Felesleges lenne tagadni, hogy a Final Fantasy XV-nek (mostantól FF15) a legizgalmasabb része a játék főellensége, Ardyn volt. Eleganciája és az őt körülvevő misztikum lebilincselővé tették a kancellár urat, ezért aztán, amikor a Square bejelentette, hogy az FF15-höz készülő második szezonbérlet részét képezi majd egy teljes mértékben neki dedikált DLC-t, nos, madarat lehetett volna fogatni velünk. Amint azt biztosan sokan tudjátok a DLC-csomag végül teljes egészében törölve lett, ezért Hadzsime Tabata rendező távozását követően a beígért Aranea, Lunafreya és Noctis letölthető tartalmakat biztosan nem kapjuk meg. A mészárlás egyetlen túlélőjeként emelkedett a magasba – vagy inkább a sztori ismeretében szólva: süllyedt a mélységbe - az Episode Ardyn, ami március 26-án lett elérhető PC-n és konzolokon, mi pedig erről a röpke kis DLC-ről szeretnénk nektek beszámolni.

Megcsömörlött anti-hős

Előre szeretnénk jelezni, hogy annak ellenére, hogy az Episode Ardyn cselekménye az FF15 fővonala előtt játszódik teljes egésze felér egy spoiler-bombával, ezért azt javasoljuk minden olvasónak, aki nem akarja megfosztani magát az élménytől, hogy előbb pörgesse végig az alapjátékot a 13. fejezettel bezárólag, nézze végig a prológusként szolgáló 15 perces kisfilmet Youtube-on, majd térjen vissza ide. Akik pedig maradtak, azok csak részben tudják, mi a dörgés, és ezért kíváncsiak a tesztünkre. Az FF15 egyik nagy hiányossága az volt, hogy pár utaláson kívül sose derült ki kicsoda Ardyn, honnan fakad az ereje, miért üldözi Noctist, és mit akar a cselekedeteivel elérni. Ezekre a kérdésekre így röpke három évvel a megjelenés után kapunk választ a fent említett Episode Ardyn Prologue animációs kisfilmmel és persze tesztünk tárgyával, a DLC-vel.

Már csak azért is nehéz spoilermentesen beszélni erről a kiegészítésről, mert ha csakis a sztorira koncentrálunk, akkor kevesebb mint 2 óra alatt végigjátszható (ebből 45-50 percet ölelnek fel az átvezetők), máskülönben nagyjából 4 órára fog minket lekötni. A sztori velejét az előzményként szolgáló videó voltaképpen teljes egészében elmeséli: Ardyn egy messiás figura, aki testvéröccsével ellentétben a gyógyítást választotta a radikális eszközökkel szemben, hogy megfékezzze a Starscourge nevű fertőzést. A nép hisz benne, csodálja őt, ám azt nem tudják, hogy Ardyn-t az istenek halhatatlansággal sújtották, valamint Lucis királyság első uralkodójának jelölték. Végül azonban sosem ülhetett a trónra, mert öccse elbitorolta a trónját. Révén „a történelmet a győztesek írják” Somnus bebörtönözte Ardyn-t és az emlékét is kiirtotta.

Noctis szteroidokon

Itt veszi fel a fonalat az Episode Ardyn, ami majdhogynem azonnal a dolgok közepébe vág. A kancellár kétezer évvel később megérkezik Lucis királyság fővárosába, Insomniába, ahol elszabadítja a poklot és egyes egyedül beveszi az egész várost. Insomnia lesz a játszóterünk a DLC második felében – ezt csak egy a játékmenet terén elhanyagolható tutorial és járkálós szegmens előzi meg. Voltképpen ugyanazt fogjuk kapni, mint az alapjáték esetében, csak sokkal kisebb mértékben és némi átdolgozással. Feladatunk, hogy pontokat foglaljunk el a városban és a térképen elszórt tárgyakat gyűjtögessünk, közben pedig verekedjünk meg királyi őrség két-három ránk támadó harcosával.

Vérvonalából fakadóan Ardyn képességei és irányítása csaknem megegyezik Noctiséval, azzal a különbséggel, hogy a kancellár jóval erősebb az ifjú titánnal, no meg halhatatlan. Utóbbi képesség kiölhetné a játékból a kihívást, de szerencsére az örök életet nem egy god mode implementálásával oldották meg a fejlesztők. Valahányszor elfogy a HP-nk a kancellár újraéled, ilyenkor viszont egy ideig nem használhatja a fegyverzetének teljes tárházát, valamint második körben a bekapott ütések után a maximális életerőnk is csökken. Amennyiben stázis alatt ismét lenullázzuk magunkat a játék véget ér és a legutóbbi mentéstől fogva kezdhetünk mindent elölről. Főhősünk saját képességeket kap, amiket a Descension képességfán tudunk kinyitni, ability pontokat pedig az ellenfelek Starscourge-dzsel való megfertőzésével tudunk szerezni.

Amit az Episode Ardyn jól csinál az, hogy megválaszolja a válaszra váró, égető kérdéseket, illetve a mentés – vicc nélkül. Ahogy az alapjátékban, úgy most is pihenéssel tudjuk elraktározni az előre menetelünket, ilyenkor pedig Ardyn lecsüccsen egy padra, kibont egy italt és előkap egy magazint, mint aki jól végezte dolgát. Egy másik a DLC-ben bemutatott feature a megvásárolható kalapok, amik nem csak divatos kiegészítőként funkcionálnak, de különféle képességekkel ruházzák fel a főszereplőt. Például a Ten-Gallon hat megnöveli az erődet, de közben vesztesz a maximális életerődből. Végezetül pedig a sztori teljesítése után esélyt kapunk arra, hogy felvegyük a kesztyűt Noctis ellen és fordított szemszögből, Ardyn-t irányítva játsszuk végig az FF15 utolsó harcát. A Kingly Clash teljesítésével nem kapunk alternatív befejezést, ami igen nagy kár. Összességében a DLC tartalma igencsak fogíjasnak, kevésnek érződik, viszont a történtek fejében annak is örülünk, hogy egyáltalán megjelenhetett, és végtére is elérte azt, amire hívatott volt, vagyis pontot tett Ardyn és a Final Fantasy XV történetének végére.