Ez volt ugyanis az a hónap, amikor a Capcom PS4-re és Xbox One-ra is kiadta a DMC-t, hogy aztán egy héttel később bejelentse a Devil May Cry 4-et is ugyanerre a platformra. Aztán a Sony nem tudni miért, kiemelte a God of War 3-at, hogy júniusban újra a boltokba küldje, pletykálják, hogy a Microsoft is hasonlóra készül a Gears of War kvadrológiával, és még ki tudja, mi készül a háttérben. Egy valamit már befejeztek: a Borderlands: The Handsome Collectiont, az első gyűjteményt a Take-Two-tól.

PANDORA VÁR

Mivel a Gearbox igazából még csak előkészítési fázisban van a harmadik Borderlandsszel – vagyis jobb esetében még vagy másfél-két év, mire lesz belőle valami –, a Take-Two pedig nem akarja parlagon hagyni a sorozatot, amely alig fél éve jelentkezett új epizóddal, ezért logikus lépésnek tűnt átmenteni az új konzolokra az elmúlt pár esztendő munkáját. A Handsome Collection mégis nehezen nevezhető komplett, mindent lefedő és tartalmazó gyűjteménynek, hiszen összesen három Borderlands készült eddig, a lemezen viszont csak kettő van: a Borderlands 2 és a The Pre-Sequel. A hivatalos indoklás szerint azért, mert nem volt rá büdzsé: a legutóbbi két Borderlands közös motort használt, így a költségvetésből kijött mindkettő, de a Borderlands 1-hez már több idő, több erőforrás kellett volna – de ha a kollekció jól fogy, lehet, hogy megcsinálják.

Ez persze nem túl jó hír, maga a kiadás viszont kifejezetten igényes. Nem csupán az alapjátékokat tartalmazza, de azok számtalan kiegészítőjét is, így akinek teljes egészében kimaradt az életéből az akció-szerepjáték, vagy szimplán csak újrajátszaná, tényleg jól jár. Ráadásul a gépcsaládokon belül még a korábbi mentések importálása sem jelent problémát: a PS4-es kiadás tökéletesen kezeli a PS3-as állásokat, ahogy a One-os is a 360-asokat. Bár a procedúra kissé körülményes, de így legalább nem vész el az a temérdek játékidő, amit az első kiadásokba sikerült beleölni.

A MÁSODIK KÖR

Maga az átirat minősége összességében teljesen korrekt. Mindkettő stabil 60 fps-sel fut, bár ez a Pre-Sequel esetében csak akkor igaz, ha nem osztott képernyőn, 2-4 fő részvételével esünk neki a kalandoknak, ekkor ugyanis látványosan megfeleződik, szélsőséges esetben harmadolódik a képfrissítés. Ennél nagyobb probléma, hogy az interfész megtartja az eredeti formáját, a félbe / negyedbe vágott képernyőn jelentősen megnehezítve így a tárgylistában való matatást az ikonok és a feliratok apró mérete miatt.

Ennél többet igazából nem is lehet mondani a Handsome Collectionről. Magukat a játékokat már alaposan kiveséztük az eredeti kiadáskor, ez pedig tartalmilag ugyanazt kínálja, megfejelve az extrákkal. Minőségi, színvonalas port, csak épp rettenetesen drága (teljes árat kínálnak érte), és ha már kollekció, illett volna a teljes gyűjteményt belepakolni – elvégre három játék nem annyira sok, hogy ne férjen rá egy lemezre, vagy a konzolgyártók szervereire.