A többségnek ugyan csupán hallomásból, de talán ismerős lehet a Koei Tecmo Warriors-sorozata, melyben egyszemélyes hadseregként darálhatunk le egész légiókat, olyan könnyedséggel, mint az autó útjába sodródó bogarakat a sztrádán – csak épp egy méretes karddal, lándzsával és más fegyverekkel. A Touken Ranbu valószínűleg már kevésbé ismert, legalábbis Japánon kívül, pedig a Nitroplus és a DMM Games kártyagyűjtögetős free-to-play játéka a szigetországban már több mint hét éve hódít, olyannyira, hogy született már belőle anime-adaptáció, élőszereplős film, és még színpadi darabként is megelevenedett. Nos, a Touken Ranbu Warriors, ahogy címével is utal rá, gyakorlatilag ezt a japán jelenséget és a musou műfaj jeles képviselőjét gyúrja össze.

A történet szerint ugyan 2205-ben járunk, azonban futurisztikus repülő járgányok és robotarmadák helyett a Sengoku-periódust idéző látvány fogad minket. A játékban csábos férfiúkként, legendás kardokkal léphetünk a csatatérre, a mester nélkül maradt Touken Danshi tagjaival. Egy hirtelen felbukkanó aranyos, de elég fontoskodó, aprócska róka – Konnosuke – gyorsan kisebb csapatokba verbuválja a harcosokat, hogy aztán a történelem különböző korszakaiba küldje vissza őket. Feladatuk, hogy meghiúsítsák a múlt eseményeinek átírásán munkálkodó History Retrograde Army terveit, és a történelem folyamát visszatereljék eredeti medrébe. Ez a Warriors-sorozatban látottakkal ellentétben nem hatalmas hadjáratokként, hanem inkább több, rövidebb, kisebb volumenű ütközet egymásutánjaként valósul meg, ahogy sorban igyekszünk helyrehozni az egyes változtatásokat.

A látvány és a játékmenet nem sok meglepetést okoz annak, aki korábban játszott már musou-játékkal. A karaktermodellek egész jól mutatnak, azonban a környezeti elemek és helyszínek többnyire roppant üresek és kidolgozatlanok, amit csak tovább fokoz a kettő közti kontraszt. A csatába párosan és akár még egy támogatóval kísérve is nekiindulhatunk, hogy alaptámadásunkat különleges csapásokkal és – amennyiben már feltöltődött – látványos, tömeges kivégzőmozdulatokkal fűszerezve mossuk fel a padlót a ránk rontó ellenfelekkel. A hatékonyság és csapatmunka jegyében persze akár partnerünket is bevonhatjuk a küzdelembe, és közösen is elsüthetünk pusztító technikákat.

Bázisunkon lehetőségünk van fejleszteni is a különböző karaktereket – pl. több élet- és támadóerő, új techikák –, vagy épp praktikus tárgyakat vásárolni a boltból, de a sikeres összecsapásokkal a harcosok mellett egyébként maga a honmaru is fejlődik. Ennek részeként egyre több létesítmény/helyiség nyílik meg benne, ahova más-más bónuszokért beültethetjük a karaktereket, ha pedig párban vannak, még kapcsolatuk is fejlődik közben, ezzel új párbeszédeket nyitva meg. Szobánként más-más minijátékban is részt vehetünk, amiket teljesítve ráadásul egy kis plusz alapanyagra vagy más extrákra tehetünk szert. A játék egyébéként könnyítésként még egy Easy módot is felkínál, rögtön kezdéskor, de alapvetően normál módban se nagyon tartogat kihívást.

A Touken Ranbu Warriors a Touken Ranbu-rajongóknak abban a tekintetben biztosan igazi ínyencség lehet, hogy eddig 2D-s kedvenceik végre 3D-s formában elevenednek meg benne. Játékként azonban sajnos egy helyenként látványos, viszont összességében elég gyengére sikerült musou hibrid, ami roppant hamar unalmassá és ismétlődővé válik, hiába a számos különböző karakter. Ráadásul rövidebb szakaszokra bontott felépítése ellenére mégis gyakran vontatottnak érződik, és ezt az ördögi kört még az eléggé fapados minijátékok sem tudják megtörni.