Az indieszero név elsőre nem tudom, hány olvasónak mond bármit is (akinek felcsillant a szeme, annak innen is jár a pacsi!), mégis érdemes említést tennünk róluk, hiszen éppen ők azok, akik már bizonyították, hogy egy japán szerepjáték és a ritmusjáték műfaj párosítása igenis működőképes lehet. Ez volt a kimondhatatlan című Theatrhythm, mely a Final Fantasy-széria legendás dallamai mellett a másik nagy JRPG-gigász, a Dragon Quest zenéivel is futott egy kört 3DS-en. Most pedig a japán fejlesztőcsapat újabb nagy múltú játékot húzott elő hasonló céllal a Square Enix kínálatából – ez lett a Kingdom Hearts: Melody of Memory.

Amíg a Theatrhythm a Final Fantasy klasszikus csataképernyőit idézte meg, addig a Melody of Memory a Kingdom Hearts jóval kötetlenebb, akció-RPG jellegű harcaira húzza rá a ritmusjátékos szabályrendszert. A karakterek (kezdetben Sora, Goofy és Donald, de később más csapatok is megnyithatók) lényegében egy kottán szaladnak előre, melyen ellenfelek jönnek velük szembe, nekünk meg tulajdonképpen csak annyit kell tennünk, hogy pontosan akkor nyomjuk meg a három tetszőleges akciógomb egyikét, amikor a belső és a külső kör találkozik – nem meglepő mód éppen a zene ütemére. Leírva egyszerűen hangzik, de azért vannak trükkök: például az ugrás gomb, amit a repülő szörnyeknél vagy a lövedékek elkerülésekor kell bevetni, de nem ritkán olyan is előfordul, hogy egyszerre több ellenfelet kell lecsapni. Aki játszott már bármilyen ritmusjátékkal, az villámgyorsan bele fog tanulni – ők lépjenek is tovább nyugodtan a haladó nehézségi fokozatra, hiszen a Beginner itt tényleg a kezdőknek szól.

Dalból rengeteg van, több mint száz darab, ami jól mutatja, hogy az elmúlt szűk két évtized során mennyire komoly franchise-zá terebélyesedett a Kingdom Hearts. Mivel közös múltunk ráférne egy post-it cetlire, ezért én egy kezemen meg tudom számolni, mennyit ismerek közülük, a Melody of Memory azonban így is nagyon szórakoztatónak bizonyult, ami azért mutatja, hogy az alapmechanika a precizitás tekintetében remek (értsd: csak néha éreztem azt, hogy hátrányban vagyok amiatt, mert nem ismerem a dallamokat). Meg persze azt is, hogy akadnak itt jó muzsikák bőven. Ráadásul az egészre sikerült ráhúzni egy szuper „kampány” módot (World Tour), mely az egyes játékokon, azokon belül pedig világokon végighaladva szépen átrepít bennünket a komplett playlisten, folyamatosan változó körítéssel és ellenfelekkel, vendégszereplőkkel és ütős bossharcokkal. Ráadásul itt minden egyes pályán van 3 extra kihívás, melyek azok számára még inkább kitolják az amúgy sem gyenge szavatosságot, akik szeretnek mindent megnyitni.

Ők egyébként (mármint az imént említett maximalisták) bajban lesznek, de szerencsére jó értelemben. Ugyanis egy brutális volumenű kártyagyűjteményt lehet összeszedni a legkülönfélébb feladatok teljesítésével. A fejlesztők tehát azon voltak, hogy a relatíve egyszerű (de ettől még persze nagyszerű) játékmenet mellé annyi tartalmat pakoljanak, amennyit csak lehet. Ilyen a multiplayer is, ahol akad kooperatív játéklehetőség, de az igazi móka a Versus, ahol online vagy gépi ellenfelekkel vívhatunk (utóbbi esetben is kapunk egy jó magas ranglétrát), és folyamatosan egymást szívathatjuk mindenféle hátráltató effekttel, mint például az eltűnő jelzőkarikák – a kedvenceim a kamerát telibe fejelő ellenfelek, amik takarják a kilátást.

Nem mondom, hogy nem volt bennem némi félsz amiatt, mert nem áll hozzám túlságosan közel a Kingdom Hearts, bíztam azonban az indieszero múltjában és a műfaj iránti szeretetemben. Végül pedig nem is csalódtam, a Melody of Memory ugyanis egy nagyon szórakoztató alapmechanikájú, kellő (és nagyon jól skálázható) kihívást nyújtó, tartalmas ritmusjáték lett, melyet a franchise rajongói számára a legnyugodtabb szívvel tudok ajánlani. De azok is bátran tegyenek vele egy próbát (mindhárom platformra van ingyenes demó), akik simán csak szeretik a zenés játékokat, hiszen – ahogy az én példám is mutatja – a benne felcsendülő dallamok ismerete nélkül is rendkívül élvezetes tud lenni (néhány pályát leszámítva). Aztán ki tudja: valaki talán pont ennek hatására dönt majd úgy, hogy kicsit jobban is megismerkedik a Square és a Disney szerelemgyermekével.