FEAR: Extraction Point
A FEAR Xbox360-as megjelenése körüli csinnadratta mellett aránylag csendben érkezett meg PC-n a játék kiegészítője. Nem csupán azért kisebb a felhajtás körülötte, mert már ránézésre sem különbözik nagyon apukájától, hanem azért is, mert a Monolith név minőségi garanciája ezúttal nem érkezik a játékkal együtt, hiszen a kiegészítőt nem ők fejlesztették. Vajon újra fel kell-e telepítenünk a tavaly már jól végighentelt FEAR-t, hogy öt-hat óra hasonló élményben legyen részünk?
Hat új epizódot kap a játékos a pénzéért, amiből négy tekinthető teljes értékűnek (azokkal nincs is semmi gond), az utolsó kettő viszont összecsapott, minimális harccal, kidolgozatlan pályaelemekkel. A hat fejezetre nagyjából hat órát kell félretenni az életünkből, ami nem sok, bár az alap FEAR sem tartozott a nehezen és lassan végigküzdhető játékok közé. Ugyan a fegyverarzenál bővült, de az összes régi ellenfelet újra láthatjuk. A legnagyobb élvezetet még mindig a nyílt terepen zajló harcok jelentik, jó sok időlassítással. A mesterséges intelligenciát sokat dicsértük a FEAR-ben anno, és ez a kiegészítőben is jól muzsikál, sőt néhol még az egy évvel ezelőttinél is ötletesebben és okosabban helyezkednek az ellenfelek – sokszor érezheti az ember, hogy túljártak az eszén, és ezért halt meg. (Persze olyan szinten azért nincs a dolog, hogy azt vizionálná bárki, hogy online játszik és hús-vér emberek ülnek az ellenséges karakterek mögött).
A hangok és zenék minimális változtatáson estek át, normál földi halandó szinte észre sem veszi a különbségeket, tehát ezen is dolgozhattak volna még egy picit – annak ellenére, hogy a Monolith páratlan hangzásvilággal látta el a FEAR-t anno. Akinek már-már kezeltetnie kell magát, mert annyiszor végigjátszotta a FEAR-t, túl van a Condemneden is, viszont minden nap úgy ébred, hogy bekap egy Almát és kaparja a falat új FEAR-es kalandokért, mindenképpen ugorjon ki egy boltnál a helikopterből és szerezze be a játékot. Nem fog csalódni – mindenki más viszont igen.
