A letölthető tartalom ezúttal két legendás lordot, és a hozzá tartozó miskulanciákat – új egységeket, új játékmechanikákat – takarja, de egyébként volt már ilyen Lord-csomag az első részhez is, The Grim and the Grave címmel. A jó hír, hogy ez egy olcsó kiegészítő, és azt sem árt tudni, hogy a két rész összekapcsolása óta (Mortal Empires) a The Eye of the Vortexbe (ez az örvényes móka) bevitt új szereplők mindkét kampányban szerephez jutnak.

Szépek, de nem mindig jók

Sokat most ne gatyázzunk olyan alapvető dolgokon, mint hogy az új high elf királynő, vagy a dark elf banya ismeri-e az adott frakció alapjellemzőit (befolyás, martial prowess vs. fekete bárka, murderous prowess), mert ismeri, és tudja használni. Sokkal érdekesebb, hogy Alarielle, a Nemes elfek Örökkévaló Királynője, Ulthuan Védelmezőjének a szerepét is betölti, így aztán a gyűrű alakú szigeten kötelező levadásznia minden rosszcsontot – bónuszokat kap, ha tisztán tartja a kontinenst, és büntit, ha a high elfeken kívül bárki is tanyát ver. A sötét oldalon Hellebron, Har Ganeth úrnőjeként szintén testreszabott feladatot kapott: ő egy különös szertartás, a Halál Éjszakájának torz fesztiválján újulhat meg időről-időre. E napon a dark elfek felfüggesztenek mindent törvényt, rabszolgákat mészárolnak, az utcákon patakokban folyik a vér, néhányan pedig annyira „betépnek”, hogy gyilkos dühvel hajóra szállnak, és megindulnak Ulthuan felé – ezt úgy nevezik, hogy Blood Voyage, ami a játék nyelvére fordítva egy szövetséges, de nem irányítható sereget takar. Ez az akció számtalan rabszolga életébe kerül, ergo még magasabb fokozaton kell pörgetni a fosztogatást, mert a Death Night mutatónak is van negatív tulajdonságokkal büntető fokozata.

Félisteni gonoszkodás

Ami az új egységeket illeti, Alarielle Shadow Warriorokat újított be, egy minden irányba jól tüzelő, mesterien rejtőzködő alakulatot, és a Sisters of Avalont, mely utóbbi szintén íjász kolleginákat fed, mágikus sebzéssel, valamint a közelharcban kifinomult pengehasználattal. A Sötét elfek királynője pedig takaros lovasságot kapott: a Doomfire Warlocks egy brutális és gyorsan mozgó erő, plusz a Sisters of Slaughter személyében egy csapat korbáccsal felszerelt domina is bejelentkezett a csatatérre. Két új egyedi hőstípust is köszönthetünk, a Handmaident (support jellegű), és a sötét oldalon a Supreme Sorceresst (varázsló). Ugyanakkor a DLC mellett beérkező ingyenes tartalom sem piskóta. Jött egy High elf frakcióvezér, Alith Anar, és Norscáék integrációja is megtörtént, de a legnagyobb durranás, hogy bekerült a történetbe Khaine kardja – ő egyébként a vérengzés istene, és más hasonló, elragadó titulusok birtokosa. Ulthuan északi részén, egy különálló szigeten megépített oltárról hívta le az egyik sötét elf, és az ő halott mancsából sikerült kicsavarnom. A pengét nem véletlenül hívják Özvegycsinálónak: +650 páncélrepesztés, + 35 melee, + 30% ward, és varázserő is akad – kb. félisten leszel, de a használójának átok is egyben, a nép például gyűlölni fog, nem is akárhogyan, és a diplomáciai reputáció is oda. Eldobni egy idő után már nem lehet, ugye amíg a halál el nem választ, de annyira jópofa, ahogy a játék külön megjelöli a tulajdonost piros aurával, és egy szellemkard flaggel, hogy muszáj kipróbálni.

Ennyi? Ennyi…

Összefoglalva nőuralom jött, meg élet és halál szembeállítása, és ennyi pénzért ez nem rossz móka.