A helyzet az, hogy kicsit meg is lepődtem, mikor év végén nem kapott saját asztalt a legutolsó Csillagok háborúja, pedig amekkora őrület volt (szokás szerint) a film körül, azért adta magát, hogy már karácsony előtt boltokba kerüljön még valami fizikai változat is, összegyűjtve az eddigi összes SW-témájú asztalt, borítóra helyezve valamelyik központi figura mellett egy-két porgot is, biztos ami biztos. Nos, bár az ünnepek Star Wars-os asztalok nélkül teltek, végre megérkezett a The Last Jedi elnevezésű csomag, két teljesen új variánssal, ha pedig már szóba kerültek a porgok, bizony őket sem úsztuk meg – no, nem mintha szerettük volna.

Az Erő a golyóval van

A mindössze néhány eurót kostáló kiegészítő két helyszínt kínál, az egyik a harcosabb, eposzibb, míg másik a Luke lakta szigetre utazást dolgozza fel. Rey egyébként így is mindkettőnél kiemelt szerepet kap, miközben fontos jelenlévőként ott van még Finn, Csubakka, R2-D2, BB-8, Phasma, no és persze Luke is. A főszerep viszont, ahogyan azt megszoktuk, egy-egy különleges esettől eltekintve a fémes golyóé, a karoké, no és persze a velük megszerzendő pontszámoké.

Ezúttal ugyan első látásra semmi extra nincs az asztalokon, ez kimondottan átverős, hiszen rengeteg különleges feladat válik elérhetővé, ha jól keverjük a lapo… bocsánat, szóval, ha jól irányítjuk a golyó(ka)t. Többek között lövöldözésben, fénykardos csatában találhatjuk hőseinket, R2-D2 igazán felrázza a környezetét, Rey csatába száll, Csubi a már emlegetett porgokkal ismerkedik. Ez azonban még mindig csak a kezdet, elvégre a mindig nagyszerű mókaként funkcionáló multiball mellett mi magunk is kivesszük részünket a lövöldözésben, sőt a lázadó egységeket támadó TIE vadászokat is le lehet dózerolni, ha éppen úgy sikerült ütögetni. A hangok autentikusak, ahogy a látvány is, a zenével együtt minden a helyén van, talán csak az volt a fura, hogy az első asztalnál valahogy nagyon szeret középre húzni a golyó, eddig ennyire sokszor még soha nem csorgott le úgy, hogy alig lehet tenni valamit ellene.

Az irány még mindig jó

Az FX3-mal bevezetett vonal kifejezetten jól áll a szériának, avagy a látványosan fejlődő, mindenféle extrát megnyitó játékmenet a közösségi funkciókkal még mindig újra és újra ráveszi a játékost a következő próbálkozásra, a rekordok megdöntésére, a rejtettebb extrák megnyitására. És bár ezekből akad bőven, azért az ár mutatja, hogy ez a csomag nem a legfontosabb a felhozatalban, még ha a rajongóknak kötelező is. Ebben az évben például már volt egy Jurassic World Pinball is, amiről sajnos lemaradtunk, viszont az 10 euróért kínált három nagyon komolyan kinéző asztalt, amik tényleg mindent hoztak, amit csak elvár az ember az őslényes filmsorozattól. Nem mondom, hogy a The Last Jedinak ez kevésbé megy, mert az atmoszféra ott van, mint mindig, az ötletek is jók, az alap pedig eleve remek, csak valahogy érezni, nem véletlenül jött a mozibemutatót nézve ennyivel később a DLC.

Persze nem veszem el senki kedvét, a csomag egyáltalán nem rossz, a két asztal hoz szinte mindent, amit összességében elvárunk a Zentől, viszont az a nagy rakás plusz csak nyomokban van meg benne, aminek a Pinball FX a hírnevét köszönheti. Hozzáteszem, hogy a sötétben összehozott golyó-pornó (lekapcsolódnak a fények) zseniális ötlet, ahogy a porgok hangjai is nagyban megdobják az élményt.

És hogy kik is azok a sokat emlegetett porgok? Ha erre nem tudod a választ, és még soha nem láttad az utolsó film imádni való kis lényeit, akkor vagy barlangban élsz, vagy teljesen hidegen hagy a téma, tehát nem is flipperezel. Pont.