2020 augusztusában, tehát immár több mint három éve jelent meg az EA Sports UFC 4, amit Pozandr tőlünk 85%-ra értékelt. Egyértelműen a kampány-mód vitte a hátán a játékot, amibe végre sikerült egy elég sablonos, de legalább épkézláb sztorit belepakolni, testre szabható központi karakterrel és fokozatosan egyre nagyobb (és hangsúlyosabb) harcokkal. Az MMA (mixed martial arts, avagy kevert harcművészetek) nálunk talán kevésbé felkapott küzdősport, viszont például az Egyesült Államokban továbbra is virágzik és a pankráció mellett gyakran több nézőt csábít a képernyők elé, mint egy rangos bokszmeccs. Az EA 2014 óta lovagol a Ultimate Fighting Championship (UFC) sikerén, bár ebben a játékszériában is ugyanúgy akadtak hullámvölgyek, mint mondjuk a FIFA-nál vagy az NHL-nél. Az EA Sports UFC 5 előzetesen azzal lett szanaszét reklámozva, hogy minden eddiginél véresebb és realisztikusabb összecsapások várnak ránk. De olyanok, amiket eddig videojátékban még nem láthattunk – és hogy mindebből mennyi valósult meg?

Durrog a pofon

Oké, a valósághű és kegyetlen brutális részt nyugodtan a program javára lehet írni. Az EA Sports UFC 5 alatt immár a Frostbite-motor pörög, a Real Impact System pedig nagyjából ugyanolyan hangzatos, mint az EA Sports FC 24-nél a HyperMotion V, csak épp ebben az esetben a minél realisztikusabb sérülésekre lett kihegyezve az egész technológia, és nem holmi focimezek gyűrődésére. A végeredmény viszont tényleg elképesztő! Ahogy a UFC 5-ben sérülnek a harcosok, olyat eddig még biztos nem láttál egyetlen videojátékban sem! Több helyen felrepedhet a bőr, bevérzések keletkezhetnek, kvázi az ütések és rúgások nyomán torzulhatnak, deformálódhatnak az arcok, ami valami kegyetlenül durván néz ki! Konkrétan földrevitel után a fojtó-mozdulatoknál látod, amint az ellenfél arca elkezd vörösödni. Nem csodálom, hogy az EA korhatáros előzetest is adott ki a játékhoz, mert itt tényleg fájdalmas látni egy-egy jól sikerült ütés után keletkező arcsérülést. Ha pedig ez nem lenne elég, akkor orvosi szünetek is bekerültek, sőt, olyan brutális sérüléseket is be lehet kapni, hogy szimplán le is fújhatják az adott mérkőzést, mielőtt valakinek komolyabb bántódása esik.

A K.O.-visszajátszás fejlődött, hiszen most már direkt elhomályosítja a hátteret és lekeveri a közönség zaját, hogy még nagyobb hatása legyen a meccset eldöntő pillanatnak – kicsit hasonló az egész, mint mikor a Creed 3-ban Adonis a rettegett Damian ellen lépett a ringbe). Belenyúltak az irányításba is, illetve az online szegmens is szintet lépett, azonban mindezeket leszámítva az EA Sports UFC 5 pontosan ugyanolyan, mint az előző rész. A karrier-mód például néhány új átvezetőn túl szerintem egy az egyben copy-paste az UFC 4-ből. David edző felfedez minket és onnantól a szárnyai alá vesz, mi pedig meg sem állunk az UFC bajnoki övének megszerzéséig. Oké, cameózik még ebben a módban Valentina Sevcsenko is, de sajnos csupán nagyon keveset szerepel. A 30 000 Ft-os árért (és ez csak a Standard-verzió, a Deluxe 41 500) ez rettentő kevés érdemi tartalom, sőt, azt is lehetne mondani, hogy pofátlanul minimális valóban fontos újdonság került a játékba annak ellenére, hogy eltelt három év a legutóbbi rész óta. A kamera például még mindig képes lehetetlen szögeket leírni és többször is úgy fordulni, hogy pont ne lássuk pár pillanatig, hogy mi is zajlik a küzdőtéren – ez néha azzal jár, hogy lazán bekapunk egy-két pofont, mert nem volt időnk reagálni. A gép Normál-fokozaton is képes tökéletesen időzíteni, az online megmérettetéseket pedig tényleg csak azoknak tudom ajánlani, akik már otthonosan mozognak az irányítás terén, különben másodpercek alatt kivégeznek.

Galéria
Kattints a galéria megtekintéséhez!

Ennyi, meg egy tasli

Érdemleges új játékmódokat felesleges keresni, mert egyszerűen nincsenek. Lehet harcolni a gép ellen, összeülni egy haverral otthon vagy szerencsét próbálni az online meccseken, emellett pedig még ott van az előzővel szinte 100%-ban megegyező karrier-mód. A Fight Week az egyetlen, amire még kitérnék. Ebben heti kihívásokat kell teljesíteni és ezekért lehet jutalmakat bezsebelni. Ennyi, ezt tudja felmutatni az EA Sports UFC 5 ebben az évben. Még bunyósokból is kevesebb található benne, hiszen kiszedték az előző résszel érkezett DLC harcosokat (mint például Francis Ngannou), viszont már itt is meg lehet venni olyanokat, mint Mike Tyson, Bruce Lee vagy Muhammad Ali – oké, utóbbi mondjuk ingyenes volt PS5-re, de az EA sokat szidott mikrotranzakciós rendszere ezúttal is virágzik. A licencelt zenék főként a rap, trap és hip-hop műfajokból lettek összeválogatva: olyan előadókat hallhatunk, mint Busta Rhymes, Kid Cudi, Run The Jewels vagy a Crosses.

Klassz, hogy pörög a 60 fps és átlagban durván jól néz ki az EA Sports UFC 5 (azért egyes arcok még mindig eléggé baltával faragottak), de a részletesebbre vett sérülésmodell és a Frostbite-motor csili-vili tulajdonságain túl ez a rész egyszerűen nem éri meg a teljes árat azoknak, akiknek már megvan az UFC 4, mert nem tartalmaz annyi újítást, ami miatt azonnal érdemes lenne váltani (sőt, épphogy bunyósokból is kevesebbet vonlutat fel). Teljesen új belépőknek viszont érdemes az EA Sports UFC 5-tel kezdeni az ismerkedést, hiszen technikailag ez a legjobban összerakott MMA-játék most a piacon, a realisztikusabbra vett játékmenet következtében előkerülő, teljesen random szituációk (váratlan sérülések, közbelép az orvos, satöbbi) miatt pedig való igaz, hogy ez áll a legközelebb egy élő UFC-közvetítéshez.