Néha eljátszom a gondolattal, hogy milyen jó lenne, ha visszamehetnék az időben, és megmutathatnám saját magamnak, hogy miféle videojátékokkal fogok játszani 10 vagy 20 év múlva. Ilyenkor elképzelem, hogy beállítok egy laptoppal a kezemben az éppen a Doomot soros- porton át játszó énemhez, aki tátott szájjal bámulja, ahogy betöltöm a gépen tárolt anyagokat. „Nézd, ilyenek lesznek a videojátékok 2015-ben! Most még nem tudod, mi az az internet, de az emberek számítógépei össze lesznek kötve egymással egy láthatatlan kábellel, és bármikor játszhat majd olyan játékokkal, mint ez itt.” Majd mosolyogva elindítom a Battlefieldet.

Azt is pontosan tudom, hogy mely játékokat vinném át az időgépen. Erre a képzeletbeli listámra nemrégiben felkerült az Evolve is, amit látva ma is elcsodálkozok, mekkora utat tett meg a videojátékos szakma a sima Quake-től idáig. Hogy mennyire túlnőttünk a hagyományos deathmatch-eken, s hogy milyen sok érdekes dolog történhet akkor, ha egy fejlesztőcsapat szabadjára engedi a képzelőerejét, és elkészít egy minden értelemben újítónak számító multis akciójátékot. Mert ilyen az Evolve: egy fantasztikus ötleten alapuló, gyönyörű, hangulatos, példátlan valami. Persze mai szemmel nézve korántsem tökéletes, ám ezt nem kell tudnia a húsz évvel ezelőtti önmagamnak.

Webshop ajánló
Evolve
  • PC
  • XBOX One
  • PS4

A VADÁSZAT MEGKEZDŐDÖTT

A Turtle Rock Studios neve ismerősen csenghet a videojátékok világában jártasaknak, hiszen ők azok, akik elkészítették minden idők egyik legmeghatározóbb kooperatív cuccát, a Left 4 Deadet, melyben négy különböző képességű hőst alakíthattunk, akiknek az volt a célja, hogy egy zombiktól hemzsegő városrészen átverekedjék magukat. A csapatmunka elengedhetetlen kelléke volt a sikernek, igaz, a győzelemhez többnyire elegendőnek bizonyult, ha mindenki pontosan lövöldözött a tömegekben támadó zombikra, és a résztvevők egymáshoz közel maradtak. Bár a játékmenet egészen kiváló volt, a 2009-ben érkező folytatás nem mert igazán újító és formabontó lenni. Nem úgy, mint a stúdió most megjelent, Evolve című alkotása, amely már annyira izgalmasnak és forradalminak tűnt az első információk után is, hogy alig akartuk elhinni, amit látunk és hallunk.

A történet szerint az Evolve-ban egy vadászcsapat tagjait alakítjuk, akiket ledobnak egy Shear nevű bolygóra, hogy kimenekítsék az ott rekedt túlélőket. A planétát azért kell evakuálni, mert eddig sosem látott, hatalmas szörnyek lepték el, amik válogatás nélkül legyilkolnak minden útjukba kerülő élőlényt. A vadászok, akiket természetesen mi alakítunk, a legkülönfélébb fegyverekkel és módszerekkel igyekeznek csapdába ejteni és likvidálni a szörnyeket. A csavar a dologban annyi, hogy ezt a harcot nem csupán a vadászok szemszögéből, hanem a fenevadéból is végigizgulhatjuk, tehát gyakorlatilag egy 4v1-es multis játékról van szó, amiben az erőviszonyok sohasem egyértelműek, a vadászat pedig színtiszta adrenalinbomba.

PÁRATLAN RANDI

Ahhoz, hogy megértsük, miért olyan különleges és majdhogynem tökéletes az Evolve, látnunk kell, hogy mennyire egyedi is valójában. Erre leginkább a különféle kasztok és szerepkörök boncolgatásával mutathatunk rá. Először is adott a négy vadász, akiknek a célja az ötödik játékos, tehát a szörny becserkészése. A vadászok egy csapatszállító hajóról ugranak le a bolygóra, ahol a szörny nagyjából félpercnyi előnnyel indul, feladatuk pedig a bestia megkeresése, csapdába ejtése, és leölése. A négy fős osztagban először is találunk egy sebzésosztót, ő az assault. Fegyverzete és képességei egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy minél alaposabban odapörkölhessen a szörnynek. Mellette akad a csapatban egy csapdaállító (trapper), aki a legfontosabb képességével egy mobil arénát dobhat a pályára, amivel egy közel 100 méteres átmérőjű kupolába zárhatja az ellenséget. Ezután következik a sorban a support, aki a sebzésosztónak vagy a negyedik karakternek, a klasszikus szanitécnek a munkáját segítheti fegyvereivel és skilljeivel. Mindegyik kaszt feladata egyértelmű és jól behatárolt, ha pedig irányítóik jól kiismerik a képességeiket, akkor jó eséllyel képesek lesznek élve hazajutni a küldetésből.


A dolog pikantériája az, hogy vadászokból jelenleg három különféle található minden egyes szerepkörben, akik más és más képességekkel és fegyverzettel igyekeznek teljesíteni a rájuk bízott feladatot. A csapdaállítók közt például az első karakter, akit megkapunk, Maggie lesz, akinek van egy Daisy nevű hűséges állata, mely kiszimatolja, milyen irányba mozog a szörny, és akár fel is élesztheti a földre került játékosokat. Ha elég időt töltünk el Maggie bőrébe bújva, akkor feloldhatjuk a második csapdást, Griffint, akinek már nincs ölebe, viszont képes hanglokátorokat lerakni, amelyek érzékelik és jelzik, ha elhalad a közelükben a szörny. Aztán ott vannak a szanitécek: az első karakterünk Val, akinek elsődleges fegyvere egy mesterlövész-puska, amivel „felnyitja” a szörny páncélját, ezzel olyan pontokat hozva létre, amelyeket eltalálva duplájára nőhet a többiek sebzése. Képes folyamatosan gyógyítani, valamint kábítólövedékével lelassítani a szörnyet. A második szanitéc már teljesen más módszerekkel segíti társait, ő ugyanis képes az elhulltakat a túlvilágról is visszahozni, viszont gyógyítani csak korlátozottan tud. Így tehát gyors matekkal kiszámolható, hogy összesen 12 vadász található a programban, akiknek képességeik, személyiségük és megjelenésük teljesen egyedi és különleges, és rengeteg változatossággal kecsegtet -–  a repertoár a jövőben bővülni fog, de azért már fizetni kell.

SZÖRNYEN JÓ

Ám a szörny, azaz az ötödik játékos élete is rendkívül izgalmas és változatos. Az ő feladata eleinte annyi, hogy életben maradjon, miközben felzabálja a bolygó élővilágát, és ennek köszönhetően idővel átalakul egy erősebb, bitang nagy jószággá (innen az Evolve cím). Amíg a szörny az első fejlődési fázisban van, szinte folyamatosan mozgásban kell maradni vele; ha tisztának tűnik a terep, vagyis épp nem liheg a nyakunkban a vadászokból álló csipet-csapat, akkor nekiállhatunk a helyi fauna legyilkolászásának és felzabálásának. A planéta rengeteg különféle élőlénynek ad otthont, melyek közül bátran csemegézhetünk: akadnak könnyen leölhető, apró lények, és hatalmas, rengeteg életerővel rendelkező vadállatok is. Értelemszerűen minél nagyobbat ejtünk el, annál több kaját haraphatunk ki a testéből, és végül annál gyorsabban alakulhatunk át méretesebb bestiává. A bolygón lévő vadvilág egyébként rendkívül veszélyes, bár főleg a vadászokra nézve, hiszen őket akár egy húsevő virág is azonnal felfalhatja. A szörnynek egyedül a madarak jelenléte okozhat problémát, melyek megzavarásukkor, szétrebbenésükkel felfedhetik helyzetét az utána kutatók előtt. Amennyiben a döggel sikerül elég kaját találnunk (kvázi szintet lépni), egy biztonságos helyet keresve át is alakulhatunk, mellyel további képességpontokat kapunk, valamint megnő a méretünk és az életerőnk is. Az átalakulás egy igen sérülékeny pillanat a lények életében, de ha elérjük vele a harmadik, végső stádiumot, akkor nemcsak eszméletlen erőssé válunk, de lehetőségünk adódik elpusztítani a pályán található energia-elosztót is. Ha ez felrobban, a szörny nyer, ám akkor is ő kerül ki győztesként meccsből, ha leveri mind a négy vadászt.

A játék a szörnyet irányítók számára sem fukarkodik a változatossággal, hiszen e magányos entitásból is háromféle található a programban, amelyeket – a vadászokhoz hasonlóan – a szerepben töltött játékórákért cserébe, illetve képességeinek használatával oldhatunk fel. Az első a sorban a Goliath, egy hatalmas, sziklákat hajigáló, tűzokádó bestia. A második Kraken néven ismert, aki leginkább egy tengeri, csápos polipra emlékeztet, és képes a levegőben lebegve, fentről támadni. Végül pedig ott a Wraith, aki illúziókkal téveszti meg a vadászokat, és villámgyors támadásaival juttatja őket a túlvilágra. Mindhárom szörnynek akadnak erősségei és gyengeségei, melyeket a kitartó játékosok idővel alaposan megismerhetnek és kihasználhatnak annak érdekében, hogy ők kerüljenek ki győztesen a mérkőzésből.

Érdemes még kitérni az Evolve-ban található játékmódokra is, melyekből ugyancsak akad egy jó néhány. Az első és legnépszerűbb a Hunt, amelyben az előbb körülírt vadászatot játszhatjuk mindenféle extra nélkül. Ezután kipróbálhatjuk magunkat az úgynevezett Evacuation módban is, amiben öt napon át küzdhetünk Shear felszínén. Ez már jóval érdekesebb, de több időt igénylő móka, amelyben különféle játékmódok keverednek öt egymást követő bevetés közé. Az első nap mindig egy vadászattal kezdődik, amivel ha végeztünk, lehetőségünk nyílik választani további játékmódok közül. Ilyen például a Nest, ahol tojásokat kell elpusztítani vagy kikeltetni, aztán a Rescue, amiben telepesek  kimenekítése vagy felfalása a feladatunk, illetve a Defend, amelyben generátorokat védünk a szörnyek elől. Külön érdekesség, hogy amennyiben nyer a csapatunk, akkor a következő napon különféle bónuszokkal segít minket a játék (extra NPC katonák jönnek a vadászokkal, több élőlény lesz a pályán a szörny legnagyobb örömére, és így tovább).

A fenti játékelemek boncolgatása után talán már kialakult bennetek a kép arról, hogy milyen érdekes, egyedi, és izgalmas játékélményt is kínál az Evolve. Egy olyan ötfős, azaz 4v1-es küzdelmet, amihez foghatóval még nem találkoztunk. Külön érdekesség, hogy annak ellenére, hogy a játék igyekszik egészen egyedi és változatos maradni, és ennek köszönhetően tele  van különféle képességű és erejű karakterekkel, a készítőknek az erőviszonyok tengerében is sikerült középutat találniuk. Bár kétségtelen, hogy amennyiben a szörny eléri a harmadik fejlődési fázist, szinte alig marad esélye a vadászoknak a győzelemre, mégsem éreztem azt, hogy jó játékkal, ügyes taktikával ne lenne módjuk elpusztítani a legbrutálisabb ragadozót is. Persze nem árt egy tökéletes összeállítású csapat, ahol mindenki tudja, mi a dolga, valamint a szerencse is gyakran fontos faktor egy meccs végeredményekor, de elmondható, hogy a Turtle Rocknak sikerült megalkotnia két kiegyensúlyozott oldalt.

TECHNOLÓGIÁBÓL IS JELES

A rendkívül jól felépített és ötletes játékelemeket kiválóan támogatja meg a program mögött dolgozó technológiai csodacirkusz. Az Evolve mellkasában a CryEngine nevű szív dobog, amelynek szerepléséről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. A képi világ ennek a motornak köszönhetően egészen csodálatos, a bevilágítások, az árnyékok és a terep részletessége hihetetlen jól komponált egyveleget alkot. Emellett a karakterek mozgása, a hanghatások, és a zene is csillagos ötöst érdemel, a tálalás tehát voltaképpen olyan gusztusos, hogy az embernek kedve támad azonnal gépet fejleszteni azért, hogy mindezt még tökéletesebb formában kaphassa kézhez. Jó hír azonban, hogy erre semmi szükség, ugyanis az Evolve rendkívül jól optimalizált és nagyon jól skálázható is, aminek köszönhetően még a 2-3 évvel ezelőtti PC-ken is simán elfut 45-60 fps sebességgel. A múlt hónapban tesztelt Dying Light után kész felüdülés volt látni azt, hogy vannak még stúdiók, amelyek számára fontos, hogy minél több játékoshoz eljuthasson az igéjük.

A szemkápráztató látvány megalkotói mellett külön dicséretet érdemelnek a mesterséges intelligencia programozói is, akiknek hála akkor sem kell pánikba esnünk, ha valaki esetleg kilép egy mérkőzés közepén, otthagyva minket a pácban. Ilyenkor ugyanis az MI átveszi az irányítást a karakter felett, s legalább olyan ügyesen és intelligensen viszi tovább a mérkőzést, mintha még mindig egy hús-vér emberrel játszanánk. Persze az MI nem tökéletes, mivel gyakran kiszámítható, hogyan fog viselkedni az egyes helyzetekben; a gép által irányított szörny például előszeretettel pécézi ki magának a gyógyítót. Ugyanakkor a vadászok rendkívül összetartóan és okosan viselkednek, gyakran értelmesebbek, mintha emberek kontrollálnák őket.

GYORSAN JÖN, GYORSAN MEGY

Annyi szépet és jót mondtunk már a programról, hogy ideje belemélyesztenünk a fogainkat is. Bár az Evolve változatos, izgalmas játékmenetet kínál, van vele egy hatalmas probléma: az, hogy nagyon hamar elfüstöli az üzemanyagát, és nem marad számunkra semmi, ami miatt tovább nyüstölhetnénk. Egész egyszerűen alacsony benne a feloldható extrák száma, emiatt egy idő után elvész minden iránta érzett lelkesedésünk. Először megszerezzük az összes vadászt, aztán megszerezzük mindhárom játszható szörnyet, lépkedjük a már szokásosnak számító profilszinteket, majd hátradőlünk, és megkérdezzük magunktól: most mi legyen? Ettől kezdve nem kapunk semmi olyan cuccot, amitől úgy érezhetjük, érdemes még tovább küzdenünk. Tény, hogy vannak feloldható skinek, klassz bónuszokat nyújtó perkek (magasabb életerő, gyorsabb jetpack visszatöltődés, stb.), de ezekből is nagyon kevés akad, ráadásul némelyik kifejezetten nehezen kaparintható csak meg.

A dologban az a legszörnyűbb, hogy annak ellenére, hogy kevés a feloldható és megszerezhető jutalom a játékban, találunk egy boltot a programon belül, amelyben további 100 eurót verhetünk el extra skinekre. Félreértés ne essék, én nem vagyok egy nagy DLC-ellenes figura, főleg a kozmetikai cuccok tekintetében, hiszen ha valaki azt szeretné, hogy egyedibbé tegye játékbeli karakterét vagy űrhajóját egy kis plusz pénzért, hát tegye meg. Amennyiben azonban ezek a csomagok érezhetően hiányoznak az alapkiadásból, akkor bizony óhatatlanul is felmerül bennem a kérdés: hogyan volt pofájuk a készítőknek meglépni ezt?!? Egy ingyenesen játszható játék esetében mindez érthető lenne, de ez a cím egy teljes árú program, ami közel 10.000 forintba kerül.

Az Evolve-val tehát az a legnagyobb gond, hogy kevés benne a nafta. Emlékszik még valaki a tavaly megjelent Titanfallra? Hasonló cipőben jár most a Turtle Rock játéka is, a két cím közötti párhuzam szinte kiböki a szemünket. Mindkét alkotás rendkívül ötletes, telis-tele hangulatos momentumokkal, multis élményben pedig verhetetlenek. Ám akármennyire is szuper kis programokról van szó, egész egyszerűen nem kötik le a játékosokat 20-30 óránál tovább. Nincsenek feloldható kütyük, skinek, extra pályák, játékmódok, vagy akármi más, ami miatt huzamos ideig kitartanának mellette a rajongók. Nagy kár érte, mert az Evolve egy rendkívül igényes, szórakoztató játék, de rendkívül gyorsan szüksége lenne egy bazi nagy adag ingyenes DLC-re ahhoz, hogy huzamosabb ideig fennmaradhasson a piacon.