A 2015-ös „Mentőexpedíció” sikerét meglovagló túlélős játékok árnyékában talán jogos feltenni a kérdést: képezheti-e jogvédett szellemi tulajdon részét egy olyan általános ötlet, mint a Mars megregulázása, mikor a téma maga az irodalom és a szórakoztatóipar szerves részét képezi lassan egy évszázada? És egyáltalán szükség van-e egy híres mű feldolgozására, amennyiben az abban szereplő ötletek és elképzelt technológiák már-már fájdalmasan hitelesek és realisztikusak? A Surviving Mars esetében a kérdés azért is kerülhet elő, mert a Tropico-sorozattal befutott Haemimont városépítős stratégiája legalább annyit köszönhet Kim Stanley Robinson kultikus és megkerülhetetlen Mars-trilógiájának, mint az elmúlt évek egyik legjobb társasjátéka, „A Mars terraformálása” – csak épp ők pont azt a témát ugrották át, amiről a Marssal kapcsolatos legtöbb könyv és film szól. A terraformálást.

TÁVOLI ARBORÉTUM

A kiadót látva persze ez nem teljesen meglepő, elvégre az elemekre bontott tartalomra alapozott fejlesztési modellel operáló, ennek ellenére fantasztikus játékokat gyártó Paradox előszeretettel ad ki sok szempontból hiányos címeket, hogy azok később, az akár több mint egy évtizedes terméktámogatás során csiszolódjanak és bővüljenek tovább, és a Surviving Mars számára most jött el ez a pillanat. A Green Planet ugyan a sorban már a játék második bővítménye, de minden szempontból ez az első igazán nagy toldalék, amely végre igazi végcélt ad az építgetésnek – most már ugyanis nem szimplán csak az a feladat, hogy az emberiség megvesse a lábát a vörös bolygón, hanem azt teljes egészében át is kell formálnia, a poros pokolból zöldellő erdőkkel tarkított földszerű planétát varázsolva.

Meglepő módon ez nem egy szimpla végcél, amely csak a játék utolsó szakaszában válik aktuálissá. A terraformálás folyamatát a lehető legkorábban meg kell kezdeni, a bolygó átformálása ugyanis iszonyatosan sok időt vesz igénybe, és egy olyan komplex folyamat, melynek számtalan mozgó eleme van. A bővítmény négy szempontot vesz figyelembe a bolygó átszabásához: az atmoszférát, a hőmérsékletet, a vízfelületet, valamint a vegetációt. Ezek befolyásolásához teljesen új épületeket, sőt új épületkategóriát kapunk, amik a fenti mutatók pozitív irányba való eltolását hivatottak elősegíteni.

A listából a légkört a legkönnyebb befolyásolni, a nyersanyagkitermelés során keletkezett kőhulladékot elégítve lehet CO2-t a légkörbe juttatni, és az így létrejövő/felerősödő üvegházhatás már teszi is a dolgát. Ez segít a hőmérséklet emelésében is, de ehhez a bolygó geotermikus energiája is használható. A víz már trükkösebb, a felszínre hozott/lecsapódott nedvesség ugyanis alapjáraton fagy, így ez igazán akkor jön a képbe, ha a bolygó már elég meleg; körülbelül ez mondható el a vegetációról is, amely zuzmók, nagyobb növények betelepítésével terjeszthető el, szó szerint zöldbe borítva a bolygó felületét.

AZ ÁRNYOLDAL

A folyamat a különleges projekt elvállalásával és teljesítésével időnként kicsit fel is gyorsítható. Lehetőség lesz a jégsapkák megolvasztására, jégaszteroidák elégetésére a légkörben, de űrtükröt is hadrendbe állíthatunk. Csakhogy ennek és a terraformálásnak is vannak hátulütői: egy bizonyos szint felett megjelenhet a savas eső, megsűrűsödhetnek a marsrengések. Ez azonban nem feltétlenül nagy ár egy lakható bolygóért, ahogy a közel 6 500 forintos Green Planet sem éppen egy megfizethetetlen kiadás – nélkülözhetetlennek viszont már annál inkább nevezhető!