Könnyű dolga van az embernek, amikor Sims-tesztet kell írni, hiszen tudja, hogy csak a rajongók fogják elolvasni – igaz, miután rajtunk kívülálló okok miatt jelentősen megcsúsztunk a dologgal, nekik már úgyis megvan a pakk, tök mindegy tehát, hogy miképp értékelem. Akárhogy is, visszakaptuk az Egyetem expanziót, amely ugyanazt nyújtja, mint a Sims2-es bátyja: emberedet beíratod az egyetemre, ezután őkelme átköltözik az egyetemvárosba, ahol becuccolhat a koleszbe, bérelhet saját lakást vagy tagja lehet diákszövetségnek, aztán bulizhat/tanulhat orrvérzésig. A sikeres lediplomázás után visszakerülve a civil életbe a megszerzett papír függvényében magasabb szinten kezdheti el a karrierjét, több pénzt kap és nagyobb eséllyel jut bónuszokhoz is. Nagyjából ennyi – az ördög, vagyis jelen esetben a maréknyi újdonság persze a részletekben rejlik.

KOCKÁK ÉS MENŐK

Már a beiratkozás is érdekes, ugyanis kapunk egy egyetemi üdvözlőcsomagot, benne egy alkalmassági teszttel, így jellemvonásaink, megszerzett jártasságaink és esetleges karriereredményeink azonnal előnyökké (jutalomkredit, ösztöndíj) válnak. Ez egy erős stratégiai elem, hiszen így a család csemetéjét tudatosan nevelheted – ha előre eldöntöd, hogy milyen pályára szánod, és ennek megfelelően választod meg jellemét, illetve hobbiját, nem kevés fórral vághat neki a diploma megszerzésének. Maga a tanulás összetett feladat; a legfontosabb, hogy az új, Tanulmányok panelen lévő fejlődésmérő magas szinten álljon, ugyanis ez határozza meg, milyen jegyeket kapsz. Ehhez simednek egyrészt részt kell vennie az órarend által meghatározott szemináriumokon, előadásokon, tanulócsoportos foglalkozásokon és vizsgákon, másrészt tanulni, jártasságait fejleszteni – esetleg puskázni vagy rávenni egy havert arra, hogy menjen el helyette vizsgázni...

Szintén újdonság, hogy a kampusz lakói közösségekbe tömörültek. Három ilyen van: a kockák, a lázadók és a menő arcok. Érdemes csatlakozni a simed érdeklődési körének megfelelő bandához, ugyanis ez szintén számos előnnyel jár; ha megfelelő tevékenységeket végzel, nő a befolyásod az adott csoportban, melynek csúcsán három új karrier válik elérhetővé: videojáték-fejlesztő, műtárgybecsüs és sportügynök. Ez egy újabb stratégiai réteg, ami kétségtelenül jót tesz a játéknak, hiszen amellett, hogy okosodnunk kell a választott szakon (vagy szakokon), a tanuláson kívüli tevékenységeinket is össze kell hangolnunk az adott közösség életével, feltételeivel: a kockáknak videojátékokkal múlatni az időt, a menőknek bowlingozni (ez is új móka), a rebelliseknek tüntetésekre járni. Szerencsére mindehhez jó mankót biztosít az okostelefonunk, amin nyomon követhetjük, mennyire vagyunk lázadók vagy nördök – az új készüléken ráadásul a kapcsolatépítés is egyszerűbb, ugyanis különleges applikációkat futtathatunk, SMS-t küldhetünk és akár blogolhatunk is. Utóbbi újabb minijáték: ha jól dolgozik simünk, a követőitől pénzt kérhet, de akár jó áron tovább is adhatja a sikeres netnaplót.

DÉJA VU

Ahogy az megszokott, az Egyetemi évek is bővült egy új életformával – illetve nem újjal, lévén visszakapjuk a Sims2-es Évszakokban megismert növénysimeket, nagyjából változatlan formában: minimális szükségletek, virág- és méregcsók, kiváló kertészeti ismeretek. Szerintem sokunk kedvencei voltak ezek a lények, így nem bánom, hogy visszakerültek SimNation palettájára (új ötleteket meg ne várjunk a kilencedik expanzióban...). Természetesen a szokásos bónuszokat is megkapjuk: pár ruha, néhány új jellemvonás és karrierjutalom (mókás, hogy 50.000 pontért megvásárolhatunk magunknak bármilyen diplomát..). Ja, és graffitizni is lehet. Hát nem pompás?

Szóval az Egyetemi évek nagyjából ugyanazt nyújtja, mint amit várni lehetett tőle: csupa ismerős dolog, kicsit felfrissítve, modernizálva, úgy-ahogy hozzáigazítva a Sims3-mechanizmushoz. (Plusz egy fél délutánnyi szívás az origines telepítéssel, de ez külön cikket érdemelne...). Igazából a lepontozástól az menti meg, hogy egy újabb stratégiai réteget ad a játékhoz, és végre teljessé teszi simjeink életét. Oké, ennek eleve benne kellett volna lennie a csomagban, akárcsak az állatoknak meg az évszakoknak, de ezeket a köröket már úgyis lefutottuk. És messze még a vége...