Játékadatbázis

A Hysteria Hospital „arcátlan módon” a legendás Theme Hosptital nyomdokába lép, melynek ugyebár már volt egy kihívója, a Hospital Tycoon, ami azonban borzalmasra sikeredett, olyannyira, hogy a kiadó Codemasters azóta a nyomait is eltüntette, helyét felszántotta és sóval behintette. Nem így a HH! Döbbenet, a casual műfajban jobb és élvezetesebb cuccot lehet összerakni, mint nagy költségvetésű projektként – itt látszik, hogy nem a pénz, hanem a tehetség számít márpedig az utóbbi idők garázsprojektjei ezt az állítást egyre inkább igazolják.

Vin Diesel "álomprojektje", melynek címszereplője Hannibál, teljes nevén Hannibál Barkasz (angolul: Barca), aki ugye Krisztus előtt 200-ban élt (247-183), innen a BC (Before Christ, Krisztus előtt) toldalék, így azt sem nehéz kitalálni, hogy avatarunk az ókorban él, a pun háborúk idejében. Ahogy Vin elmondta: az ő „álomforgatókönyve” egy ókori Azeroth, amelyben boldogan alakítana egy karthágói katonát, örömmel hajózná körbe a Földközi-tengert, és az már csak hab lenne a tortán, ha a fikcióval történelmi elemek keverednének...

A magyar Philos Labs tragikus sorsú játéka. Az alapötlet jó: egy képzeletbeli diktatúrában bebörtönzött öt, különféle képességű karaktert kell kijuttatnunk a rácsok mögül, kicsit a Commandosra hajazó játékmenetben. Sajnos különféle gondok miatt a játék szinte félkészen, hibáktól hemzsegve került a piacra, így nagyobbat bukott, mint amit megérdemelt volna, hiszen azért nem egy rossz játék -- főleg, hogy idehaza teljes magyar szinkronnal jelent meg --, de elsősorban a kihívást kereső játékosoknak, akik szemrebbenés nélkül elviselik, ha egy játék orrba-szájba megszívatja őket...

A játék, amely műfajt teremtett, és amely a svéd DICE csapatát a csillagok közé emelte. A főleg többjátékos üzemmódra kihegyezett FPS-ben lejátszhatjuk a II. világháborút (illetve annak kissé alternatív változatát), a legváltozatosabb szerepkörökben, mindenféle járműveket terelve.

A Disney és a Pixar stúdió legújabb szerelemgyereke az Up című animációs film, melyből ahogy az lenni szokott, játékadaptációt is készítenek. A videojáték-változat az ilyenkor szokásos "ugra-bugrálós-mászkálós program", mely a film rajongóin kívül mást nem valószínű, hogy megragad.

A GTA 4 első letölthető tartalma egy rendkívül komoly kiegészítő lett, mely egy új főhőst és sztoriszálat vonultat fel, több, mint 10 órás játékidőt biztosítva. Az új főhős Johnny Klebitz, aki egy motorosbanda tagja, találkozik az alapjátékban megismert karakterekkel is (Niko és kuzinja is feltűnik a küldetésekben), de persze rengeteg új stílusos forma teszi tiszteletét történetünk során -- hamisítatlan Rockstar minőségben.

Az Army of Two, The 40th Day címre keresztelt folytatásában visszatér Salem és Rios párosa, akik a zsúfolt Sanghajban tesznek rendet a látszólag véletlenszerű katasztrófák közepette, amik már-már a pusztulás szélére taszították a várost. A dinamikus duó feladata, hogy kiderítsék miféle rejtélyes hatalom áll mind emögött, ám semmi misztikusra ne számítsunk: „csupán” egy hataloméhes figura mozgatja szálakat.

A Fury of the Sunwell egy olyan fejlesztőcsapat műve, mely nem érte be egy tündeköntösbe öltöztetett félkész lezárással, hanem olyan befejezést kerekített a Burning Crusade-nek, melyet bármelyik RPG megirigyelhetne. A legfontosabb azonban, hogy ellentmond annak a sztereotípiának, miszerint az internetes szerepjátékok rajongói feláldozzák a kidolgozottságot és a történetorientáltságot a soha nem tapasztalt szabadság oltárán.

George Miller, a Mad Max filmek egykori rendezője Cory Barloggal, a God of War II producerével karöltve készíti saját filmjének játékadaptációját.

A háború véget ért; az emberek kiverték az orkokat északra, Eolia birodalma pedig nyugodalomban és békességben gyarapodhatott. Különböző isteneket imádtak, különböző mágiákat tanultak -- talán már el is felejtették azokat az időket, amikor ezeket még harcra használták fel... De az égből egy csillag hullott alá, a birodalomnak pedig ismét szembe kell néznie a sötétséggel -- különben örökké elbukik!

Sok képregényrajongó számára az alfát és az ómegát jelenti a Watchmen című rendkívül színvonalas képregény. Sikeressége miatt elkerülhetetlen volt, hogy idővel videojáték-adaptáció is készüljön belőle, mely a The End is Nigh képben meg is érkezett. A minőségére nem érdemes szavakat vesztegetni, amúgy is tudja mindenki, hogy milyen színvonalat képvisel a film és könyvadaptációk 90%-a. A Watchmen egy akciójáték, mely Nite Owl és Rorschach kalandjait kíséri nyomon. Mindkét karakternek eltérő képességei vannak, melyet a játékidő nagy részét kitevő harcok közben kamatoztathatunk.  A játékban szereplő brutális kivégző mozdulatok tekinthetők talán az egyetlen említésre méltó dolognak.

A Call of Duty: Modern Warfare 2-ben az első rész konfliktusának második hulláma okoz fejfájást az amerikaiaknak, négyzetre emelve az Call of Duty 4 fenyegetését.

A világsikert aratott könyvsorozat második része, illetve az abból készült mozifilm játékadaptációja, az EA szokásos tálalásában, melyet főleg a fiatalabbak fognak élvezni, de a varázskártya-gyűjtögetés az idősebbeket is lekötheti egy időre...

Mint minden mai animációs film, a Dreamworks legújabb munkája, a Monsters vs. Aliens is megkapja a maga videójáték adaptációját. A történet szerint egy UFO szállt le a földön, az abban lévő idegen lény pedig tájékoztatta az emberiséget, hogy le fog igázni minket, hogy megszerezze bolygónkat. Hogy megállítsák, az emberek bizarabbnál bizarabb szörnyekhez fordulnak segítségért, akiket majd mi is irányíthatunk a játékban. A szörnyek név szerint a következők:

Végre visszatérhetünk a rejtelmes szigetre! A történet szerint a mentőhelikopter éppen szállítaná haza Minát, az előző felvonás hősnőjét, amikor is a gép lezuhan. Karakterünk ugyan túléli a földbe csapódást, de ismét fogja lesz a szigetnek, amelyen ráadásul egy különös dolog fertőz, egy dolog, amely megbolondítja a környezetét. Mina lassan rádöbben, hogy ahhoz, hogy megmentse a földdarabot, vissza kell állítani az azt védő pajzsot -- ezzel elzárva magát a hazatéréstől, örök száműzetésben maradva...

A program a Krisztus előtti 206 - Krisztus utáni 220 közötti időtartományban játszódik, a távoli Kínában, ahol is három, különböző kis királyság véres harcától volt hangos a vidék. Ez a korszak számtalan költőt, írót, és filmkészítőt is megihletett, nem csoda hát, hogy a most felragyogni kívánó Uforia kiadó és a magának eddig még nem túl sok nevet szerző G-rex Soft is úgy gondolta, talán nekik is jut a húsos kondérból egy MMORPG szoftver fenntartásához elegendő falat. A jóllakáshoz négy, egymástól teljesen eltérő karakter közül választhatnak a bátor jelentkezők, akikkel kétszáz szintet mászhatnak meg, gigantikus főnökharcok és egyedi küldetésrendszer segítségével - amelynek feladatai folyamatosan PvP zónák között vezetnek el.

Egy, a PC-k fejlődésével párhuzamosan háttérbe szorult kategória nem túl kimagasló példánya, mely semmilyen téren nem nyújt újdonságot. Hasonlít az olyan filmekhez, amiket eleve videotékák polcaira szánnak, mert moziban a kutya nem nézné meg őket...

Egy újabb csillag az akcióra fókuszáló szerepjátékok egén, mely azért még halványabban ragyog a társainál. Nem mutat fel semmi újdonságot, de aki rongyosra játszotta a Diablót, levezetésképpen próbát tehet vele. A hangulat ugyan inkább mesekönyvre emlékeztet, mint valami sötét fantasy eposzra, de érződik a belefektetett energia a kis fejlesztőcég részéről...

Pörgős és fölöttébb szórakoztató kooperatív játékot tisztelhetünk az Iron Grip: Warlord személyében, mely egyediségét az FPS-ek, RTS-ek, és a Tower Defense típusú játékok legmarkánsabb tulajdonságainak elegyítésével éri el. Az újszerű hibrid játékmenet mellett a barátságos gépigény, az alacsony ár, és a hangulatos steampunk környezet is a program megvásárlása mellett szól. Igazi gyöngyszeme a független játékfejlesztésnek, melynek ott a helye minden LAN-partin!

A Lost Planet második részében a klímaváltozás következtében új helyszíneket (dzsungel), csapatalapú hadviselést, a Gears of War-szériához hasonló fedezékrendszert és hordozható fedezékeket kapunk, illetve a rajongók egyik nagy kívánsága, a kooperatív mód is végre megvalósult.

Az első, American McGee's Alice című epizód közvetlen folytatásaként a Madness Returns ott veszi fel a fonalat, ahol a kezdőfejezet letette: Alice egy elmegyógyintézet falai között próbál megszabadulni rémképeitől, melyeket szülei kislánykorában bekövetkezett, tragikus tűzhalála okozott. A játékban persze kiderül, hogy semmi sem olyan, amilyennek látszik, Alice pedig visszazuhan Csodaországba, ami alaposan megváltozott a legutóbbi látogatás óta.

Amerikai szuperkatonával irthatod Bagdadban a terroristákat, egy irdatlanul ócska, budget játékban. A slusszpoén a zenei aláfestés: ha gerjedsz az arab mulatós zenére, akkor ez a Te játékod, hisz nincs is jobb Lagzi Láden nótáira gyilkolni az ugyanolyan kinézetű terroristákat...

Rayne, a dhampire visszatért, még vérszomjasabban, mint korábban. A második rész nem közvetlen folytatás, hiszen 60-70 évvel később játszódik, napjainkban. A többi maradt a régi: külső nézetes, akciódús, "vérre menő" kaszabolás -- sajnos a konzolra írt játék megkésett PC-s portja mind irányításában, mind megjelenésében hagyott némi kívánnivalót maga után...

meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="CONTENT-TYPE"> <!-- @page { margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } --> A Dragonica felajánlja neked azt a rabul ejtő játékélményt, amelyben ezidáig még soha nem volt részed. A program egy új szintre emeli a harcrendszereket, láncba fűzhető támadásokkal, kombinációkkal, és számtalan vicces képességgel is - a Dragonica az a program, amelyet könnyű játszani, de nagyon nehéz benne profivá válni. Karakterednek két különböző állata is lehet, amelyeket használhat például lovaglásra, de harci helyzetekben az ellenfélre is uszíthatja. Ha pedig mind a játékos, mind a szörnyeik elfáradtak, hazatérhetnek saját otthonukba, amelyet berendezhetnek a saját ízlésüknek megfelelően. És, ha otthonodban sem szeretnél unatkozni? Fogjál hát mesterségbe, és kovácsold össze a neked tetsző felszerelésedet, amíg állataid egymással játszanak!