Szépen, lassan minden mozaik a helyére kerül a Total War: Warhammer 2-ben, és az Újvilág minden tenyérnyi helyén találunk már legalább egy olyan hőst, aki képes a játék világát romba dönteni vagy épp megmenteni. Egyébként a Lords Packnak nevezett kiegészítőkből ez már az ötödik kör, és mindig valami jól csengő, beszédes címet kapnak, mint például a legutóbbi Az Árnyék és a Penge, ámbár a mostani Az Őr és a Pocak sem rossz. Ezek a DLC-k ugyanis kivétel nélkül a Warhammer-legendárium történeteiből ragadnak meg egy véres fejezetet, két szembenálló hőssel, majd adaptálódnak a Total War nagy olvasztótégelyébe, persze kínosan ügyelve rá, hogy a második rész örvényes versenyfutásába ne kavarjanak bele…

Jellemző, hogy ebben az univerzumban a jó öreg zöldbőrűekhez kapcsolódnak a legjobb sztorik, mint például Gromé, aki fiatal hadfőnök korában – talán egy zabálási verseny hevében – nyersen flamózta a trollhúst, miközben a trollok húsáról köztudomású, hogy erős benne a regenerációs gén (kivéve, ha megfőzik), de ez akkor és ott nem érdekelte a hősünket. Így aztán egy külön ”kis” csata indult Grom gyomrában – emésztőnedvek kontra trollhús, a teste meg csak egyre nőtt, dagadt, de végül győzött a pocak, és úgy mondják, ez volt az a nap, amikor utoljára látta a lábait. Lehetne még folytatni a sztorizgatást az éjgoblinnal, akire véletlenül ráült, és azóta a zászlóhordozója (vagy éppen a zászlaja?), ám Grom nem pusztán méretével érdemelte ki a világ leghatalmasabb goblin hadfőnökének járó címet, ugyanis ő volt az egyetlen, aki (részben) sikeres Waaagh!-ot (ork hadi gyülekező) vezetett a törpék és emberek birodalmán át egészen az Ulthuanig. A Nagy örvényt körülvevő szigetgyűrű keleti oldalán, Tor Yvresse-nél, egy ősi elf metropolisznál szálltak partra, és mielőtt a tündék feleszméltek volna, a mágikus védőkövekből jó néhányat elpusztítottak. A hirtelen támadt fergetegben úgy tűnt, minden elveszett, a büszke elfek városát szinte porig rombolták, ám az utolsó pillanatban (mikor máskor…) megérkezett Eltharion, Yvresse hercege, és levágva a vihart gerjesztő ork sámánt, megfordította a csata sorsát. Grom a vereség után eltűnt, senki nem hallott róla, de mint tudjuk, a zöldbőrűek nem a feladós-felejtős fajtából vannak…

Grommal délen találkozunk újra, és a DLC-ben ráosztott szerepe nem is lehet más, mint egy új, de ezúttal már mindent elsöprő Waaagh! indítása a hegyesfülűek ellen. A Törött Fejsze törzs Pocakos melléknevet viselő hadfőnöke persze azóta sem állt le az evéssel, legendás étvágya pedig az új tematika központi elemévé vált az alkotóknál, így aztán kapott egy üstöt, és a sikeres csaták után hulló komponensekből mágikus kajákat főzhet. Az egytálételek bónuszai elég sokfélék, a nép hangulatának fokozástól a harcosok képességeinek javításáig bármi kikeverhető, úgyhogy a különböző hozzávalók kombinálásával bátran kísérletezhetünk, de a környéken időről-időre felbukkan egy kobold ételárus is, akitől beszerezhetünk új, már kipróbált recepteket. 

Grom repertoárja természetesen nemcsak a kajából áll, szóval az új egységei között főleg a szivattyús kocsikra hajazó vicces, de annál durvább harci szekerekből találunk nagy választékot, és a különböző trollokból. Mindazonáltal az eddig a seregekhez kapcsolt ork hadi gyülekező (Waaagh!) is át lett szervezve a képernyő tetejére, és globális méretre váltott, azaz, ha sikerül kimaxolni a mutatót (felperzselt tartományokkal), akkor megjelölhetünk egy célpontot, és minden seregünk mögött attól függően, hogy a két ork istenség, Gork és Mork áldása közül melyiket kértük, megjelenik egy a közelharcra vagy épp távolsági sebzésre kihegyezett ”árnyéksereg” (a kampánytérképen csak egy állapotcsík, de csatákban tényleges, kézzelfogható egységekkel). A Waaagh! célpontját, pedig lehetőleg úgy tessék kijelölni, hogy a legzsírosabb trófeákat kapja a banda, ha beüt a győzelem. A másik újítás, hogy a csaták után a goblinok szeretnek guberálni – mindenféle szemetet összegyűjtögetni, amiből extra matéria keletkezik, és ezt a fejlesztési rovatban felhasználhatjuk a fegyverek és páncélok megerősítéséhez. 

Készülj a harcra!

Ami az új elf frakciót érinti, Tor Yvresse még nem heverte ki az orkok legutóbbi pusztítását, miközben Eltharion tisztában van vele, hogy Grom vissza fog térni – de ha meg is feledkezne róla, egy külön kis körszámláló mindig mutatja, hogy mikor érkezik majd a potrohos a haverjaival. Az első nagyobb meló, hogy a vidék mágikus védelmét (a ”ködöt”) fokozatosan vissza kell állítani, és így, legvégül már szinte az egész kontinenst lefedve bebiztosíthatjuk, hogy bármely harcoló seregünk megkapja az áldásait – akár a Sentinelek, akár egyéb bónuszok formájában. Eltharionnak, és az Yvresse-t védő ”operatív törzsnek” van egyébként egy külön kis fészke (saját ikonnal), amit úgy neveznek, Athel Tamarha. Az itt meghozható döntésekkel bontható ki egyre több spéci ”ködjáró” egység, amelyek az elf alapegységek durván feltuningolt változatai, de a tanács még alaposan meg is pakolhatja őket bónuszokkal, illetve Ladrielle áldása (a köd) szintén innen táplálkozik. Ather Tamarha nyersanyaga egyébként a küldetéscélok teljesítéséből és az ork települések lebontásából gyarapodik, de van egy másik, felettébb érdekes aspektusa is, nevezetesen a csatákban megjelenő ketrec ikonnal bekasztlizhatjuk az ellenség sérült hőseit, majd hadifogolyként hazahurcolva mindenféle csúnyaságot művelhetünk velük – megkínozhatjuk, kivégezhetjük, amiért szintén jár egy adag matéria.

Da Big Ladz...

A zöldbőrű népek, mint mindig, most is a tömegre mentek rá, az olcsó, gyorsan toborozható goblin és ork harcosokkal a délvidéket pillanatok alatt le lehet tarolni, míg az elfeknél kicsit nyögvenyelős kezdet, mert Ulthuan külső gyűrűje amúgy is kedvenc célpont a káoszhívők és martalócok között. A befolyás képesség azonban még mindig rendelkezésre áll, és hamar össze lehet rántani pár komoly szövetséget. Mindenesetre érdekes színfolt volt a Three Kingdoms dömpingszerűen érkező kínai hősei után újra visszatérni a Warhammerbe, és zúzni egy nagyot a szörnyekkel, sárkányokkal. A két új hős a Vortex és a Mortal Empires kampányba is bekóstolhat, de nyilván előbbiben azért üdébb színfoltot jelentenek az orkok, Eltharion pedig az újjáépítős vonal miatt hozhat kellemes perceket. Nem kötelező vétel, de ajánlott…