Az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy labirintus, melynek legmélyén a legendák szerint egy színarany fa gyökeredzett. Az évek során számos kalandor eredt a hatalmas gazdagsággal kecsegtető szóbeszéd nyomába, azonban egyikük sem járt sikerrel. A Golden Forest a felfedezők bázisaként szolgáló, egykor nyüzsgő városkája ma üresen tátong az útvesztő bejáratánál, ami azóta is várja azt az elszánt harcost, aki feltárja titkait.

A Lapis x Labyrinth imádnivaló, kézzel rajzolt, csöppnyi kis világába egy 8 merőben eltérő hősből – Hunter, Necromancer, Shielder, Maid, Gunner, Wizard, Destroyer, Bishop – összeválogatott, legfeljebb négyfős csapattal léphetünk be, melynek tagjai más-más módon igyekeznek legyűrni a labirintus szörnyeit, és minimálisan testre is szabhatók. A harcosok közül közvetlenül ugyan egyszerre csak egyet irányíthatunk, míg a többiek furcsa kalapként pihennek fejünkön, de bármikor váltogathatunk közöttük, illetve egy rövid támadás erejéig rá is uszíthatjuk egyik társunkat ellenfeleinkre, EX-sávunk feltöltődésekor pedig az egész pereputtyot egyszerre. Hőstornyunkat egy kis ládaszerű lény, a Quest Kit koronázza meg, ami nem csak az útvesztő káros miazmájától védi meg a felfedezőket, de ha esetleg az egész csapat elesne, vele biztonságos helyre húzódva még feltámaszthatjuk utolsó tagját a folytatáshoz.

Egyes támadásoktól, vagy ha a vezetőnk életereje eléri a nullát, harcosunk kieshet tornyunkból, de amennyiben még időben lépünk, felszedhetjük, azonban ha elkésünk, vagy nélküle lépünk tovább a következő szintre, akkor már keresztet vethetünk rá – persze csak az adott küldetésen. Csapatunk létszáma nem csak erőnkre, de mozgékonyságunkra is hatással van, társainkat ugyanis ugródeszkaként is használhatjuk a magasabb platformok elérésére, vagy akár a támadások elkerülésére. A labirintus fenevadak mellett persze számos kincset is rejt, amiket ellenfelektől és ládákból is szerezhetünk. Ezeket felmarkolva az aranytallérok és új felszerelések mellett növelhetjük Treasure Combo számunkat, amivel kincsenként még több Treasure Point üti a markunkat, azonban ha találat ér minket, a kombónk lenullázódik.

A több mint 100 féle bestia lekaszabolása közben nemcsak Voltage-szintünket növelhetjük, ami a maximumot elérve karakterenként eltérő átmeneti bónuszt biztosít, de akár Fever módba is kapcsolhatunk. Ebben az állapotban érdemes a szokottnál is gyorsabb ütemben szabdalnunk a szörnyeket, nem csupán azért, mert ilyenkor sebezhetetlenek vagyunk, hanem mert fegyverünkkel gyakorlatilag bármit is érünk, Fever Gem üti a markunkat, amiből eleget gyűjtve 13 különböző Fever Gift is aktiválható, amik megnövelt védelmet, több tapasztalati pontot és más bónuszokat adnak a küldetés erejéig. Az útvesztőt persze nem egyetlen hatalmas rohamban, hanem különálló küldetéseken keresztül kell felfedeznünk, amik mindegyike egy csatlósokkal körülvett főellenfélben végződik. A pálya részei között gyalog vagy akár portálokkal is közlekedhetünk, viszont a következő szintre való továbbjutáshoz mindenképp le kell szüretelnünk adott számú lila kristályt. A labirintus szintjei között lehetőségünk van egy kis nasiszünetre, ahol befalhatjuk puttonyunkban lapuló elemózsiánkat életerőnk egy részének visszaszerzéséért vagy más állapotjavító hatásokért. Az alapvetően pörgős felfedezés közben érdemes azért figyelni az időre is, mivel ha kifutunk belőle, megjelenik egy szörnyűséges „mumus”, ami egyetlen érintéssel elragad minket, és akkor már késő az eddig összegyűjtött kincseink után kapkodni, mert mind odavész.

Ahogy egyre mélyebbre ássuk magunkkal a labirintusban, úgy változik a környezet, úgy változnak az ellenfelek, valamint szintjük is, de ha esetleg túl nehéznek éreznénk az előttünk álló kihívásokat, vagy szeretnénk még kicsit megtömni a perselyünk és hátizsákunk, a korábbi küldetéseket is bármikor újrajátszhatjuk. Előrehaladásunk másik eredménye, hogy szép lassan visszatér az élet az elhagyatott városkába, ezzel együtt pedig a boltok is megnyílnak, ahol többek között javíthatunk felszerelésünkön, edzhetjük karakterünket, bedobhatunk egy bónuszokat adó ebédet, vagy épp eladhatjuk arzenálunk porfogó darabjait. Fegyverek és felszerelés tekintetében rengeteg különböző képességűt találhatunk kalandjaink során, de a karakterek felvértezése során szemmel kell tartanunk kapacitásukat, ugyanis kizárólag azt meg nem haladó arzenállal indulhatunk útnak, de ez később egyébként növelhető.

Mindent összevetve a Lapis x Labyrinth egy csodálatos, aranyos és a maga módján eredeti alkotás. A rajzolt világ, a chibi stílusú karakterek és a könnyed zenék egy pörgős, vidám és habkönnyű fantasy hangulatát keltik, azonban a játék ennek ellenére kihívásokban sem szenved hiányt – plusz nagy piros pont a japán szinkronért. A nyolc karaktertípus, a „torony rendszer”, a Fever mód és a később megnyíló létesítmények nemcsak változatossá teszik, de újabb és újabb taktikai rétegeket húznak fel a Lapis x Labyrinth játékmenetére anélkül, hogy túlbonyolítanák azt. A pályák szerencsére nem kifejezetten nagyok, így a térkép hiánya nem jelent nagy gondot, de egyeseket talán frusztrálhat, előfordulnak elvétve elég hasonló szintek, valamint a játékmenet is repetitívnek érződhet egy idő után, ha nem kap rá az ember az ízére.