Játékadatbázis

A 2015 elején megjelent Grow Home egy szerethető ügyességi-platformjáték volt, ami a jópofa röpködős, paszulymászós alapötletén felül némi környezettudatosságra intő üzenetet is tartalmazott. Az új rész, ami a Grow Up címet viseli, ismételten a BUD nevű robotot teszi meg főszereplőnek, de ezúttal egy társat is kap, akinek a neve POD. A feladat ezúttal BUD űrhajója részeinek megtalálása, ami szétszóródott a planéta körül. A Grow Up grafikai stílusában nem változott, a játékmenet egy picit gyorsabbá vált, hála BUD új mozdulatainak. A Grow Up jó értékeléseket kapott, akik szerették a Grow Home-ot, ezt is kedvelni fogják.

A Metal Gear Survive történetileg az MGS 5 után játszódik és egy alternatív idővonalat mutat be, amely az égen feltűnő megmagyarázhatatlan féreglyuk mellékterméke. Helyszíne egy elhagyatott sivatag, amelyben zombi-szerű, félig elmutálódott lények jelentik a fenyegetést.

Az Unreal Engine 4 által hajtott Scum a többjátékos módra lett kihegyezve, és biza ez is egy olyan akciójáték, ami a Battle Royal, Az éhezők viadala és az ARK: Survival of the Fittest vonalán nyomul. Azaz a túlélésért mindenki mást meg kell ölnünk.

A Banjo-Kazooie fejlesztőinek játéka 2017 tavaszán jelent meg, mely a közönség által lett megfinanszírozva a Kickstarter nevű platformon. A Yooka-Laylee első órája nagyjából mindent megmutat, amit a kilencvenes években vagy akár később, a PS2-es korszak csúcsán szerettünk. De egy dekával sem többet. Minden ismerős, így a 3D-s platformjátékok száraz időszakában a Yooka-Laylee egy életmentő oázisnak marad meg. Univerzálisan ajánlható mindenkinek, kicsiktől azon nagyokig, akik kiskorukban a játék inspirációs forrásain nőttek fel.

A Nine Parchments című játékkal a Frozenbyte a gyökereihez tért vissza. A program főszereplői varázslóiskolából kibukott varázslótanoncok, akik úgy gondolják, hogy ők már mindent tudnak, így a saját maguk által választott utat követve elindulnak, hogy naggyá váljanak. Az eredmény persze sejthető: káosz és pusztulás követi minden egyes lépésüket. A Nine Parchments kooperatív és szórakoztató játékmenetet, látványos varázslatokat kínál, tehát mindent, amit a stúdiótól elvárhatunk.

A program tipikus bullet hell, vagyis az alulról fölfelé scrollozó pályákon felülről látjuk űrhajónkat, miközben megszámlálhatatlanul sok ellenséges tank és repülő indul meg ellenünk. Az öt főhelyszín, plusz két kiegészítő küldetés viszonylag rövid idő alatt letudható, azonban az ötnél is több, teljesen eltérő karakter az egyedi járgányokkal tesz azért, hogy újra és újra nekifuthassunk a kampánynak.

Minden idők legrealisztikusabb pinball játéka újra megjelent, ezúttal PC-n, és szórakoztatóbb, mint valaha! A program fotorealisztikus grafikával (max. 4K felbontás), jó zenei anyaggal, valós, fizikán alapuló labdamozgással rendelkezik, emiatt pedig a játék a szokottnál nehezebb játékmenetet ad. Az eddig megjelent kritikák alapján a Pro Pinball Ultra magas színvonalú szórakozást kínál minden, a műfajt szerető játékosoknak érdemes kipróbálniuk, de érdemes felkészülni arra, hogy nem lesz egy könnyű menet!

A The Metronomicon egy ritmusjáték, melyben keverednek az akció és RPG elemek. Rengeteg karaktert, teljes történetet, fejlődést és teljesen egyedi zenei anyagot kínál a Puuba alkotása, amit többször és végig lehet játszani. A The Metronomicont több díjra is jelölték a 2016-os E3-on, így a legjobb RPG és az 5 legjobb ritmus program díjára terjesztették fel. A Metronomicon teljesen egyedi élményt ad, a stílus rajongóinak tetszhetős lehet.

A Spoiler Alert nevű alkotás ott indul, amikor a játék főhőse már legyőzte ellenfelét, és kezdődik a stáblista, de jön a csavar: megfordul az idő. Így a játékot egy visszafelé kell végigjátszani, a végétől az elejéig. Minden visszafelé halad, a pályák és a főkarakter, egy chilipaprika is. Az irányítás egyszerű, az élmény szokatlan, a Spoiler Alert olcsó. Bár nem kínél kiemelkedő szórakozást, a MegaFuzz játéka bizonyítja, hogy a független fejlesztők képesek egészen őrült dolgokat megvalósítani, csak ezt sokkal jobb formában is megtehették volna.

A Nintedo róka komája (Star Fox) visszatért egy új résszel, melyben egy alternatív forgatókönyvön keresztül ismerhetjük meg a történetet. A Star Fox Zero a nosztalgiára épít, a párbeszédekből és a pályákból is ezt lehet leszűrni. Ez tehát jó és élvezetes, ami kevésbé, az a túlbonyolított irányítás, ami megnehezíti a játék élvezését. Vannak benne felesleges szakaszok, amiket simán ki lehetett volna hagyni. A Star Fox Zero egy klasszikus Nintendo franchise, ami klasszikus hősöket, klasszikus akciót kínál – feleslegesen túlbonyolított irányítással és erőltetett játékmechanikai elemekkel.

2013-ban remekül szórakozhattunk a Game Dev Tycoon című játékkal, ami a játékfejlesztési üzletbe nyújtott nagyszerű bepillantást. A fogadtatás is nagyon pozitív volt, de a Game Tycoon 2 nem tudta produkálni a Greenheart Games alkotásának sikerét. A Game Tycoon 2 a Sunlight Games címe nincs befejezve, a kezelőfelület idejétmúlt és ronda, felesleges elemek találhatók benne, ráadásul a fordítást megint sikerült elrontani. A Game Tycoon 2 nem szórakoztató, inkább dühítő, és csak mazohistáknak ajánlott...

Az ABZÛ egy csodálatos hangulattal megalkotott játék, melyben a tengerek, óceánok mélyére merülhetünk le, felfedezve azok színes világát. Az ABZÛ a Journey és a Flower kitalálójának művészi irányításával készült, a víz alatt úszva meg lehet ismerni ezt az ismeretlen élőhelyet, ahol elfeledett titkok fekszenek a mélyben. A játék a 2014-es Sony E3 konferencián lett bejelentve, műfaját tekintve pedig tulajdonképpen egy úszás szimulátor, melynek játékmenete inkább lineáris, mintsem nyílt világú.

Az Ascent: The Space Game-re olyan játékok voltak hatássa, mint az Elite, a Star Citizen, a Homeworld és még egy rakás hasonló alkotás. Közben a klasszikus MMO-receptet követi, tehát questeket vehetünk fel, és minden tevékenységgel fejlődnek a karakterhez, pontosabban az űrhajósunkhoz tartozó skillek. A játéktér hatalmas: egy, a Tejút rendszeren alapuló, 270 milliárd csillagrendszerből álló, procedurálisan generált galaxis, amiben kőzetbolygók, gázóriások, lakható planéták, kolóniák, űrállomások, aszteroidaövezetek találhatóak, valószerű távolságokkal.

A fejlesztők szándéka szerint a The Lion’s Song amolyan „novelláskötet”, amelynek lazán kapcsolódó, egy-két óra alatt végigjátszható rövid epizódjai a bécsi művész-értelmiségi világban játszódnak a huszadik század elején, és magáról az alkotás problémáiról, a karrier és a magánszféra feszültségeiről, a művészet és a tudomány nagy kérdéseiről elmélkednek különböző területeken (zene, festészet, matematika, írás) tevékenykedő kreatív elmék egy-egy életpályán felmerülő konfliktusán keresztül. Ez adja a történet tablószerűségét.

A Sudden Strike visszatért! A közkedvelt sorozat 4. része ismét a második világháborús csataterekre kalauzolja el a valós idejű stratégiákért rajongókat. Amerikai, brit, német, és szovjet egységeket kommandírozhatunk a magyar Kite Games által fejlesztett játékban.

A Crafty Studios által fejlesztett Oil Enterprise az egyik legnagyobb üzletbe, az olajkeresésbe próbálja bevezetni a játékost, azonban a feladatot már a legelején elbukja, ugyanis a program egyáltalán nem szórakoztató. Keress megfelelő földet, építs kutakat, áss le jó mélyre, élvezd a munkád és a pénzt, ez lenne a lényeg. Az Oil Enterprise azonban bugosan jelent meg, az irányítás nehézkes, a zene borzasztó, így inkább érdemes keresgélni a régebben megjelent hasonló programok között, mert ez minden, csak nem jó.

Nem múlhat el év Madden játék nélkül, így 2016. májusában az EA Sports bejelentette a sorozat aktuális részét, amibe az EA Tiburon sok újdonságot épített be. A borítón szereplő sportolót ezúttal nem szavaztatta meg a kiadó, a 16-os etap második helyezettjét: Rob Gronwoskit tette rá. A Madden NFL 17 a legkiegyensúlyozottabb játékélményt kínálja, a labdával olyan szabadon lehet futni, mintha egy valódi játékos tenné. Az AI is fejlődött, a csapattársak sokkal jobban szolgálják a védekezést.

A Pixel Spill le sem tagadhatná, honnan vette az Outreach-hez az ötletet: a 2013-as Gravitáció című film legemlékezetesebb jeleneteit eleveníti meg, amikor is a hősnő feljut az elhagyatott űrállomásra. A játékban ugyanez a helyzet, csak itt éppen egy szovjet űrhajóst alakítunk, a ’80-as évekből, de legalább itt sincs gravitáció.

Az Inside egy minimalista stílusban, 2,5D-ben készült platformer-kaland, amelyben ismét egy kisfiú kapja a főszerepet, akinek fel kell derítenie, hogy a bolygót uralmuk alá hajtó erők miért végeznek emberi kísérleteket.

A Pure Farming 17: The Simulator című mezőgazdasági szimulátor a zombis játékairól elhíresült Techland alkotása, akik azzal a nem titkolt céllal hozták létre a programot, hogy megreformálják a zsánert. Ehhez olyan elemekkel zsúfolták tele programjukat, amelyek teljesebbé teszik a földművelés élményét.

A Stephen's Sausage Roll egy egyszemélyes stúdió alkotása, de a szerény külső ne tévesszen meg senkit. A Stephen’s Sausage Roll a logikai játékok Dark Soulsa, mert mocskosul nehéz, viszont elképesztően eufórikus sikerélményt ad, és egy-egy fejtörő sikeres megoldása után NAGYON okosnak érezheti magát a játékos addig a fél percig, amíg el nem kezdi a következő zseniálisan gonosz pályát. Ugyanakkor a majdnem 30 eurós ár egy picit meredek, még a nyújtott élmény ellenére is.

A CTU tagjaként - a 24 című sorozathoz hasonlóan - feladatunk a legveszélyesebb terrorista cselekmények megakadályozása. Az Odin Games Studio alkotása azonban semmilyen szinten nem üti meg a stílus, és a hasonló, korábban megjelent játékok által felállított minőségi mércét. Bár az alapötlet jó volt, a megvalósítás nem sikerült: az AI buta, kevés pálya van a programban, sok bosszantó apróság nehezíti a játékmenetet, a multiplayer pedig kihalt. Senkinek nem ajánlott a CTU, az érte kért pénz pedig csak pénzkidobás...

A Rogue Stormers című játék, a Black Forest Games alkotása hosszú és problémás fejlesztés után jelent meg és a klasszikus, 2D-s Metroidvanias stílust követi. A játékmenet run 'n' gun, megyünk előre, lövünk mindenre, ami mozog. Mindemellett a játék történetet is kapott, igaz, ez csak keretet ad az akciónak. Jópofa, színes és szagos móka ez, tele kőkemény akcióval, ráadásul a Rogue Stormers bőven tartalmaz kihívást és képi humort is, ez pedig nem utolsó szempont. Szóló módban és kooperatív módban is végig lehet játszani a címet, így hosszú távon is érdekes marad.

Egy középszerű játék esetén mindig ott a remény a folytatásnál eszközölt minőségi javulásra, amire az ügyességi, reflexjátékra épülő The Collider esetében már csak a VR cuccok megjelenése miatt is sok esély volt. A kísérlet pedig sikerült. A Shortbreak Studios játékának folytatása ugyanis némi körítést is kapott, minek hála a bolygónkat veszélyeztető ellenséges anyahajó felrobbantása a cél. Emellett a program rengeteget fejlődött, nagyon szórakoztató, az akció-ügyességi játékok kedvelői ezt is szeretni fogják.