Játékadatbázis

A Blair Witch című horrorjátékban egy eltűnt gyerek után kell bemerészkednünk a retteget erdőbe, de ahogy azt a filmekből és a korábbi játékokból megszokhattuk, semmi sem fog simán menni, hiszen a rengeteget mindenféle kreatúra lakja, akik nem barátkoznak az emberekkel.

Huszonkét év és húsz, a fősodorba tartozó Atelier-játék, nem beszélve a számos spinoff címről: ez a Gust elmúlt két évtizedének mérlege. Az Atelier-széria hosszú történetében azonban most először történik meg, hogy egy trilógia új résszel bővül. Üdvözlünk újra Arlandban! A nagy kérdés, hogy ennyi résszel a háta mögött a Gust tudott-e újdonságot behozni a sorozatba, vagy pedig a Scion of Arlandot egy önismétlő, drága címként adja át a rajongóknak? A válasz: igen és nem. A Scion of Arland egy remek kulminációja az eddigi felvonások legjobb elemeinek, az élményt jelentősen befolyásoló hibák nélkül. Rajongóknak kötelező vétel!

Ismét maximális fordulatszámon pörög a Dragon Ball-mánia, amit mi sem prezentál jobban, mint hogy a verekedős téma után a Bandai Namco az RPG irányába tolná tovább a franchise szekerét, útközben pedig még egy taktikai kártyajátékot is piacra dobott Gokuék főszereplésével. Ez nem egy klasszikus, verekedős Dragon Ball-játék, sokkal inkább stratégiai oldalról közelíthető meg a műfaji besorolás, és bár vannak benne bunyók, ezekben az ügyességünket igénybe vevő momentumok lekorlátozódnak a QTE-jellegű gombnyomkodásra.

Az arcade autós játékok 2019-re valahogy kikoptak a fősodorból, pedig a Forza Horizon-sorozat epizódjai is megmutatták, hogy lehet ezt a műfajt manapság is jól prezentálni. Most a Three Fields fejlesztői nyúlnak vissza a criterionos időkig, és elhozzák nekünk a Burnout lélektani utódját. De vajon jó ez nekünk? A Burnout maga volt a tökéletes arcade élmény, a Paradise című epizód után sajnálatos módon eltűnt a süllyesztőben. A Dangerous Driving azonban nem tölti ki a Criterion által hátrahagyott űrt, mert a fejlesztők alapjaiban rontották el a játékélményt: nem éri meg az árát, még a stílus rajongóinak sem. Kár érte.

A Gibbous – A Cthulhu Adventure egy régimódi, marosvásárhelyi fejlesztésű point-and-click kalandjáték, amely humorral alaposan nyakon öntve dolgozza fel Lovecraft Cthulhu-mítoszát. Hogy hogy sikerült? Remekül! Ízig-vérig a klasszikus point & click kalandjátékokat idéző alkotás lett a Gibbous, mely a műfaj legszebb napjait hozza vissza, sőt az egész nosztalgiafőzetet még meg is bolondítja a poénosra vett Cthulhu-mítosszal és szerethető karaktereivel - a kalandjátékok és a neves angol rajongóinak egyaránt ajánlott, sőt kötelező darab lett a Stuck in Attic alkotása.

A klasszikus FPS-trilógia, a Doom, a Doom 2 és a Doom 3 újrakiadása PS4, Xbox One és Switch platformokra.

A Silver Chains egy belső nézetű túlélő-horror, melyben egy elhagyatott kúriát kell alaposan bejárnunk az angol vidéken, az ott történtek után nyomozva.

Milyen lenne, ha valaki egybegyúrná a Gothicot, a Morrowindet, a Dark Soulst és bármely szabadon választott túlélős játékot? Az Outward megadja a választ, egy olyan egyedi hangvételű és mechanikájú élményt kínálva, amihez foghatót nem nagyon találni a piacon. Hogy miért? A válasz a következő: az Outward sikeresen gyúrja egybe a szerepjátékokat és a túlélőjátékokat, egy egészen egyedi élményt nyújtva, de egyszerű és gyatra története, kissé suta harcrendszere és kihalt világa miatt komoly kitartást követel meg azoktól, akik szerelembe akarnak esni vele – utána viszont nem enged a szorításából.

Amíg az új évezredben az NFL népszerűsége kifejezetten nőtt kis hazánkban, addig idehaza egy másik tipikusan amerikai sport, a baseball továbbra is csak egy szűk réteget mozgat meg. Egy jó videojáték persze könnyen javíthat ezen –2019-ben sem maradtunk új MLB The Show nélkül. A játék lassan tizenöt éve boldogítja már az ütőlendítésre vágyó PS-tulajokat. A San Diego Studio évről évre minőséget tesz le az asztalra, a sportág kedvelőinek nagy szerencséjére pedig a fejlesztők ezen jó szokásukat az idei esztendőben sem adták fel: ajól megszokott minőség idén sem maradt el, ráadásul néhány ötletes tartalmi újítás némi frissességet is hozott a szériába – újoncoknak is remek belépő epizód lehet, éppen ezért érdemes kipróbálni.

A Fantasy General 2 egy fantasy világban játszódó hexás stratégiai játék. A hexák és a stratégiai játékok kapcsolata elég régre nyúlik vissza, a népszerű hatszögletű mezőket például Charles Swann Roberts (az Avalon Hill, egy régi, patinás wargames stúdió alapítója) nevéhez köti a krónika. A Panzer General 1994-ben jelent meg, a 2. világháborús, körökre osztott hexás játékból pedig pillanatok alatt legenda (mellesleg korának bestsellere) lett. Erről koppintották az Alliedtől a Star Generalig tartó kollekciót, és ennek a sorozatnak a harmadik állomása volt a Fantasy General, 1996-ban.

Az eredetileg 2018-ban PS VR-exkluzívként megszülető Bow to Blood: Last Captain Standing új platformokon is vitorlát bontott, kitörve a virtuális valóság fogságából. Grafikai stílusával és igényesen megrajzolt, színes karaktergárdájával a játék elsőre egy potenciális animációs sorozat hatását kelti, némi A Kincses Bolygó utánérzéssel. A Bow to Blood: Last Captain Standing egy alapvetően ötletes, hangulatos és mutatós űrkaland, azonban szavatosság tekintetében még a némileg eltérő helyszínek, feladatok, párbeszédek és kialakult szituációk ellenére is ugyanazokat a köröket futjuk újra és újra.

A London Detective Mysteria egy vizuális novella, amiben az elárvult arisztokrata lány, Emily Whiteley bőrébe bújva kell bebizonyítanunk, hogy több vagyunk egy szép pofikánál, emellett életünk párját is megtalálhatjuk és persze az sem utolsó, hogy a végére kell járnunk néhány bűnténynek. Elvégre nyomozók volnánk, vagy mi.

A Warlocks 2: God Slayers egy retrós grafikával érkező akciójáték, melyben egy fiatal mágust alakítva kell eltennünk láb alól az arrogáns isteneket.

Verekedős játék az Arc System Works fejlesztésében a népszerű anime, a Kill la Kill alapján, melyben több ismert jelenetet is átélhetünk újból a történetből.

A Pathfinder Games (ugye mindenki tudja, mitől tökéletes ez a névválasztás Normandiához?) csapata a ma már megszokott módon, 2018 végén a Kickstarter segítségével szedte össze a fejlesztéshez szükséges, nem túl gigászi, 10 ezer angol fontra belőtt keretet – 11 ezer lett a vége. A Vanguard kifejezetten ígéretes: CryEngine grafikus motort és ennek megfelelően kifejezetten tetszetős tájat, fejlövéseket, csak többjátékos módokat, taktikai csavarokat és a respawn átértelmezett változatát kínálja. Az egyedüli gond, hogy a premier után alig volt játékosbázisa, ami nagy kár, mert a Pathfinder Games alkotása alapvetően jó szórakozást ad.

A kedves német családi film (itthon A menedék néven futott) alapján készült Windstorm a 2017-es rész után most egyetlen csomagban szállítja le egy hányavetett sorsú kamasz és egy varázslatosan okos lovacska mesébe illő történetét, ám a felhőtlen boldogságot technikai bakik sötét fellegei árnyékolják, ráadásul a bejárható terület korlátolt és üres, kevés a tennivaló, botrányos a látványvilág. Talán mindenkinek jobb lett volna, ha az Ari's Arrival inkább visual novel formájában jelenik meg, mert ezen a technikai szinten egyszerűen nem éri meg a teljes árát, lovas játékokból pedig ennél sokkal élvezetesebbeket is találhatunk a kínálatban...

Az FIA ETRC, vagyis a kamion-Európa-bajnokság bajnokság hivatalos játéka, benne 14 jól ismert versenypályával.

Ügyvédes kalandjáték Franciaországban, egy komoly és jelentős történelmi korszak kellős közepén, stratégiai és társasjátékos elemekkel telitömve. Érdekes és gazdag kombináció, csak épp a gyakorlatban nem állja meg a helyét. Kár, mert a témaválasztás tökéletes, ahogy az ábrázolásmód is, nem beszélve a lebilincselő, érdekes ügyekről, ám még a szabad akarat illúzióját sem sikerült megteremteni, nemhogy fenntartani. A dróton vezetett történetnél viszont sokkal nagyobb baj, hogy mennyire kidolgozatlan, frusztráló és felesleges az a számos egyéb minijáték, amit ráerőltettek az alapra.

A Senran Kagura hősei ezúttal egy szexi flipperjátékban mutogatják idomaikat.

Egy nem mindennapi felnövéstörténet, amely öt játéktermi klasszikus idéz meg, amiken keresztül a valóság és a játék szép lassan elkezd összefolyni egy fiatal srác számára.

A Square Enix, a Final Fantasy-játékok különböző változataival frontális támadást indított az eddig csak részlegesen bevett bástyák irányába is. A PC-s közönség pedig éppen a bunyós alapokon nyugvó Dissidia NT-változatból kapott egy érdekes kiadást.A Dissidia-sorozat még a PSP platformon indult, mint egy érdekes FF-mellékág. Szerencsére nem maradt a mára obskúrussá vált kézi konzolon a móka, a Square PS4-re is kihozta a kor verekedős Final Fantasy-játékát. Ebben 3v3 felállásban püfölik egymást a mindenkori FF-hősök, a PC-s változat alapvetően jól muzsikál, bika látványt, jutalmazó játékmenetet ad, de nem hibáktól mentes, viszont ajánlható a rajongóknak.

Egy akció-szerepjáték, melyben az amnéziás hősnővel az a feladatunk, hogy megmentsük a 3D-s játékokat.

Anime-játékadaptációk ugyan rendre jelennek meg, de a minőségük rendkívül hullámzó. A One Piece-sorozatból kerültek ki remek musou játékok, sőt a zsáneren belül a Pirate Warriors 3 talán a legjobb a piacon, ám sokan csodálkoztak, amikor a fejlesztők megszellőztették a nyitott világú játékmenetet. Maga a forrásanyag irgalmatlan sok potenciált rejt magában a több száz érdekes szereplőjével és színes helyszíneivel. A World Seeker egyfajta tölteléktörténetet mesél el, mintha csak egy önálló mozifilmként készült volna, de nem ez a cím lett a One Piece-játékadaptációk legjobbja, azonban hiánypótlásra tökéletes, a felszín alatt pedig jóval több lapul benne, ami viszont csak jónéhány óra folyamatos játék után jön elő.

A kalandjátékok második aranykora véget nem érőnek tűnt, most mégis kijelenthetjük, hogy véget ért. Ismét az indie fejlesztőkön a világ szeme, hogy megmutassák, mire képes a műfaj – a Trüberbrook pedig, ha nem is kiváló példa, mindenképpen egy érdekes próbálkozás. A címszereplő Trüberbrook egy apró német falu, ahová főhősünk, Hans Tannhauser kvantumfizikus PhD hallgató a ’60-as években érkezik meg egy lottósorsoláson nyert nyaralásra. A falusi nyugalmat azonban már az első estén rejtélyes események kavarják fel, Hans szállására ugyanis betör egy rejtélyes, foszforeszkáló testű idegen, aki ellopja az ifjú tudós jegyzeteit.