Amikor a kilencvenes évek végén megérkezett a Dungeon Keeper első része, hat lóval sem lehetett elrángatni a gép elől, amíg nappalokon és éjszakákon keresztül végig nem toltam. Peter Molyneux legendás játéka nem volt hibátlan, például komoly optimalizálási problémákkal küzdött: a vége felé az egyébként akkoriban jónak számító gépemen olyannyira belassult, mintha diavetítést néznék, pedig az elején tökéletesen futott. Mégis, olyannyira rákattantam, hogy meg sem álltam, míg az Ultima játékok hősével, az Avatarral (a Dungeon Keeper főellenségével) nem végeztem.
Az 1999-es második rész mindenben javított, ami az első részben nem stimmelt, így ez nyújtotta a tökéletes Dungeon Keeper élményt, rengeteg újdonsággal, ezért hosszú éveken keresztül csak vártam, vártam és vártam az igazi folytatást... Úgy látszik tíz évig kellett várni arra, hogy a remény ismét felcsillanjon és egyelőre csak egy bejegyzett szabadalom formájában... Vajon mire képes az Electronic Arts Peter Molyneux nélkül Dungeon Keeper téren? Erre csak a jövő képes választ adni...
