A Tamsoft alkotóinak már nem újdonság a női test kiemelt helyen történő szerepeltetése egy akciójátékban, elvégre az Onechanbara jóvoltából kellő figyelmet fordíthattak a mellek mozgására. Az Estival Versus pedig tulajdonképpen ezt a mentalitást viszi tovább, ezúttal talán még elvontabb formában. Zombik momentán nincsenek, ahogy hatalmas szörnyetegekkel is alig-alig találkozhatunk, van azonban helyettük sok-sok nindzsalány, akik ráadásul különleges képességekkel is bírnak, hogy a nyolc napot felölelő sztoriban velük tegyünk rendet az ellenfelek hullámai között.

Nyolc nap alatt a mell körül

Nyolc nap, különböző számú eseményekre bontva. A kampány ezt nyújtja a maga egyszerűségével, rengeteg párbeszédével és még több harcával. A program maga egy alapvetően tipikus, külső nézetes kaszabolda, aminél többféle kombóval is rendelkezünk az extrák behívása mellett. Van ugyanis különleges képességünk, a szimpatikusnak nem mindig nevezhető leányokat pedig először lecsupaszíthatjuk ennek segítségével, majd új ruhába öltöztetve sokkal erősebb formában, mindenféle látványos támadással felvértezve küldhetjük őket harcba. Egyszer egyedül, másszor társakkal támogatva, megint máskor pedig hatalmas robotokba bújtatva. A keblek persze remegnek, ugrálnak, feszülnek, sőt még a kisebb mellekkel megáldott leánykák is elképesztő méretekkel jönnek ki az átalakítás folyamatából, legalábbis a legtöbb esetben. Ha ez nem lenne elég az erotikából, a sebzések hatására a második ruharéteg is lefoszlik, így vereség esetén saját karakterünk, netán ellenfelünk is képes arra, hogy pőrén, maximum a kényes testrészeket fénypontokkal kitakarva pihegjen egy fa lombjai között, vagy éppen heverjen szexuális aktusra hívogató pozícióban a földön.

Ezen erősen felnőttes tartalom és megvalósítás ellenére azonban hiba lenne azt mondani, hogy az Estival Versus csak és kizárólag a szexualitásról szól. A harcrendszer jó és élvezetes, az extra képességek nagyban megdobják az élményt, na persze cicik és női testek nélkül a mechanika könnyen unalomba fordulna. Az ellenfelek buták, mint a kő, vannak kisebb bugok is, ráadásul a játékmenet meglehetősen monoton a stílusnak hála, ezért aztán azt javasolnám, hogy részletekben tudjuk le a történetet, mert komolyabban nekiülve pár óra után elmehet a kedvünk az aprítástól, még a fan-service és a sok-sok eltúlzott nagyságú mell ellenére is. A szavatosság egyébiránt rendben van, hiszen a több mint tízórás kampány már önmagában elegendő, emellett vehetünk ruhákat, barbizhatunk a lányokkal, sőt kényünk és kedvünk szerint pózoltathatjuk, fényképezhetjük őket, emellett vannak különféle multis módok is, mint például a beszédes Capture the Bra.

A zenék átlagosak, a grafika ahhoz képest kifejezetten jól mutat, hogy eredetileg Vitára és PlayStation 4-re jelent meg a program, persze így sem izzasztja meg az erősebb PC-ket, de legalább átlagban zökkenőmentesen fut, még a nagyobb tömegjelenetek alatt is. Minőségileg tehát rendben van a Tamsoft alkotása, noha semmiben sem kiemelkedő a női anatómia bemutatásán túl, de ezt is hajlamosak vagyunk elnézni neki, elvégre a cici szentesíti az eszközt, a Senran Kagura: Estival Versus meg összességében egy szórakoztató darab, amivel hosszú órákig is ellehetünk anélkül, hogy kiábrándulnánk fura, némileg elvont világából. A lányok beszólnak egymásnak, tapogatják a másik testét, leribancozzák társaikat (jó példaként nem őket fogjuk mutogatni, na), az állóképek igen izgalmas beállításokkal bírnak, emellett pedig ott a lehetőség, hogy jól elverjünk egy rakás ellenfelet, pózoljunk és látványos extra mozdulatokat hozzunk be. Kell még más is a sikerhez?

Természetesen, hiszen nem ártanának jobb karakterek és dialógusok, amik jobban vezetnék az embert a cicikkel kikövezett úton, de hát ne legyünk telhetetlenek. A nagyjából egy éve megjelent konzolos verziót ismerők sok újdonságot nem találnak, ám akik bírják a műfajt, a sok kaszabolást, a női testeket, egy akció során nyugodtan lecsaphatnak a hibátlanul futó, de irgalmatlanul drága számítógépes változatra.