A reflexeinket megizzasztó akciójátékok, az agyunkat megdolgoztató hadjáratok, vagy épp a pulzusszintet felpumpáló horrorok mellett néha jól esik egy kicsit kikapcsolódni, egy kevés energiát igénylő könnyed címmel. Pontosan ezt az igényt igyekszik kielégíteni a Kingdom-sorozatot megalkotó Thomas van den Berg és a Noio Games aprócska csapatának játéka, a Cloud Gardens.

Parlagfűszezon

Ugyan semmiféle sztori jellegű körítést nem kapunk a játékhoz – bár jellegéből adódóan nem is igazán vártunk ilyesmit –, azonban a látottak alapján megállapíthatjuk, hogy az emberiség ebben az univerzumban valószínűleg csúfos véget ért, a természet pedig elnyomói távozásával most a hátrahagyott épületeket, járműveket és utakat bekebelezve igyekszik visszafoglalni azt, ami jogosan őt illeti. A Cloud Gardens keretében ugyanis magát a természetet, vagyis pontosabban szapora kúszónövények egész sorát vonhatjuk az irányításunk alá, ahogy magjaikat elszórva borítjuk indákba és virágba az emberiség omladozó hagyatékát.

Nem túlzok, tényleg ilyen egyszerű a feladatunk, és a kivitelezés sem sokkal bonyolultabb. A pályákon talált, vagy a kivirágzott növényekről szüretelt magokat kedvünk szerint lőhetjük ki az adott helyszín bármely pontjára, ahol azok azonnal gyökeret vernek. Ezután nincs más dolgunk, mint a rendelkezésünkre álló tárgyakat elhelyezni a lassacskán életre kelő növények közelében, úgy, hogy növekedésre ösztönözzük őket, közben vigyázva az ágak egyre terjedelmesebb hálózatára. 

Az aprócska, posztapokaliptikus diorámákként megelevenedő pályák teljesítéséhez mindössze növényeinkkel kell elérnünk egy bizonyos terjedési szintet, hogy továbbléphessünk a következő helyszínre. A különböző magok más-más növényként kelnek életre, és ezzel együtt eltérő módon is hajtják uralmuk alá környezetüket. Van, amelyik pálmaként bontja szét leveleit és hatalmas virágokkal koronázza meg létezését, mások a végtelenségig nyújtózkodva, vagy épp szomorúan lefelé lógva borítanak be mindent, ami az útjukba kerül. A magok leszüreteléséhez és a bokrok fazonírozásához emellett különleges eszközök is a rendelkezésünkre állnak, amik sokszor megkönnyítik a dolgunkat.

Kúszónövény-fesztivál

A kampány pályáit teljesítve ráadásul újabb és újabb teremtárgyakat oldhatunk fel, amiket aztán kedvünk szerint hasznosíthatunk a Creative módban, melyben lehetőségünk nyílik saját posztapikaliptikus diorámánk kötetlen felépítésére, és növényekkel benépesítésére. A Cloud Gardens egyébként gyönyörű, pixeles stílusban, és Amos Roddy roppant hangulatos zenéinek dallama kíséretében tárja elénk az emberiség maradványait, legyen szó, mondjuk, egy pláza bevásárlókocsiktól hemzsegő romos parkolójáról, vagy akár egy elhagyatott társasházról és udvaráról.

Bevallom, nehezemre esett az új hajtásoknak drukkolni, mivel otthon éppen hasonlóan szapora dögökkel küzdök a kertben. Mindezzel együtt azonban a Cloud Gardens egy igazán ötletes kis alkotás, amiben elég mindössze kreativitásunkat latba vetni a szórakozáshoz, ahogy szép sorban felfedezzük a csodálatosan romos diorámák sorát, telefűzzük növényekkel, majd aztán ugyanezt tesszük saját készítésű pályáinkkal. Ha egy gondtalan kikapcsolódást ígérő, hangulatos és látványos címre vágysz, ezzel a játékkal nem nagyon nyúlhatsz mellé.