Játékadatbázis

A Thw Swapper egy sci-fi köntösbe bújtatott platformjáték, amiben egy űrhajóssal kell megfejteni egy űrállomás titkát. A Klasszikus platformfeladatok megoldásában segítséget nyújt az a lehetőség, hogy a főszereplő tudja saját klónozni, így elérhetővé válnak olyan helyek is például, amit egyébként nem tudnánk megközelíteni. A történet elgondolkodtató, tálalás remek, hála a claymation megvalósításnak, a fejtörők ötletesek, ugyanakkor néha nem egyértelműek, az űrállomás hangulata lenyűgöző, az azonban nem, hogy a The Swapper nagyon rövid, alig másfél óra alatt végigjátszható.

A Sonic Forces a 2016-os Comic Conon került leleplezésre. Hogy ez mit kínál? Régi és új Sonicot, klasszikus és modern játékot egyben, így sokan joggal gondolhatták a bejelentés után a Sonic Generations folytatásának, de valójában nem az, teljesen különálló programként jelent meg: a Sonic Forces nem egy rossz játék, ugyanakkor jónak sem nevezhető, leginkább ízetlen közepes. A játék értékét pont azok a klasszikus elemek adják, amik jobbára el vannak nyomva, illetve a tény, hogy ismét Sonicot irányíthatjuk. Az újdonságok nem nyújtanak semmit, a történet és az átvezetők kritikán aluliak, emiatt képes csalódást okozni, ami Sonictól szokatlan.

A Warriorb egy fantasy környezetben játszódó platformer. A játékos egy nagyhatalmú szellem felett veheti át az irányítást, aki sajnálatos módon egy labdatestben rekedt. Hogy visszakapja régi formáját, kénytelen alkut kötni idézőjével. Küldetése során számtalan akadályon és ellenfélen kell átküzdenie magát, miközben a világ lassan, de biztosan darabokra esik körülötte. Na de inkább a világ, mint mi, nem?

A Sand Sailor Studio alkotása már a premier előtt rengeteg játékfesztiválon kapott jelölést különböző díjakra, többek között a művészeti tervezésért, a narratíváért, a dizájnért. A program egy hihetetlenül nyomasztó képet tár a néző elé, ráadásul a története itt játszódik a szomszédban, Romániában. A Black The Fall sztoriját tehát a valós történelem ihlette, még akkor is, ha az fikcionális. Mély atmoszféra, a totális diktatúra képe, ezt kínálja a Black the Fall, amiben egyetlen szó sem hangzik el, mégis, teljesen világos üzenetet közvetít.

Mindenki kedvenc vízvezeték szerelője visszatér, azonban némi üröm az örömben, hogy az Odyssey csak Nintendo Switch-re lesz elérhető. Mario ezúttal a megszokott díszleteket hátrahagyva sok világban, köztünk a miénkben is megfordul majd, társa pedig a más karakterek irányítására képes sapkája lesz. A Super Mario Odyssey nem akkora ugrás, mint amit a Nintendo 64 hozott, de alapötlete forradalmian zseniális, világa fantasztikus, játékmenete pedig közel tökéletes. Super Mario rajongóknak egyenesen kötelező darab, a Nintendo Switch egyik legjobb címe!

Crash a Sony saját kabalája, mint Mario a Nintendónak vagy Sonic a SEGA-nak. Csak idővel egy ostoba üzleti döntés eredményeképp a franchise jogai az Activisionhöz kerültek, amely kiadó hogy, hogy nem, eddig ücsörgött rajtuk, hogy szegény Crash és kompániája legfeljebb a Skylanderek társaságában vigasztalódhasson egy kicsit. Crash Bandicoot azonban 2017 nyaárn visszatért, hogy egy felújított kiadásban nyűgözze le a sorozat rajongóit: az Activision az első három részt csomagolta egybe. Azonban a játékok nehézsége brutális, így csak elvakult rajongóknak ajánlható, a többiek fárasztónak fogják érezni, még a csodás látvány ellenére is.

A Night in the Woods főhőse egy macskalány, Mae Borowski, aki azután tér vissza szülővárosába, Possum Springsbe, hogy kirúgták az egyetemről. A főhősnek fel kell vennie újra a kapcsolatot korábbi társaival, barátaival, ugyanakkor a városkában, illetve a közeli erdőben rejtélyes események történnek, amik beárnyékolják a város, illetve lakóinak hangulatát. Az Infinite Fall alkotása a felfedezésre, a narratívára, és karakterekre épít, miközben művészeti megvalósítása a képregényeket idézi, azok minden színes-szagos jellemzőivel együtt.

Az Ori and the Will of the Wisps című játékot a Microsoft a 2017-es E3-on jelentette be. A játékban továbbra is a fehér lelket, Ori-t kell irányítani, a feladat pedig továbbra is a platformon közötti ugrabugra, rejtvények megfejtése. Az új részben a fejlesztők dobták a manuális mentést, helyette automatikus mentés kapott a program. A cél: Ori-t a Nibel erdőn túli területre kell vezetni, hogy megfejtse az elveszettek rejtélyét, és felfedezze saját maga végzetét.

A Selma and the Wisp egy platformjáték, melyben egy kislányt kell elkísérni rémálmainak legsötétebb zugaiba. Igen ám, azonban a Toucan Studio játékában nem őt, hanem egy fénylő gömböt kell irányítani, hogy a Selma nevet viselő lány túlélje az éjszakát. Kellemes grafika, jó animációk jellemzik a játékot, amelynek tulajdonképpen csak egy nagyobb problémája van: az, hogy pár óra alatt végig lehet vinni. Aki szerette a Little Nightmares-t, annak ezzel is érdemes tennie egy próbát, garantáltan nem fog csalódni. A borzongató hangulat szinte kézzel fogható, és ez egy ilyen stílusú program esetében különösen fontos, egy sötét estén tökéletes kikapcsolódást adhat a Selma and the Wisp.

A Hollow Knight egy gyönyörű kézzel rajzolt 2D-s akció-platformer szerepjáték elemekkel, amelyben egy bogárlovaggal járhatjuk be az ízeltlábúak kiterjedt földalatti királyságát. A játék elegánsan ötvözi a szokványos ügyességi részeket a gyors tempójú harcokkal, non-lineáris világát felfedezve pedig számos furcsa szerzettel és még több ellenféllel akaszthatjuk össze a csáprágóinkat.

A Hue egy puzzle-platformer játék, ami rengeteg díjat megnyert. Egy szürke világot kell megváltoztatni benne, színesre festeni, ez adja a kötelező logikai feladványok többségét is. Egyszerű, de a szemnek alapvetően kellemes grafika, kiváló zene, ügyes, jól kitalált, de nem túl nehéz fejtörők, ezt kínálja a Fiddlesticks Games alkotása. A műfaj kedvelői szeretni fogják, de azok is kedvüket lelhetik benne, akik egyébként annyira nem rajonganak a stílusért. Nem kerül sokba, de amit ad, az egy egyedi élmény, ez pedig egy játéknál mindig fontos szempont.

A Super Mario Run a Nintendo első valódi, okostelefonokra (iOS) készített játéka, egy endless runner. Mindenki kedvenc vízvezeték-szerelőjének világokon kell átfutnia, aranyat gyűjtenie, ellenfelekre ráugrania, tehát az ismert, és szokott Mario játékmenetet adja, mégis új formában. A Nintendo megkéri a Super Mario árát: 10 dollárba/euróba, vagy 8 fontba kerül, és a játék állandó internetkapcsolatot igényel, mert a Nintendo csak így tudja biztosítani a stabil, problémamentes játékélményt.

Wonder Boy barátnőjét, Tinát a tengerpartról rabolja el egy vörös szörnyeteg. Wonder Boy természetesen a megmentésére indul, miközben rengeteg fenyegetéssel kell szembenéznie. A Wonder Boy Returns egy játéktermi klasszikus újrakiadása, HD grafikával, a hagyományos játékelemeket nem feledve.

A Jotun nem volt hibátlan alkotás, jó pontjait a rajzfilmszerű képi dizájnnak, a főellenségeknek és az azokkal való harcnak köszönheti. Ezzel tisztában voltak a Thunder Lotus stúdiójában is, ezeket az előnyöket megőrizve, teljesen új alapokra építkezve készült el tehát a Sundered. A Lovecraft ihlette világba egy metroidvania képében süllyedhetünk el, ahol komplex játékmechanikával, procedurálisan generált pályafelépítéssel és jelentőséggel bíró döntésekkel találkozhatunk.

A RunGunJumpGun tulajdonképpen egy ügyességi platformer, de a Super Marióhoz képest sokkal idegőrlőbb. Hősünk, a tökös űrbaka folyamatosan szalad, és olykor biza akadályok elé kerül. Ezek egy része szétlőhető a minigunnal, a maradéka fölött pedig átrepülhetünk. Szintén a minigunnal. Ugyanis fegyverünk egyben háti rakétaként is üzemel, vagyis ha lefelé lövünk, akkor hősünk felfelé száll. Ha nem lövünk, akkor meg zuhan.

A 2015 elején megjelent Grow Home egy szerethető ügyességi-platformjáték volt, ami a jópofa röpködős, paszulymászós alapötletén felül némi környezettudatosságra intő üzenetet is tartalmazott. Az új rész, ami a Grow Up címet viseli, ismételten a BUD nevű robotot teszi meg főszereplőnek, de ezúttal egy társat is kap, akinek a neve POD. A feladat ezúttal BUD űrhajója részeinek megtalálása, ami szétszóródott a planéta körül. A Grow Up grafikai stílusában nem változott, a játékmenet egy picit gyorsabbá vált, hála BUD új mozdulatainak. A Grow Up jó értékeléseket kapott, akik szerették a Grow Home-ot, ezt is kedvelni fogják.

A Banjo-Kazooie fejlesztőinek játéka 2017 tavaszán jelent meg, mely a közönség által lett megfinanszírozva a Kickstarter nevű platformon. A Yooka-Laylee első órája nagyjából mindent megmutat, amit a kilencvenes években vagy akár később, a PS2-es korszak csúcsán szerettünk. De egy dekával sem többet. Minden ismerős, így a 3D-s platformjátékok száraz időszakában a Yooka-Laylee egy életmentő oázisnak marad meg. Univerzálisan ajánlható mindenkinek, kicsiktől azon nagyokig, akik kiskorukban a játék inspirációs forrásain nőttek fel.

A Spoiler Alert nevű alkotás ott indul, amikor a játék főhőse már legyőzte ellenfelét, és kezdődik a stáblista, de jön a csavar: megfordul az idő. Így a játékot egy visszafelé kell végigjátszani, a végétől az elejéig. Minden visszafelé halad, a pályák és a főkarakter, egy chilipaprika is. Az irányítás egyszerű, az élmény szokatlan, a Spoiler Alert olcsó. Bár nem kínél kiemelkedő szórakozást, a MegaFuzz játéka bizonyítja, hogy a független fejlesztők képesek egészen őrült dolgokat megvalósítani, csak ezt sokkal jobb formában is megtehették volna.

Az Inside egy minimalista stílusban, 2,5D-ben készült platformer-kaland, amelyben ismét egy kisfiú kapja a főszerepet, akinek fel kell derítenie, hogy a bolygót uralmuk alá hajtó erők miért végeznek emberi kísérleteket.

Ha mindig is saját Skylanderre vágytál, akkor a Skylanders Imaginators a te játékod, mert ebben mindent te szabhatsz meg. Hősöd megjelenését, erejét, képességeit, nevét, mottóját, de még a zenei témáját is. Költői túlzással élve, csak a képzeleted szabhat határt. Mindezt a Creation Crystal segedelmével importálhatjuk a Skylandersbe.

A Shadow of the Beast eredetileg 1989-ben jelent meg Commodore Amiga platformra, és a maga idejében úttörőnek számított grafikája és a mögötte álló technológia, na meg atmoszferikus zenéje miatt, amit David Whittaker szerzett. A játék történetének középpontjában egy Aarbron nevű férfi áll, akit gyerekként elrabolt egy szörny, Maletoth. A gyermeket varázslattal korrumpálta, arra kényszerítette, hogy örökké szolgálja őt. Egy férfi kivégzésének megtekintése azonban visszahozza Aarbron valódi emberi természetét, és elindul, hogy bosszút álljon egykori urán...

A Where's My Mommy? egy úgynevezett runner, avagy a platformjátékok zsánerének a sebességre és a kiváló reflexekre fektetett alágába tartozó, 2D-s valami, amiben egy darab kakit alakítunk. Nem, nem viccelünk, halál komolyan.

Az In Between nagyon hasonló koncepcióval indul, mint az inspirációként szolgáló Braid: kézzel rajzolt elemekből építi fel a világát, és mit ad az ég, logikai ugrabugrálós játékmenetével is Johnatan Blow alkotásának legjobb pillanatait próbálja megidézni. Az In Between főhőse haldoklik, a kampány során narrációjának kíséretében figyelhetjük meg életének jellemző mozzanatait - mindeközben betegségének, jobban mondva a betegségéből fakadó lelki állapotainak stációit is végigjárjuk: a halálos betegségek témakörét méltósággal és kellő alázattal dolgozta fel a Gantlymad csapata. Művészi és videojátékos értelemben is tartalmas logikai-platformer.

Daniel Linssen, a Roguelight készítője egy újabb platformjátékot hozott, de most roguelike emelek nélkül, az egész különlegességét pedig az adja, hogy minden kalandozás egy Windows ablakban történik, ami követi a mozgásunkat --persze, ennyivel még nincs letudva, az ablak méreteit ötletes módon változtathatjuk, hogy így jussunk tovább az akadályokon.