Játékadatbázis

A Cube egy nyílt forráskódú játékmotor, amelyet bárki ingyen használhat. Tartalmaz egy- és többjátékos módot, előre elkészített pályákkal, valamint egy szerkesztőt, amivel szinte a játék minden elemét módosíthatjuk. A Cube két legnagyobb előnye a kis mérete és az ingyenessége. Tökéletes lehet annak, aki pár percre nosztalgiázni szeretne, és Quake 1-es látványra vágyik, de hosszabb időre nem valószínű, hogy bárkit lekötne.

Nincs mit szépíteni, a Strategic Command 2 rusnya egy játék volt. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a játék a csontstratégáknak készült. Azoknak, akik minden csata előtt képesek végigszámolni egységeik támadó és védekező értékét, pontosan meghatározni, hogy melyik négyzetre lépjenek a térképen és tizedes pontossággal meghatározzák, hogy egy-egy erőforrást mire fordítsanak. Aki ilyen játékos, annak a grafika tényleg sokadlagos szempont. Ennélfogva a játék kiegészítőjében sem fogunk effektparádét látni, marad a régi, 2D-s izometrikus nézet, a rengeteg táblázat, valamint a körökre osztott játékmenet.

A Couter-Strike:Source versenyre szánt változata, amelyben igyekeznek minél játszhatóbbá tenni a játékot. Próbálnak igazodni az 1.6-os hagyományokhoz.

A Minerva sorozat legújabb és leghangulatosabb része. Hatalmas Combnie irtás a Half-Life univerzumban. Adam Foster zseniálisan felépített single-player modja, amelyben tovább küzdhetünk a Combine megszállás ellen. Semmi extra, csak a jól megszokott Half-Life 2 hangulat és pörgés.

Battlefield 2 stílusú multi-player FPS. A közel-keleti konfliktusba csöppenhetünk ebben az igazán szépen kidolgozott Half-Life 2 modban. Realisztikust környezet, pörgős játékmenet, valósághű fegyverek, minden, ami egy jó kis lövöldözéshez kell.

Egy újabb epizódikus kalandjáték lépett színre, melyben a 22 éves Emilio Carbonit alakítjuk, akinek olasz létére még soha nem volt barátnője. Haverja nem rég tért haza Svédországból; a srác a cserediák program keretében kint volt egy ideig, és csak úgy omlottak a karjai közé a csajok. Emiliónak nem is kell több, összepakolja a cókmókját, és benevez ő is egy svéd cserediák tanfolyamra...

Az Adventure Soft 1993 januárjában dobta piacra az első Simon-játékot, Mike és Simon Woodroffe gyermekét, mely a műfaj egyik gyöngyszemévé vált. Csodaszép grafika, nagyszerű humor, melyet sokan teljes joggal a Monkey Island sorozat és a Terry Pratchett Korongvilágából készült Discword játékokkal együtt emlegetnek. A főhős egy fiatal srác, kortársunk, aki egy ősi varázskönyv segítségével jut át egy másik, fantasy világba. Simon, mondjuk ki, egy méretes bunkó, mégis szeretni való, ahogy mindenkit falhoz ken szövegével és stílusával. A fejlesztők olyan népszerűbb történeteket, mint a Narnia-kötetek, a Gyűrűk Ura, vagy az Égig érő bab meséje parodizáltak ki, a puzzlék kemények voltak, a sztori pedig csavaros. A második, 1995-ös rész már alcímében is utalt e kifigurázásra: Simon the Sorcerer II: The Lion, the Wizard and the Wardrobe, mely ugye az egyik Narnia-krónika alcíme is.

A WinLems nem más, mint az eredeti DOS-os Lemmings játék "windowsosított", ingyenes változata! Egy tehetséges programozó teljes mértékben átírta a mindenki által ismert ügyességi játékot, ami kellemes időtöltés lehet bárki számára!

Egy remek kalandjátékkal van dolgunk, ami nem csak abban rendhagyó, hogy ingyenes, hanem már a hangulata sem túl szokványos. Az egész egy futurisztikus környezetben játszódik, főhősünkkel egy koporsóban ébredünk valami űrhajószerűségben, miközben  fogalmunk sincs, mi történt körülöttünk, és hogy a fenébe kerültünk ide...

Szinte hihetetlen, de három és fél év után végre PC-re is megjelent Tim Schafer hibrid műfajú játéka, a Brütal Legend. A program egyszerre vonultat fel akció-, kaland-, szerepjáték- és RTS-elemeket, igen különleges mixet alkotva.

Érdekes akció/RPG, melyben az Avencast mágusakadémia egy deákjaként kell mindenféle titkok nyomába erednünk, e szándékunkat viszont a pokol minden szörnye igyekszik megakadályozni.

Magazinunk 2007/7-es számának melléklete volt a Monte Cristo szociális (v)iszonyokkal megspékelt városépítő játéka, a City Life. A játékkal azóta érdekes dolgok történnek, melyeket átlátni is bajos; kiegészítő lemez helyett a francia kiadó/fejlesztő ugyanis azt találta ki, hogy elkészít egy valamivel tartalmasabb alapjátékot, benne vagy száz új épülettel, szerkesztővel, no meg titkos hibajavításokkal. A kóbor apácák megtévesztése céljából ezt a cuccot Európában City Life: Deluxe, a nagy vízen túl City Life: Word Edition néven forgalmazták, és persze az azóta megjelent foltok is ennek megfelelően eltérőek voltak, csak hogy ne érezzük jól magunkat.

A DICE népszerű FPS-sorozatának 2011-es darabjában a Bad Companyval megkezdett vonalat folytatva egy -- kooperatív módot támogató -- szólistakampányt is találunk, ami egy drámai és akcióban gazdag történet festői helyszíneken, mint például Teherán, Párizs, vagy New York.

A Radioactive Software 2001-ben alakult, ez a cucc az első kereskedelmi játékuk. A többes szám tulajdonképpen nem is indokolt, ugyanis az egész biznisz mögött egyetlen fiatal, 23 éves srác áll, Danny Green, aki egy személyben az elnök, webmester, játéktervező, 2D/3D művész és programozó. Elmondása szerint az Urban Empires afféle vizsgamunka: ha bejön, cége igazi stúdióvá nőhet, ha nem, elszegődik egy csapathoz, melyhez eme játék azért jó ajánlólevél lesz. A termék egyébként az első időben Gang Wars néven futott, júliusban nyerte el mostani címét. De miről is van szó? A játék egy online gangszimulátor, fele részben stratégia, fele részben akció. Alapvetésben hasonlít a Ganglandhoz, illetve annak most elkészült kvázi-folytatásához, az Escape from Paradise Cityhez. Egy főgengsztert terelgetünk, a cél természetesen egy város feletti uralom megszerzése, a többi, rivális bűnszervezet lenyomásával. Ehhez minden eszköz megengedett: drogkereskedés, kínzások, rablások, autólopások, hamiskártyázás, megvesztegetés, zsarolás, gyilkolás. Az összekapart pénzt új autókra, fegyverekre drogra, legális, a pénzmosására kiváló üzletek megvásárlására, no és persze új bandatagok megvételére költhetjük. Utóbbiak különféle képességekkel bírnak, így stratégiai döntés lesz, melyik fajta rosszfiút választjuk. Külön izgalmas elem, hogy ha megunjuk a főnökösködést, bármikor bármelyik emberünk bőrébe bebújhatunk egy kis közvetlen akciózásra, hogy testközelből éljük át az eseményeket. A játék teljes szabadságot kínál, a kezünk nem lesz semmilyen módon megkötve. Lássuk pontokba szedve a főbb elemeket: Szerverenként 18 játékos csaphat össze. Perzisztens online lobby statisztikakövetéssel, és saját gangkészítő lehetőséggel. Kilenc különféle, eltérő tulajdonságú banda, többek között ír, orosz, japán, latin és olasz. Tizenkét különböző parancsot adhatunk ki embereinknek. Harminc egyedi, részletesen kidolgozott fegyver (baseballütő, kések, pisztolyok, gépfegyverek, stb.). Beépített AGEIA PhysX rendszer (nem kell a játékhoz, de akinek van, kihasználhatja). Húszféle jármű, eltérő karakterisztikával, sebzésmodellel. Internetes zenelejátszó húsz csatornával. Egy komplett City Editor, melyben a kreatívok elkészíthetik saját városukat, azaz harcterüket. Azt hiszem, meglehetősen vonzó csomag... A képek persze azt is elárulják, nem szépségével fog hódítani a cucc, de hangsúlyozom, ez egyetlen lelkes srác kétkezi munkája, megsüvegelendő vállalkozás, no és persze ha megfelelően hangulatos és pörgős lesz, és a szintén Danny barátunk által írt netkóddal sem lesz semmi gond, kellemes színfoltja lehet a piacnak. A Startegy First kiadó mindenesetre felvállalta a játékot, és 2008 elején, ha minden jól megy, boltokba is kerülhet az Urban Empire. Még valamivel tartozom nektek, az örök kérdésre adott válasszal, íme:Minimum konfiguráció: Pentium4 2.4 GHz CPU 1 GB RAM 256 MB / PixelShader 2.0 GPU 4 GB HDD-hely DirectX 9.0c August update Széles sávú internet kapcsolat Javasolt konfiguráció: Intel Core 2 Duo CPU 2 GB RAM 512 MB GPU

Darths személyes kedvencévé vált a Bus Driver, melyet a prágai SCS Software kalapált össze. A fiúk azonban igazából a kamionok megszállottjai: van egy "18 Wheels of Steel" franchise-uk, melyben eddig öt cím (Hard Truck: 18 Wheels of Steel, 18 WoS: Across America, 18 WoS: Pedal to the Metal, 18 WoS Convoy, 18 WoS Haulin') jelent meg, sőt még egy képernyőkímélő is.

A 9th Company: Root of Terror lényegesen kisebb spektrumát kínálja a hadviselésnek, mint a fejlesztők előző játéka, a Pacific Storm, mondhatni, afféle "kamaradarab". A srácok ugyanis a közelmúlt egyik legszomorúbb összecsapását elevenítik meg, mely a jövő történelemkönyveibe úgy vonul majd be, mint a modern idők thermopülai ütközete. Az afganisztáni háború során 1988. január 7-én a 345. deszantezredének 9. százada a csak sorszámáról ismert 3224-es hegyen tízszeres túlerőbe szaladt. 39 embernek két véres, átkozott napig kellett tartania pozícióját 400 mudzsahed és pakisztáni zsoldossal szemben. Az osztag 6 embert vesztett, 28-an megsebesültek. A hadvezetés később két bátor katonát poszthumusz Arany Csillag kitüntetésben és a Szovjetunió Hőse címben részesített.

A gyűjtemény a következő játékokat tartalmazza, részleteket lásd az adott programok adatlapján:

Ha másban nem, hát a videókban, és a kötelezően elvárható küldetéslemezben nagyon is hasonlított a Generals testvéreihez, a többi C&C játékhoz: a Zero Hour három újabb kampányt - öt-öt küldetéssel - számtalan többjátékos pályát, és főképp on-line optimalizálásokat tartalmazó expanzió azonban arra nem volt elég, hogy az univerzum rajongói szívükbe fogadják, kizárólag az alapjáték szerelmesei lelhettek benne felhőtlen örömöt.

A Command & Conquer: Generals mindig is örökös kakukktojás volt a sorozat darabjai között, ami nem is csoda: a SAGE motort felhasználó (az Emperor: Battle for Dune-ben debütált) stratégiai program egy teljesen új aspektusból közelítette meg a "világot", és a nevén kívül nem is hasonlított az elődeire: Amerika, Kína, és a Globális Szabadságért Mozgalom terroristaszervezete harcolt egymással a "modern világ" - gyakorlatilag napjaink - uralmáért.

A 2001-ben megjelent első - és egyetlen - Red Alert 2 küldetéslemez a maga nevében szokatlan volt: szokatlan, mert ellentétben az összes, addig megjelent C&C folytatással, a közösség egy emberként fogadta el, és üdvözölte az új felvonást. Yuri megszökött a Szovjetek és a Szövetségesek elől, és létrehozta saját hadseregét, telepatikus képességekkel és génmanipulációval megkombinálva.

A visszafogott rajongói, de egyértelmű üzleti siker után a Tiberian Sun egy remekül összerakott küldetéslemezzel megpróbálta kikalapálni a csorbát a sorozat kissé megtépázott hírnevén. A történet szerint CABAL, a NOD által kifejlesztett mesterséges intelligencia elárulta gazdáit, és cyborgok seregével a világ ellen tört. A GDI-nek, és a NOD-nak összefogásra volt szüksége, hogy elpusztítsa a mind a kettejük életére törő hatalmat...

A stílusteremtőnek is tartott Command & Conquer valódi második részére rengeteget kellett várni - több, mint öt éves fejlesztési idő után aztán meglehetősen nagy csalódásként materializálódott a legtöbb rajongó szemében. A korához képest meglehetősen elmaradott grafikát, és játékmenetet tartalmazó szoftvert kizárólag a zseniális hangulata mentette meg: 2030-ban jártunk, 30 évvel az első rész történései után, Kane pedig visszatér, hogy elsöpörje a GDI ellenállását...

A Red Alert második küldetéslemeze már inkább kedvezett az egyjátékos örömök szerelmeseinek, mint az első: ebben jelent meg először a Field Mechanic, a Chrono Tank, a Missle Sub, és a Shock Trooper is - nem is beszélve a Tesla Tank-ról. A küldetéslemez elnyerte a rajongók tetszését - számtalan újításának szinte mindegyike helyet kapott a folytatásban is.

A világsikerű Red Alert széria első kiegészítőlemeze, a Counterstrike inkább a többjátékos összecsapásokért rajongók számára jelentett kihívást: számtalan hálózati meccsekre tervezett térképével mai napig mosolyt csalhat a rajongók arcára.