Szeretnéd egy aranyos nyuszival megmenteni a világot és a legjobb barátodat? Ha a Te válaszod is igen, akkor ebben az alkotásban próbára teheted precizitásod és gyorsaságod, hiszen a veszélyekkel és ellenfelekkel bővelkedő pályák fokozatosan nyújtanak egyre nagyobb és nagyobb kihívást. Több mint 30 szint, 4 boss és 54 bónusz map várja a platformer játékok kedvelőit, a legnagyobb próbatételeket természetesen azok elé állítva, akik minden egyes gyűjthető elemet össze szeretnének szedni.

Nyuszi hopp!

A PixelHive játékán minden szempontból erősen érződik a ‘90-es évek világa, az igazi veteránok egyenesen az 1994-ben megjelent Donkey Kong Country című klasszikushoz hasonlítják, nem is alaptalanul. És habár meglehetősen sok elemet kölcsönöztek innen, mégsem érződik koppintásnak. Inkább kellemes nosztalgia azoknak, akiknek volt szerencséje a fent említett játékhoz, és izgalmas felfedezés az újoncoknak, akik esetleg most találkoznak először a retró 2D-s platformerek világával. A történetnek helyt adó Kristályszigeten semmi nincs túlbonyolítva, lineárisan haladunk előre, miközben mindig annyi képesség áll rendelkezésünkre amennyire az adott pálya teljesítéséhez éppen szükségünk van.

Gonosz zöldségek

Az egyszerű stílus és a könnyen elsajátítható játékmenet ellenére sincs túl könnyű dolgunk, ha a szigeten történt eseményeket teljesen meg szeretnénk ismerni. (Például, hogy miért sétálgatnak fel-alá mérges répák vagy lövöldöznek ránk agresszív paradicsomok.)

A titkok felderítéséhez segítségünkre van főszereplőnk, a Kaze nevet viselő bátor nyuszilány, aki hiába furfangos és ügyes, egyedül sajnos meglehetősen kevés dologra képes. Tud ugrani, pörögni és úszni, füleit propellernek használva valamennyire még repülni is, de ezek nem minden esetben elegendőek ahhoz, hogy teljesítsük a pályákat, és elbánjunk ellenfeleinkkel. Így kerülnek képbe a címben is említett maszkok, amiket felvéve új erőkre teszünk szert. Összesen 4 fajta áll rendelkezésre, mindegyik másban és máskor hasznos: a tigris adottságaival felvértezve tudunk vetődni és mászni, a cápa segít az úszásban, a sas a repülésben, a sárkánygyík pedig kifogyhatatlan sebességgel és dupla ugrással lát el bennünket. Azt viszont nem mi döntjük el, hogy melyiket vesszük fel, és azt sem, hogy mikor, így egyik maszk használatát sem tudjuk túlzásba vinni, sem leegyszerűsíteni velük bármelyik pályát.

A történet megismeréséhez minden küldetésnél 4 betűt kell összeszednünk, ami szintén növeli a retró hangulatot (ez nem is hangzik soknak, de néha igazán tudtam neki örülni, hogy nem hosszabb nevet kapott a főszereplő), és ezek segítségével, illetve rajzok formájában kapunk betekintést a múlt eseményeibe. Szintenként található félig-meddig elrejtve 2 bónusz kihívás is, mindegyik teljesítésével egy rövid animációt és titkos pályákat oldunk fel. Végül, de nem utolsó sorban az összes rózsaszín kristály bezsákolása szükséges ahhoz, hogy megmentsük legjobb barátunkat, Hogót. Ezek az újrajátszhatóságot is biztosítják, pár helyszínen ugyanis meglehetősen könnyű elmenni néhány gyűjtögetni való mellett. Ha pedig még mindig szeretnénk a szigeten kalandozni, bevállalhatjuk az időmérő vagy a sérülés nélküli futamokat is, amik kellemes kihívásokat nyújtanak. Akiket viszont eltántorítana a sok összeszedendő csecsebecse, azok is fellélegezhetnek, elvégre a missziók akkor is teljesítettnek minősülnek, ha semmit sem szedünk fel.

A pályák nem túl hosszúak, ezáltal véget is érnek mielőtt unalmassá és monotonná válnának. Egyetlen negatívumuk talán az, hogy a checkpointokkal eléggé szűkmarkúan bántak a fejlesztők, így akadnak olyan szakaszok, amiket a jólesőnél jóval többször újrázni kell. De erre is van megoldás, ugyanis laza módban is teljesíthetőek a szintek, ami több mentést biztosít azoknak, akik kevésbé jártasak a platformerek világában. A boss-harcok változatosak, de egyáltalán nem nehezek, egyszerűen betanulható mechanikák alapján működnek, és kellően szórakoztatóak.

A magyar nyelven is elérhető Kaze and the Wild Masks összességében egy könnyed, rövid kis platformer, amin valószínűleg senki nem fog kontrollert törni, de bizonyos részei még az edzett játékosoknak is okozhatnak nehéz pillanatokat. A zenék kellemesek, a grafika meglehetősen szép és nosztalgikus, az állítható nehézségnek köszönhetően pedig bármelyik korosztály bátran tehet vele egy próbát.