg nagyon erősen jelen van a tematika is a megvalósításban, hiszen adja magát, hogy a városban emberek betegednek meg, a holdfázisnak és évszaknak megfelelő nyersanyagokat gyűjthetjük be, főzeteket készítünk, boszorkányvadászok nyomoznak utánunk, a boszorkánypereknél pedig semmi jóra nem számíthatunk. Ilyen masszív témaválasztás és a játékmenetben megjelenő tematika példaértékű, pláne, hogy nem egyszerű a kiindulási alap, mégis sikerül jól belefoglalni a játék nyújtotta keretbe. Innentől azt is gondolhatnánk, hogy minden tökéletes, ez lesz az év játéka, de azért nem minden sikerült olyan jól, mint a koncepció és a dizájn.
A játékmenet maga ugyanis egyszerűen nem hozza azt az érzetet, amit az elképzelés során várnánk. Az akciófázis döcögős, nehéz teljesíteni a terveket, és mindig erős lemondásokkal vagy éppen komoly rizikóval jár az aktuális célunk teljesítése. Mindenre nincs idő, nagyon meg kell fontolni az összes lépést, mégis, a jutalmazás sokkal tágabb halmazban mozog, mint ami általános esetben bármikor is megvalósítható, a kihívásokat teljesíteni pedig nem olyan egyszerű, és ami szomorúbb, hogy nem is olyan élvezetes. Mert bármennyire is vártam a Septima érkezését, bármennyire is gyönyörű a társas, bármennyire is tetszik a téma játékba ültetése, egész egyszerűen nem kapott el a “flow”, nem éreztem azt, hogy ezzel bármikor is szívesen leülnék játszani, ha mást is választhatok helyette. Mármint ott van bennem az érzés, hogy ne engedjem el, mert minden más szempontból annyira tetszik, de továbbra sem tudom, hogy miképpen tudnám elérni azt, hogy élményként olyan többletet nyújtson, ami miatt érdemes időt szánni rá. Játékosszámtól, szóló módtól függetlenül, ami egyébként a maga módján jól működik. Valahol tehát hiába a boszorkányság, nem jött össze a varázslat, nem sikerült egyértelműen ráhangolódni a Septima iránymutatására, pedig sok összetevő adta volna magát, és pont a játékmenet az, amin némileg elvérzik a végeredmény. De az is lehet, hogy csak én érzem így, ezért is érdemes kipróbálni egy-egy játékot valamelyik klubban, játszóházban.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Mindclash Gamesnek! A Septima az ikonográfiájának hála nyelvfüggetlen, szabályainak megértéséhez azonban komolyabb angol nyelvtudás szükséges. Publikus rajongói fordításról nem tudunk.)
