Játékadatbázis

A történet szerint az 1980-as évek járunk, egy kisvárosban, azon belül pedig egy ódon házban, ahol több generáció is leélte az életét -- egy részük békésén, sokan azonban brutális gyilkosságok áldozatai lettek. Játékosokként a legújabb lakó bőrébe bújhatunk, akivel látomások formájában átélhetjük a múlt rejtélyes eseményeit, lépésről lépésre közelebb kerülve ahhoz, hogy mi történt a ház elátkozott falai között.

A Dead by Daylight egy asszimetrikus online lövölde, melyben egy gyilkos és négy túlélő küzd meg egymással proceduálisan generált világokban. A gyilkos a horror műfaj bármely kitalált karaktere lehet a darabolós gyilkostól kezdve a paranormális entitásig. Fejleszthető karakterek, feloldható, testreszabható tárgyak, mély játékmenet jellemzi a programot, amiben a halál nem jelent kiutat...

A Xenonauts 2 nem közvetlen folytatása az elődnek, hanem egy alternatív idővonalat mutat be. Ezúttal a hidegháborús időszakba tekintünk be, ami azzal is jár, hogy kezdésnek nincs fejlett idegen technológiánk, cserébe viszont a fejlesztőknek így lehetőségük volt arra, hogy érdekes módokon csavarjanak a szereplőkön és a történeten.

A Battalion 1944 a második világháború küzdelmeit hozza el a képernyőinkre. Az elkészítésében a klasszikus címek, mint a Medal of Honor és a Call of Duty 2 jelentették az inspirációt, magát a fejlesztést pedig az ipar veteránjai valamint tehetséges modderek végezték, eSportolók közreműködésével. Igen, eSportolók, a Battalion 1944 ugyanis egy multiplayer élményre kihegyezett játék.

A J-Stars Victory VS+ egy verekejáték, a Tekkentől, Street Fightertel eltérően itt a legismertebb japán anime karakterekkel kell megküzdeni. A legismertebb szereplőkkel futhatunk össze olyan szériákból, mint a Dragon Ball, a Naruto, a Bleach, a Saint Seiya vagy éppen a One Piece. A megfelelő mennyiségű játékmódmódhoz hosszú játékidő dukál, azonban a harcrendszer nem elég mély és a mesterséges intelligencia sem túl okos, emiatt pedig a J-Stars Victory VS+ sajnos nem emelkedhet ki a középszerből.

A Subterrain egy fényesebb indie gyöngyszem, ami craftolással, túlélő elemekkel és meglepően bő tartalommal egyaránt rendelkezik, miközben több klasszikus örökségét is képes továbbvinni, persze sajátos megvalósításban. A játék egy sSokszor brutális hangulattal megáldott túlélőtúra a Marsra, ahol a szörnyetegek jelenlétén túl rengeteg egyéb veszély is fenyegeti hősünket - érdemes kipróbálni!

A TIS-100 egy furcsa alkotás: a Zachtronics a programozás alapjaiból hozott létre egy jóféle puzzle játékot. A játékmenchanika két részből áll: az egyik, hogy sorra programozzuk az előttünk megnyíló memóriaszegmenseket. Ezek az úgymond „pályák”, vagy puzzle-feladványok, ahol különböző aritmetikai-logikai eszközöket kell mikroprogramok segítségével életre keltenünk. A másik mechanikai elem már kevéssé játékos, és az előzőekből következik: gyakorlatilag egy nagyon leegyszerűsített assembly nyelvet kell elsajátítanunk, hogy a mátrixba rendezett csomópontokon aprócska programok futtatásával meg tudjuk oldani a feladványokat. Ennek megfelelően ez nem is klasszikus játék, inkább csak egy rétegprogram, ami azoknak ajánlható, akik érdeklődnek a téma iránt.

Pixeles grafika, szadizmusba hajló nehézségi fok, komplex játékmenet bárminemű segítség nélkül – ne szaladj ki a világból ezek hallatán, mert a Serpents of the Staglands esetében ez nemcsak a mérleg negatív, de a pozitív oldalát is nyomja. A Serpent in the Staglands egy maximálisan old school szerepjáték, annak minden negatívumával és pozitívumával együtt. A programot fantasztikus hangulatú, egyedi világ, maximális szabadság és elképesztően mély játékmenet jellemzi.

A LEGO Star Wars: The Force Awakens műanyagfigurák szerepeltetésében az egész filmet elénk tárja -- persze, a TT Gamestől megszokott, humoros és gyerekbarát körítésben. Többek között Rey, Finn, Poe, BB-8, Kylo Ren és Han Solo kerülhet az irányításunk alá, de amellett, hogy a legizgalmasabb pillanatokban vehetünk részt velük, extra tartalmak is várnak ránk, amelyek jobban összekötik a filmsorozat hatodik és hetedik részét.

A program egy akció-szerepjáték, amiben a The Mystery of The Crows nevű rejtélynek fogunk utánajárni a saját magunk által kreált assassint irányítva. Kezdőből igazi mesterré válhatunk az ikonikus helyszíneket (reneszánsz Firenze, Róma) is érintő történet, valamint a számtalan mellékküldetés teljesítésével, folyamatosan fejlesztve a négy kaszt (Berserker, Shadow Blade, Trickster, Thief) egyikét képviselő karakterünk képességeit.

Mélyen a föld alatt húzódik meg az emberiség utolsó bástyája, melynek lakói éppen forradalomra készülődnek, a jó felütés ellenére azonban a Traverser egy szinte minden ízében csalódást keltő platform-kalandjáték lett. Bár a játékban megjelenő orwelli világ hangulata kellőképpen egyedi, a Traversert nem menti meg, ugyanis a program kezelése és a játékmenete is rossz, ráadásul pár óra alatt befejezhető a története.

Egykoron még nagyon nagy népszerűségnek örvendtek a kalózok és a velük élet-halál harcot vívó tengerészek, ami a filmek és videojátékok számán is mérhető volt, manapság viszont meglehetősen csökkent az érdeklődés a téma iránt. A Tasharen Entertainment mindenesetre úgy gondolta, hogy visszahozza a klasszikus Sid Meier’s Pirates! hangulatát és stílusát a köztudatba, amit a fejlesztőcsapat a Windward képében próbál népszerűsíteni – több-kevesebb sikerrel.

Zachary „Zach” Barth tényleg nem tud hibázni. A másokat gazdaggá tévő Infiminer és a páratlan SpaceChem szerelemgyermekében, az Infinifactoryban benne van minden, ami miatt imádjuk Zach átlagembertől eltérően működő elméjének szüleményeit. Az Infinifactory ugyanis egy zseniális logika-puzzle játék azoknak, akik hajlandók gondolkodni, és nem ijednek meg a kihívásoktól.

A Song of the Deepben egy szabadon bejárható, romokkal, temetőkkel és kertekkel teli, víz alatti világot fedezhetünk fel egy kis tengeralattjárót vagy a főhőst, a búvárruhába bújt Merryn irányítva. aki egy hihetetlen kaland során próbálja felkutatni eltűnt apját. A járművünket kedvünkre fejleszthetjük majd, ezáltal nyerhetünk hozzáférést az újabb és újabb területekhez. A fejlesztések igen meglepő irányt vehetnek fel, például képzeljétek el, amint a tengeralattjáró rákkarjára egy torpedót csatoltok.

A Tron Run/r egy akció-versenyjáték, amiben testre szabható avatarok mögé bújva térhetünk vissza a Tron digitális világába és 32 szinten és többfajta játékmódon futhatunk és fénymotorozhatunk végig, felkerülve ranglistákra vagy vállalhatunk baráti kihívásokat.

A Conan Exiles-ban egyike vagy annak több ezernyi embernek, aki halálra ítéltek, de nem egy kivégzőosztag végzi a piszkos munkát, hanem a kegyetlen vadvilág -- nem mindenki hullik azonban el. A legügyesebbek, kitartással és akaraterővel, új életet kezdhetnek a törvénytelen és brutális birodalomban, ahol nem csak a környezettel, hanem a mindenhonnan támadó ellenségekkel is számolni kell.

Kalandjáték két őz főszereplésében, akik egy bizarr világban igyekeznek eljutni a biztonságot jelentő erdőbe.

A pixelgrafikával nyomuló Hero's Song érdekességét az adja, hogy már az indításkor magunk formálhatjuk, nem csupán a karakterünket készíthetjük el. Kezdésnek ki kell választanunk, hogy milyen istenek uralkodnak a világ felett, cserébe pedig ez meghatározza, hogy milyen környezetben kalandozhatunk. Eztán jön maga a hősünk, aki jó RPG-szokáshoz híven, a saját stílusunkhoz igazíthatjuk (7 faj, 15 kaszt, varázslatok, kraftolás, minden, ami csak kellhet) -- de csak óvatosan! A Hero's Song rogue-like elemeket is tartalmaz.

A Steamen megforduló indie játékok tömegében elég gyakran találhatók múltidéző alkotások, ezek közül viszont ritka a valóban szóra érdemes cím. A Dinocide viszont ügyesen hozza a NES-korabeli programok stílusát és tartalmát: a cím egy instant időgép a múltba, a játéktermek és a NES világába repít vissza minket, ráadásul teszi ezt úgy, hogy az utazást élvezzük, nem pedig bosszankodunk a korszak tipikus hibáin.

Visszatértek a Tini Nindzsa Harci Teknőcök egy, a Bayonetta-sorozatra jellemző gyors, kombókra építő akciójáték keretében. New York utcáit elárasztják a mutánsok, élükön Zúzóval és a Talpas klánnal, és kire, ha nem Leonardóra, Raffaellóra, Donatellóra és Michelangelóra vár a feladat, hogy rendet vágjanak közöttük.

A kék egek meghódítása még várat magára, a négyévnyi fejlesztés után révbe ért Vector Thrust minden szempontból gyenge lett. Csúnya, unalmas, hiányos és bugoktól hemzseg, egy igazi katasztrófa, amit nagy hiba volt kiadni. Az egyszemélyes stúdió által készített játékban semmi jó nincs, így érdemes messze elkerülni.

Layers of Fearben egy festőt alakítva, szépen lassan becsavarodunk egy rémképekkel teli családi házban, miközben egyre mélyebbre ássuk magunkat a főszereplő széttöredezett és megrothadt elméjébe, fényt derítve arra, mi okozta, milyen tragédia állhat józan eszének elvesztése mögött.

Négy év kemény munkája után megjelent a Portal 2 rajongói kiegészítője, a Portal Stories: Mel, ami közel két tucat, az eredeti játékban látottaknál sokkal keményebb és csavarosabb feladvánnyal várja a sorozat rajongóit. A játék szinkronja nem túl jó, de ezen kívül nem lehet ok a panaszra: logikára építő tesztkamrák, jól felépített helyszínek és hosszú időre lekötő tartalom jellemzi a Portal Stories-t.

A Paws a Shelter 2 alapjaira építkezik, tehát itt is egy hiúzt alakíthatunk, a szerep azonban most felcserélődik, és nem a csemetéit védő anyukát irányítjuk, hanem az egyik porontyot, aki elszakadt a családjától. Utunk során egy kísérő, egy medvebocs segít majd, amint felfedezzük -- és túléljük -- a környék egy új szegletét. A vadvilág nem ismer kegyelmet, kis termetünk miatt pedig hatványozottan is ki vagyunk szolgáltatva, de szerencsére nem vagyunk teljesen magatehetetlenek. A játékmenet egyik újdonsága például az, hogy képesek vagyunk nyomokat követni.