Játékadatbázis

A nagysikerű és többszörös díjnyertes Modern Warfare Wii átirata amely a grafikát és a kezelést leszámítva nem különbözik a nagy testvéreitől.

A PlayStation 3 tulajok már kipróbálhatták, milyen lehet sziklák tetején lavírozva, sárban csúszva, gyilkos szakadékok felett a legváltozatosabb verdákkal száguldani, azonban a PSP-sek eddig még kimaradtak ebből a mókából. Azonban most eljött számunkra is az idő, amikor a hetes buszon, vagy a hármas metrón ülve azt nézik a bamba utasok, ahogy jeges pályákon szlalomozva őrült sebességgel lökjük félre a rivális járgányokat, miközben görcsös ujjpercekkel próbáljuk sajátunkat a célegyenesbe juttatni. Itt van végre a Motorstorm: Artic Edge!

Egy jó indulattal is közepes Battlefield-klón a Star Wars univerzumban, amely leginkább a rajongóknak készült, bár ők is húzhatják rajta és miatta a szájukat. A szólista mód halvány (bár a TBS-szerű Galactic Conquest dicsérhető), a multi viszont elég erős, a grafika megfelelő és persze John Williams zenéje most sem okoz csalódást.

A 4X-es játékokkal összenőtt a Master of Orion neve, hiszen ennek tesztjében használta először a kifejezést Alan Emrich 1993 szeptemberében. Ám voltak már a műfajnak úttörői, melyekre sajnos ma már kevesen emlékeznek. Ilyen ezen játék elődje is.

A jól ismert univerzum PSP-n is bemutatkozott. A The Two Thrones alapján készült átiratban a herceg hazaérkezik Babilonba, oldalán Kaileenával, az Idő Császárnőjével, lelkében az Idő Szigetén szerzett rettentő sebekkel. Ám nem béke és nyugalom várja, hanem háború, egy szörnyű összeesküvés, melynek célpontja Kaileena. Amikor a lányt elrabolják, hősünk utánaered a palotába, ahol végig kel néznie megölését és az Idő Homokjának elszabadulását, mely őt is megfertőzi: lelkében életre kél a Sötét Herceg...

A Band Hero a Guitar Hero készítőinek legújabb játéka. A Band Hero-ban a zenetörténelem legjobb popdalaiba nyerhetünk személyes betekintést, amelyeket mindenki ismer és kedvel. A zenészek között megtaláljuk például Taylor Swiftet, akinek olyan népszerű számait játszhatjuk el, mint a "Love Story" vagy a "You belong with me". A Band Hero lehetőséget ad arra, hogy létrehozzuk a saját együttesünket - akár négy résztvevőig - és úgy állíthatjuk fel azt, ahogy akarjuk, tehát bármilyen kombinációjú gitár, dob, és ének formátumban. A Band Hero támogatja az összes Guitar Hero kiegészítőt, így nem szükséges új felszerelést venni.

Nem kis "autópályázott" a PSP-s Gran Turismóval Sony: összesen 800-féle autót irányíthatunk 35 nagyszerűen kidolgozott pályán és a multiplayer mellett ott van a remek challenge mód is. Kár, hogy a karriermód viszont kimaradt a játékból...

Az ügyes című (Ólom és arany: a vadnyugat bandái) külső nézetes céllövölde ha akarná, sem tudná titkolni, hogy múzsái sorában első helyen a Team Fortress második felvonását bírja. Az elsősorban online, kaszt- és csapatalapú móka (bár offline része is van, amolyan gyakorlóterepként, ahol botok ellen küzdhetünk egymagunkban vagy kooperatívan), mint neve is mutatja, a regényes-legendás vadnyugatra kalauzol el minket, és lehetővé teszi, hogy újraéljük gyerekkorunkat: bankot rabolhatunk vagy épp párbajozhatunk a poros főutcán délidőben, mindezt klasszikus-autentikus fegyverekkel, ruhákban és helyszíneken, legyen az egy álmos kisváros, bánya, ranch vagy egy erőd. Hasonlóan a TF2-höz, a készítők itt is arra koncentráltak, hogy olyan játékot alkossanak, ahol fontos a csapatjáték, és ezt különféle megoldásokkal, jutalmakkal erősítik és honorálják. Ilyen érdekes metódus a szinergiahatás: ha összefogunk egy társunkkal, az egy adott területen minket is erősít. Például ha magunk mellé veszünk egy trappert, aki a tipikus prémvadász női megfelelője (és amúgy a mesterlövészünk), megnövekszik az esélyünk a kritikus sebzésre, vagy egy robbantós szakival (blaster) összeállva a védelmi szintünk növekszik (ő egyébként egy kétcsövű puskával van ellátva, ám természetesen a fő fegyvere a dinamitrúd, amit messzire el tud hajítani). Ha már említettük a két kasztot, álljon itt a másik kettő is: a deputy a klasszikus értelemben vett harcos, ismétlőkarabélya közepes és nagy távolságra is halálos veszélyt jelent, ráadásul meg tud jelölni egy célpontot is, így a többiek könnyebben levadászhatják azt, szinergiája pedig a sebzést növeli. A negyedik koma a gunslinger, aki a pisztolyok forgatásában jeleskedik. A játékmódok között a jól ismert online mókák megfelelőit találjuk, azaz a Greed amolyan CTF (el kell vinni az aranyat egy jól őrzött pontról a bázisunkra), a Claim területfoglalós, míg a Powderkeg pusztítós (meg kell semmisíteni egy vagy több célpontot).

A Resistance-sorozat negyedik epizódja, egyben a harmadik olyan rész, amely kizárólag PlayStation 3-ra készült el (a Resistance: Retribution kizárólag PSP-n volt elérhető), ezúttal is a korábbi PS3-as részeket jegyző Insomniac Games fejlesztésében.

A Trainz Simulator 2009 a terepasztal- és vonatőrültek valódi digitális Mekkája. Tervezhetünk magunknak saját vasútvonalat úgy, hogy minden apróságot mi ültetünk a helyére, de ha inkább a mozdony füstje vonz, bepattanhatunk a volán mögé, hogy saját kezűleg szállítsuk le a rakományt úgy, ahogy a valódi mozdonyvezetők szokták. A Trainz 2009 viszont nem egyszerű játék, sőt, nagyon is bonyolult, így a téma iránt nem éppen elkötelezett játékosok számára nem biztos, hogy a legjobb választás lehet. Igazi szimulátor, ami megköveteli a száz százalékos odafigyelést és elhivatottságot. Már gyerekkorodban is vasutas sapkában rohangáltál a sínek között? Ha igen, ez a Te világod!

A Jak and Daxter-széria alkotói nagy merészen előálltak a saját Tomb Raider verziójukkal -- és két vállra fektették Lara Croftot! A játék főhőse, Nathan Drake egy igazi, újkori Indiana Jones, aki őse, a legendás Sir Francis Drake még legendásabb kincse után kutat, és közben rábukkan egy ismeretlen szigetre, no meg egy kisebb hadseregnyi gonosztevőre, így minden tudására szüksége van, hogy élve megússza élete legnagyobb kalandját...

Mostanában már nem számít meglepetésnek, ha egy autógyár valami ehhez értő kódolócsapattól megrendel egy játékot, amelyben valamely modelljét reklámozhatja. Ez a csomag mégis különleges, mégpedig azért, mert ezúttal egy 1100 lóerős Renault Premium DXi13 volánja mögé pattanhatunk be, hogy kipróbáljuk tudásunkat. Ahogy az illik, a cucc ingyenes, így nem kell tőle csodát várni, de azért a Game Seed csapata tisztes iparosmunkát végzett. Az, hogy egy sima 1,8-as procin elfut, és megelégszik akár egy DX8-as kártyával is (sőt, a Shader Model 2.0-nál magasabb verziót nem is ismer), sejteti, hogy nem dobjuk el magunkat a grafikától, de arra tényleg jó, hogy elbohóckodjunk vele pár kör erejéig (főleg, ha saját zenét tolunk alá, mert a gyári hangzavar számomra rettenetes volt). Tulajdonképpen minden benne van, ami a „nagyokban” szokott: beállítható segítségek (kézi- vagy automata váltó, illetve kuplung, finomra hangolható ABS, ASR és ESP). Háromféle ligában (azaz nehézségi fokozaton), hivatalos vagy saját szabályok szerint (ellenfelek és körök száma, sérülések ki- és bekapcsolása, rajtpozíció meghatározása) vehetünk részt, pontozás és trófeák várnak ránk, a pályán pedig négyféle nézetből (két belső, egy külső „váll mögötti” és egy szintén külső, csak a pályát mutató) körözhetünk, vagy csaphatunk össze vetélytársainkkal.

A Star Trek: D-A-C egy felülnézetes lövöldözős játék a RoboBlitz alkotóitól, melyben a legújabb filmből is ismerős hajókkal csatározhatunk. A címben a Deathmatch, az Assault és a Conquest módokra utalnak, ezeken kívül csak a botok segítségével lehet egyedül játszani. A filmhez a hajók külsejével és a zenével kapcsolódik, egyébként nincs benne semmilyen történet. Néhány órás kikapcsolódásnál többet senki ne várjon tőle.

Az AvP 2 vérbő, mégis vérszegény expanziója. Kevés, rövid, felesleges...

A Dead Space 2 három évvel az előző rész után játszódik, Isaac pedig éppen lábadozik a nekromorfokkal való találkozása után. Emberünket látomások gyötrik és kezdi elveszteni az ép elméjét, mély nyomokat hagyott tehát az Ishimurán töltött idő, azonban szegény Isaacnek nincs nyugta, ugyanis valamilyen rejtélyes okból a nekromorfok újra felütötték a fejüket. Az epicentrum a Szaturnusz egyik holdja köré épített gigászi űrállomás, a Sprawl.

A Counter-Strike kitalálójának következő teljes értékű játéka nagyban hasonít a mesterműre, de azért szerencsére több ponton el is tér attól.

Hihetetlen, de igaz - bár az eredeti Ultima Online 1997 szeptemberében jelent meg, a jogokat birtokló Electronic Arts. bizonyos időközönként egy-egy új küldetéslemezzel örvendezteti meg a kitartó játékosokat, akikből (2008-as statisztika szerint) még mindig több, mint 100.000 létezik szerte a világon. A szoftver 12. esztendős szülinapjára érkező legújabb küldetéslemeze a Stygian Abyss játszhatóvá varázsolja a vízköpőket (gargoyle), új kezdőterülettel, útvesztővel, mágiaiskolával és szakmákkal bolondítva meg a több, mint egy évtizedes nagy öreget.

A középszerű Land Warrior és a borzalmas Task Force Dagger után a Black Hawk Down-nal a NovaLogic végre kiköszörülte azt a bizonyos csorbát: a kiváló grafika, a fantasztikus zenei aláfestés, valamint a felettébb hangulatos egy- és többjátékos mód egyértelmű minőségi ugrást jelent a cég korábbi játékaihoz képest. Ha az MI csak egy kicsivel is okosabb lenne, 2003 egyik legjobbjáról beszélhetnénk -– a DF:BHD azonban hibái ellenére is megérdemli a kitüntetett figyelmet.

A Ninja Blade-ben egy Ken Ogawa nevű nindzsa bőrébe bújva az a feladat vár ránk, hogy megmentsük Tokiót a genetikailag mutálódott lényektől. A kardunkkal a kezünkben és különböző, erősebbnél erősebb varázslatokkal a tarsolyunkkal, valamint a csapatunkkal és apánkkal az oldalunkon neki is veselkedünk a koránt sem egyszerű feladatnak, ám a helyzet hamar sokkal rosszabbra fordul, hiszen az apánk elárul minket, s így egy szem egyedül kell megmentenünk a világot és kideríteni, miben sántikál atyánk.

Kizárólag a Steam rendszerén elérhető kiegészítő csomag az Empire: Total War játékhoz. Középpontjában az amerikai őslakosok állnak, akik felveszik a harcot a betolakodókkal. Öt új frakciót -- az irokéz, a huron, a puebló, a cseroki és a síksági indiánokat -- terelgethetünk mind a kampány (amely ugye értelemszerűen egy részletes észak-amerikai térképen zajlik, új régiókkal és kezdési dátummal), mind a multis csaták során, és természetesen kapunk mellé egy új technológiai fát 18 törzsi ággal (olyan csemegékkel, mint a Spirit Medicine, a Call of the Wild vagy a Dreamwalking), és két új „ügynököt”, a misztikus, az ellenfél területére beszivárgó sámánt, illetve a ravasz, szabotázsakciókkal operáló felderítőt, no meg persze saját elit egységeket. Természetesen mind az öt törzs más-más célkitűzéssel, győzelmi feltétellel vág neki a hadak ösvényének.

A nagy sikerű Warhammer: Dawn of War 2 első küldetéslemezében felbukkannak a káosz által megrontott űrgárdisták, hogy magukévá követeljék a galaktikus játszóteret. A korrupció ezúttal saját egységeinkre is kihat: osztagunk vezetőinek érzéseire, lojalitására is figyelnünk kell, megjelennek a fertőzött fegyverek és vállvasak, illetve a kampány során egy könyvtárossal bővül ki szedett-vedett csapatunk. Húsz egyjátékos pálya, számos, a régi fajokat bővítő új egység, valamint több, mint két tucat hosszú-hosszú hónapokig csiszolt többjátékos összecsapást elősegítő terület várja a vásárlókat ebben az önállóan is futtatható küldetéslemezben.

A híres TrackMania-széria folytatása a készítők Maniaplanet nevű játékhálózatának részeként jelenik meg (ennek tagja még a Shootmania online lövölde és a Questmania RPG), ám ugyanazt az intenzív arcade versenyélményt kínálja, mint előde, ám lényegesen szebb, modernebb köntösben és valósághűbb, precízebb irányítással. A pályaszerkesztő, mellyel saját magunk hozhatunk létre arénákat, összetettebb lett, így jóval nagyobb szabadságot ad és több lehetőséget kínál kreativitásunk kiélésére, a játékbeli videostúdióban pedig legjobb köreink látványos bemutatóját is összevághatjuk, melyet meg is oszthatunk a nagyvilággal. A villogás másik eszköze természetesen a hivatalos ranglista, melyet mind a szólista módban, mind a multiban (melyben száznál is többen (!) mérhetik össze tudásukat) megtalálunk.

A nagy sikerű Witcher folytatásában szebb grafika, kiegészített dialógus rendszer és pörgősebb, látványosabb harcrendszer várja a kalandvágyókat. A játék az első rész háromféle befejezésétől indul, s tizenhatféle végkifejlettel ér véget, hála a fejlesztők saját kezűleg készített motorjának. Az engine egyébként nem csak a szövevényes játékmenetet kezeli helyén, de hatalmas, látványos tereket is, melyek között nincs töltőképernyő, ezzel is megcsillogtatva a PC-k erejét.

Rendkívül szórakoztató casual játék, a jól ismert "tower defense" mintájára: a házunk felé cammogó zombik ellen növényeket kell elültetnünk, amelyek különféle módon feltartóztatják vagy elpusztítják a támadókat. Ötféle játékmód, húszfajta minijáték, rengeteg poén és jópofa körítés -- abszolút ajánlott vétel a műfaj kedvelőinek.