A kérdés persze költői, amire mindenki tudja a választ. A mikrotranzakciók erőltetése az NBA 2K-játékok rákfenéjének számít, amire a 2K még rátett egy tripla lapáttal, amikor egy héttel a premier előtt prezentálta a loot boxokat és a kaszinómódot bemutató trailert. A felháborodás teljesen jogosan utolérte a kiadót, a játékosok pedig már a premier napján durván lepontozták a játékot. De a gyűlölet valóban jogos vagy pedig ismételten csak a pénzhajhászásnak szól?

Kirúgva az egyetemről

Nagyon nehéz egy évente megjelenő sorozatba mindig új ötletet belevinni, de a 2K18-ban bevezetett „Szomszédság” igazán egyedi színt vitt a játékba. Az NBA 2K fél-MMO-vá való alakítása remekül működött, így nem csoda, hogy újra visszatért, egy teljesen új történettel. Tavaly azt írtuk, hogy az első NBA meccsre nagyon sokat kell várni, és ez most sincs másként. A karriermód főszereplője Che, aki barátjával kosarazik az egyetemen. A barát az egyik meccsen lesérül, olyannyira, hogy elveszik az ösztöndíját. Che kiáll mellette, mire őt is elküldik. Innen kezdődik a karriermód, melyre inkább a mozi a jellemző, mint a játék.

Telnek a percek, és még mindig csak az átvezetőket nézzük, amiket rövid közjátékok szakítanak meg. Ilyen az NBA Combine, melyben fekvenyomást kell végezni, szaladgálni egyik pontból a másikba, vagy éppen kosárra dobni. Órák telnek el, mire Che túljut a drafton, de még akkor is ki kell érdemelnünk, hogy ne csak csereként kerüljünk a pályára. A VC fejlesztői tehát idén elsősorban a realisztikusságra gyúrtak, de mégis, egy kosárlabdajátékban a cinamatic ilyen mértékű túltolása megkérdőjelezhető, a tavalyi epizód ebből a szempontból jobban sikerült. Amiben viszont idén sem tudott hibázni a fejlesztő, az maga a kosárélmény. Tanulással és gyakorlással gyönyörű mozdulatokat lehet kivitelezni, a meccsek elképesztően dinamikusak és látványosak, nagy kár azonban, hogy az ellenfél képes ugyanilyen látványosan csalni. Bármit tehetünk, bárhogyan védekezhetünk, ránk jár a rúd. A MyCareer mód lényege, mint mindig, hogy a lehető legjobb játékossá váljunk, ráadásul a karakter-generálásban a lehetőségek szinte végtelenek.

A MyCareer mellett a szokásos lehetőségeket lehet megtalálni a hihetetlenül szép menüben: van 2KTV, MyLeague és MyTeam, valamint Play Now – itt lehet megtalálni az NBA 2K20 egyik legnagyobb újdonságát, a WNBA csapatok jelenlétét. A lányokból álló együttesek is szakasztott másai valódi alteregóiknak, akárcsak a férfiak. Az egész program tálalása elsőrangú, a fejlesztők rengeteget javítottak a bevilágításon, az animációkon, a történet fontosabb karaktereit híres színészek (pl. Idris Elba) alakítják, szóval az általános élménybe nem lehet belekötni. Abba viszont igen, hogy nagyjából ismét pay-to-win lett a program, a fejlődéshez rengeteg pénzt kell költeni, mert egyébként marad a grind, ami hosszú órákra garantálja a játékot a megfelelő pénzmag összeszedéséhez. A többi dolog maradt ugyanúgy, mint ahogy tavaly: az NBA 2K20 értékeli a teljesítményünket, és ennek alapján lövi be a fizetésünket, amivel azonban, szigorúan önmagában nézve nem sokra lehet menni.

A változás szükségessége

Tavalyi tesztünket ott fejeztük be, hogy a mikrotranzakció nem csökkent olyan mértékben, mint kellett volna, ezért nem adhatunk több pontot rá, mint egy évvel korábban. Nos, ez nem történt meg ebben az évben sem. A játék még mindig remek, kosárélmény szempontjából nincs párja a piacon (hallod, EA? – Ideje lenne feltámasztani az NBA Live-ot!), így a 2K „egyeduralmával” visszaélve annyi pénzt húzhat le a rajongóktól, amennyit csak akar. Mára a VC és a 2K kimaxolta az NBA 2K-ban rejlő lehetőségeket, de a kiadónak el kellene gondolkodnia a népítéleten, mert nem biztos, hogy ez a fajta pénzéhség hosszabb távon sikeres lehet.