A FM-nek jutott bőven mindkettőből, és emiatt válik a játék egyszerre pokolian élvezetessé és billentyűzetrecsegtetően idegesítővé, hiszen még a legnagyobb klubokat menedzselve is igen szép kihívás elé nézünk. A legváratlanabb pillanatokban futhatunk bele kiadós zakókba jelentéktelennek tűnő momentumok miatt, a sztárfutballisták gyorsan megorrolnak ránk, ha nem kényük-kedvük szerint szerepeltetjük őket, folytonosan nyilatkozat háborút kell vívnunk a sajtó munkatársaival és a rivális edzőkkel, a döntő meccseken pedig egészen biztos, hogy a ránk pikkelő játékvezető komoly anyázásra késztet majd. De hát ettől lesz olyan gyönyörű sport a foci, ez adja a játék savát-borsát a valóságban és a virtuális pályákon egyaránt. Amennyiben ehhez még hozzátesszük, hogy 50 nemzet mintegy 5000 csapatával indulhatunk harcba, hogy kőkeményen belefolyhatunk a klub pénzügyi életébe például az egyes trófeákért járó bonusz pénzek sajátkezű elosztásával vagy fiókcsapat létrehozásával, hogy minden menüpontot, táblázatot, góllövőlistát pár kattintással előhívhatunk, akkor azt hiszem egyértelmű, hogy miért az FM nyújtja újra a legvalósághűbb játékélményt.
Egyébiránt az FM 08 látványos újításokat nem igazán tud felmutatni tavalyi önmagához képest, de a Sigames azért egy-két aprósággal idén is előrukkolt. Ilyen változás példának okáért, hogy a létező játékosokon kívül, most már a generált labdarúgók is kaptak pixel-arcot, csakúgy ahogyan a játékos megfigyelők vagy éppen a szurkolók szóvivői. Apropó szurkolók, ezentúl velük is sokkal komolyabb interakciókba bonyolódhatunk, és már nem csupán a csapat teljesítményéről, hanem a játékosvásárlási stratégiánkról és menedzseri kvalitásainkról is kíméletlenül megmondják a magukét. Az edzésrendszerben (elkallódó tehetségek, specifikáltabb edzéstervek) és a meccsmotorban (élethűbb 2D-s mérkőzésmenet) is megfigyelhetők pozitív változások, de ezek nem jelentenek lényegi különbséget a megszokottakhoz képest. Kifogást talán csak az ügyben emelhetünk az FM ellen, hogy hihetetlenül időigényes elfoglaltság, no nem a lassúsága, vagy bonyolult kezelhetősége – a fejlesztők kitettek magukért idén, a menürendszer remekül kézre áll, és viszonylag gyors a játékmenet is –, hanem sokkal inkább az addikció faktora okán.
