A Pro Cycling Manager PC-s sikere után a konzolos bringamániások is örülhetnek, hiszen a Cyanide stúdió jóvoltából már ők is részt vehetnek a legrangosabb kerékpár verseny, a Tour de France virtuális megmérettetésén, még ha csökkentett menedzseri opciókkal is. A 2011-es első rész után most az idei, a belgiumi Liège városából induló menet hivatalos videojáték verzióját vehetik a kezükbe, ám egy valamit nem árt tisztázni: a Cyanide a vérprofiknak készíti játékát. A Tourban nem lehet csak úgy uk-muk-fuk bringára pattanni és bízni abban, hogy van annyi sportjáték rutin a kezünkben, hogy majdcsak valahogy az élre kavarodunk, ez egészen biztosan nem fog megtörténni. Maximum ott dühöngünk majd a képernyő előtt, nem értve, hogy miképp lehetséges az, hogy a vezető pozícióból egyszer csak a 285. helyen találjuk magunkat.
Hegynek fel, hegynek le
A sivár és kifejezetten ronda menürendszer nem sok dolgot foglal magába: egy kampánymódot, amiben a teljes Tour de France-ot végigtekerhetjük, a One-off Stage menüpontot, amiben az egyes szakaszokat kiválasztva bringázhatunk, illetőleg a Tutorial opciót, amiben megismerkedhetünk az irányítás rejtelmeivel. Ééééés... ennyi. A Tournak nekivágva majdnem a teljes licencelt mezőnyből válogathatunk (az Editorban ezt korrigálhatjuk is akár), hogy kikkel szeretnénk végigküzdeni magunkat a francia aszfalton. Végignézhetjük az összes versenyző képességeit, erősségeit (sprinter, hegyi menő stb.), illetőleg legjobb eredményeit, hogy eldönthessük melyik csapat a legjobb választás számunkra. Ezután már gyorsan nekiállhatunk a 21 szakaszra szabdalt erőltetett menetnek, ám innen kezdenek csak igazán bonyolódni a dolgok.
Nem maga a játékmenet igényel különösebb ügyességet (karakterünk magától teker, csak az irányt kell megadnunk néha), hanem a taktikánk kidolgozása, és a hosszú betonutakon zajló történések megértése kíván igen-igen komoly sportszakmai felkészültséget. A békésen együtt tekerő peloton csak a látszat, a verseny folyamatosan változó körülményeire villámgyorsan kell reagálnunk. Ennek érdekében sprintbe kezdhetünk, macerálhatjuk a váltó beállítását, adagolhatjuk a verseny előtt magunkhoz vett tápanyagokat, hogy kitartson az erőnk, figyelhetjük a szélvédettségi pozíciókat, illetőleg a csapatfőnökkel és a csapattársainkkal értekezhetünk, és adhatunk ki különböző utasításokat. Csak rajtunk áll, hogy mindezekkel mit kezdünk, és hogyan építjük fel a versenyünket.
Értem - nem értem?
Ha teljesen kezdők vagyunk, érdemes a Tutorialt átböngészni, bár nagy hasznunkra nem válik a dolog, mivel elsősorban a gombkiosztással barátkozhatunk benne, azt is csupán feliratokkal ellátott képeken, így mozgásba és szituációba helyezve nem ismerhetjük meg, hogy az egyes versenyhelyzetekben mit kellene tennünk. Hiába a több oldalnyi Tippek részleg, a sok szakkifejezés miatt a laikusoknak ez nem mond sokat, pedig a stratégiánk felépítése mindennél fontosabb a játékban, ehhez a program azonban értékelhető segítséget sajnos nem nyújt.
Aki Tour-közvetítéseken nőtt fel, tisztában van a szökés fogalmával, tudja, hogy milyen szituációban kell a csapattársunkat a pozíciónkat fenyegető támadások kivédésére utasítani, illetőleg mikor érdemes szövetséget kötnünk a mögöttünk haladókkal egy üldözés erejéig. A szakavatottak élvezni fogják a dolgot, ugyanis a játék ezen része tényleg sokrétű, és a valósághoz közelít. Bár időfutamokat szinte lehetetlen benne nyerni, és akad még pár apróság, amit a profik egyből kiszúrnak majd, a program mégis többé-kevésbé visszaadja a sportág szépségeit. Ám akiknek fogalma sincs ezekről, azok jobb, ha bele sem kezdenek, hiszen nagyjából húszperces, monoton kerekezés, és a csapatfőnök aggódó kommentjei várnak rájuk.
Franc(e)os grafika
Az ebből fakadó frusztráción a látvány sem fog segíteni, a szürke ködből előbukkanó, pixelbaltával faragott francia táj és a szögletes árnyékok látványa minden, csak nem szép. Ahogyan az út szélén rendre felbukkanó uniformizált és bénán animált szurkolók, illetőleg az egyen kinézetű és mozgású versenyzők sem. Nyilván akik a menedzser rész izgalmára vágynak, azok számára mindezek másodlagos szempontok, és ők élvezni is fogják a programot, habár a tartalommal nyilván nem lesznek teljesen megelégedve, hiszen a játékban kevés az újítás és csak a Tour van, semmi más. Aki viszont nem hardcore bringás, az jobb, ha messze elkerüli a Cyanide rétegjátékát, mert sok öröme nem lesz benne, csak értetlen és monoton képernyőbámulás.
Élményileg jó, az elöbb említett ,,hibák" kivételével