A Yakuza 3 főszereplője még mindig a morcosan távolba meredés világbajnoka, Kazuma Kiryu, aki megpróbálja ugyan hátrahagyni az előző részekből megismert, árulásokkal és klánháborúkkal teli sötét, alvilági életét, ám múltja a festői szépségű Okinawa szigetén is utoléri. Próbál tisztességes életet élni, gyerekek számára tart fenn árvaházat a tengerparton Harukával, akit a második részben már saját lányaként nevelt. Igen ám, de a földrész, amire az árvaház épült, politikai berkekben igencsak szúrja a szemét néhány fejesnek, ezért a helység fennmaradása veszélybe kerül, Kiryu pedig vissza kell, hogy térjen korábbi életmódjához, amiben az erőszak az úr.

A sztori nagyon lassan, viszont annál hatásosabban épül fel, arra viszont mindenkinek fel kell készülnie, hogy az egész Yakuza 3 alsóhangon is legalább 20 órát ölel fel, ha pedig ki szeretnénk maxolni (cirka 101 mellékküldetésre lehet számítani!) és összegyűjtenénk mindent, akkor nyugodtan belőhetjük magunknak a közel 70 órás (!) játékidőt is, hiszen csak megkóstolható ételekből és italokból 259 vár ránk. Két főbb helyszínen mászkálhatunk, az egyik a tipikus japán nagyvárost megszemélyesítő Kamorucho, a másik pedig az idilli tengerparti település, ahol Kiryu a nyugodtnak vélt hátralévő éveit töltené. Előbbi egy igazi metropolisz, nyüzsgő embertömegekkel, egymást érő kisebb-nagyobb üzletekkel, vásárlóközpontokkal, utcai árusokkal és éjszaka mindent elnyelő neonfényekkel (utóbbi részt konkrétan Tokió vöröslámpás negyedéről mintázták). Okinawa ellenben szó szerint maga a nyugalom szigete, ahol elsősorban az árvaház lakóira kell figyelnünk és ügyes-bajos dolgaikat intéznünk, de ha kedvünk úgy tartja, még akár horgászhatunk is a forró homokkal teli tengerparton.

Mahjong és pofonok

A Yakuza 3 egy sandbox játék, de azért GTA-szintű szabadságra ne tessék számítani! Alapvetően jó hosszú átvezető videókból, mászkálásból, felfedezésből és harcból áll a játékmenet, ami annyit tesz, hogy az említett – és egyébként filmesen profi! – videókból bontakozik ki előttünk a kusza történet, majd nekiindulunk megkeresni valakit, aminek a vége rendszerint bunyó lesz. Az utcán emellett random nekünk támadhatnak rosszarcúak, akiket érdemes leverni, mert értékes tapasztalati pontokkal és pénzzel jutalmaznak, amit aztán elverhetünk különféle jópofa minijátékokra. Akad itt karaoke (most már válthatunk angol és japán szöveg között), biliárd, bowling, darts, de akár Sega játéktermi gépekkel is szerencsét próbálhatunk, és én speciel csak a golfozással órákat töltöttem el, szóval kijelenthető, hogy a tartalmas szórakozás abszolút garantált! 

További jó hír, hogy az előző generációs nyugati változat kivágott tartalmai szinte teljes egészében visszakerültek. Ilyen például az inkább keleti területeken népszerű shogi és mahjong, vagy a hostess-menedzselős tevékenység, ahol a szórakozóhelyünkre csábított hölgyeket öltöztethetjük, majd küldhetjük ki a placcra pénzt keresni. Újabb pozitívum, hogy a képfrissítés stabil 60 fps-t produkál, így az élmény folyamatos, ugyanakkor a feljavított textúrák ellenére is látszik, hogy a Yakuza 3 felett már eljárt az idő. Főleg a legutóbbi epizódok ismeretében válik meglehetősen elavulttá a látványvilág és a játékmechanika, de aki ezzel meg tud barátkozni, az remekül szórakozhat Kiryu kalandja során. Személy szerint kifejezetten várom az őszi 4. epizódot, mert bár az is a Yakuza 3 motorját használja majd, de a ráncfelvarrás ott is biztosan korrekt lesz. A valódi minőségbeli eltérést viszont majd csak a 2020 eleji 5. rész fogja képviselni, aminek telezsúfolt tartalmára visszagondolva, vele még akár a Yakuza 7-ig is kihúzhatjuk.