A Two Point Hospital nem titkoltan a Theme Hospital szellemi örököse, megszületése fölött az eredetit alkotó fejlesztőgárda, a Bullfrog Productions veteránjai bábáskodtak. Az évek pedig nem koptatták el a tehetségüket, a régi, jól bevált eszközök bizony még ma is működnek. Persze nem csak egy egyszerű újrázásról vagy remasterről van szó, minden tekintetben a mai kor elvárásainak megfelelő, időtálló klasszikus született. De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk a beteg fekvését!

Az angol beteg

Azok a veterán játékosok, akiknek volt szerencséjük annak idején a már emlegetett Theme Hospitalhoz, az első pillanattól otthon érezhetik magukat, mert bár a betegségek mások, és akad egy-két újdonság is, a régi, bevált recept szerint zajlik a kórház üzemeltetése. De felteszem, mostanra már többségben vannak azok, akiknek nem adatott meg akkortájt kórházigazgatói bőrbe bújni, úgyhogy kezdjünk mindent az alapoktól.

Egy beteg kálváriája a következőképpen néz ki: a kórházba belépve először a recepcióhoz totyog, ahol az asszisztens fogadja. Ő küldi tovább az általános orvoshoz, aki meghallgatja, mi fáj, majd zsebre vág egy kisebb összeget. Ha a doki ért a szakmájához, egyből megállapítja a betegség mibenlétét, és a pácienst már küldi is kezelésre a megfelelő szakrendelőbe, ahol remélhetőleg sikeresen kúrálják, majd a számla térítése ellenében távozhat is. Ha azonban elsőre nem sikerül rájönni arra, hogy mi a kórság, akkor további elemzésre van szükség. A megfelelő diagnosztikai szoba meglátogatását (és ismételten egy kisebb adag zseton leszurkolása), majd az ápolók vagy orvoskollégák kiegészítő diagnózisát követően, immáron bölcsebben próbálja az általános orvos megmondani, mi is a baj. Ez a két lépés addig ismétlődik, amíg fény nem derül a rejtélyes kórokozó mibenlétére. Igen, még akkor is, ha elsőre látszik, hogy a delikvens feje egy villanykörte.

Persze mindeközben a páciens szemetel és koptatja a drága berendezéseinket, úgyhogy karbantartókra is szükség lesz. Ezenfelül még el is fárad, plusz megéhezik, megszomjazik, unatkozik, és ha nem akarjuk, hogy pénztárcájával együtt távozzon az épületből, akkor figyelnünk kell szükségleteire is. Néhány pad, egy büfé vagy egy ajándékárus pedig segít még jobban megkopasz… vagyis izé, ööö… kielégíteni a szükségleteket.

A fent felsoroltak kiszolgálására az infrastruktúra megépítése és a megfelelő személyzet biztosítása, valamint azok igényeinek kielégítése is a mi feladatunk lesz. Mert az orvos, ápoló, asszisztens és karbantartó is csak ember, ráadásul még nyűgösebb is, mint egy beteg: az alapvető igényeken túl pihenőszobát, megfelelő továbbképzést és fizetést is biztosítanunk kell számukra. Mindeközben pedig ügyesen kell egyensúlyoznunk az anyagi ráfordítások és kitűzött célok mentén, melyeket néha VIP látogatók, természeti katasztrófák, egészségügyi vészhelyzetek és járványok fűszereznek meg, hogy garantáltan ne unatkozzunk.

Irány a megye

Two Point megye szerte összesen 15 kórházat építhetünk fel, hármas „csomagokban”. Egy területegységen az első kettő teljesítésével nyílik meg a harmadik, majd léphetünk tovább a következő csomópontra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyik teljesen különálló lenne, a kutatásaink, a feloldott tárgyak végleg és végig velünk maradnak, olyan az egész, mint egy hatalmas, szegmentált sandbox.

Az egyes területek sajátos kihívásokat rejtenek, az első pár pálya megismertet minket az alapokkal, majd az újabb és újabb kórságok (valamint a kezelésükre hivatott szobák kifejlesztése) mellett további extra nehézségekkel is szembe kell néznünk. Például oktatókórházat kell létesítenünk az abszolút tapasztalatlan orvosgárdát kitanítva, vagy éppen egy közkórházat vezetve nem kérhetünk pénzt semmiért, hanem folyamatosan mellékfeladatokat kell teljesítenünk, hogy némi alamizsnához jussunk. Miután sikerült kitapasztalni a játék apróbb titkait is, komoly gondba csak akkor kerülhetünk, ha felelőtlenül költjük a pénzt, vagy kialakulnak a rettegett várólisták.

Mélységi menedzsment

Szerencsére nem kell menük erdejében turkálni ahhoz, hogy a legfontosabb információkhoz hozzájussunk. Pénzünk és havi kiadásaink, kórházunk reputációja és szintje egy blikkre kiolvasható. Ha valamelyik helységnek személyzetre van szüksége, vagy éppen sokan állnak sorban, az kis ikon formájában egyből megjelenik. Ami pedig nem áll rendelkezésre azonnal a kezelőfelületen, azt az egér megfelelő helyen tartásával egyszerűen elérhetjük. A hőmérsékleti viszonyokat bármelyik radiátor vagy légkondi megmutatja; a kiszolgálásra várakozó „vendégek” sorrendben számozva lekövethetők az adott szoba fölött tartva a kurzort; kórházunk szépségét pedig a díszítőelemek árulják el. Az egyes betegekre kattintva megjelenik információs ablakuk, itt láthatjuk szükségleteik súlyosságát, hogyan áll kezelésük, meddig bírják még, mielőtt feldobják a talpukat, de akár haza is küldhetjük őket. Személyzetünket egy ugyanilyen ablakból ellenőrizhetjük, innen küldhetjük őket képzésre, állíthatjuk be képesítésüknek megfelelően, hol dolgozzanak és a többi.

Persze lehet mélyebbre is merülni, és olykor bizony szükséges is. Ha nem egyesével szeretnénk matatni, akkor gyorsan, rendezhető listából megnézhetjük a kórházban téblábolók teljes listáját, legyen alkalmazott vagy páciens. Innen aztán gyorsan kiszűrhetők az elégedetlenkedők, orvosolhatjuk nyűgjeiket, legyen az fizetésemelés vagy egy közeli klozet kialakítása.

A nevetés a legjobb orvosság

Mindezt az eredeti mentalitásához hűen egy megtévesztően bájos köntösbe bújtatva, angol és helyenként fekete humorral megspékelve kapjuk. Egyes poénok megértéséhez nem árt némi angoltudás, nehéz magyarra fordítani mindet, rengeteg ugyanis a szójáték. De nemcsak a különböző betegségek és elnevezéseik, hanem ehhez méltón azok kezelése is abszurd. Például az Állati Vonzalom következtében a betegekre tapadó mókus-hörcsög-izéket egy ultrahangos ágyúval fújják le, vagy említhetjük a fejről lábast eltávolító mágneses berendezést is, mely időnként a földhöz csapkodja a pácienst. Az animáció a karakterek mozgásától az „orvoslásig” fenomenális, tényleg életre kelnek a leginkább Wallace és Gromit gyurmafiguráira emlékeztető emberek.

De nemcsak olvasni és látni való, hanem hallgatni való humor is akad bőven. Ugyan a kórházi bemondó humormorzsái egy idő után vissza-visszaköszönnek, de a tesztelésre szánt 40+ óra alatt a rádiós DJ-k nem ismételték magukat, ugyanezt azonban nem lehet elmondani az általuk játszott zenékről. A kellemes dallamok ugyan nem zavaróak még sokadjára sem, de egy idő után azon morfondíroztam, hogy saját dzsessz-összeállítást rakjak-e be – végül a bemondók sziporkái miatt lemondtam erről.

Zárójelentés

A műfaji sajátosságokból adódó gondok óhatatlanul itt is felütik a fejüket: majdnem minden pálya kezdetén ugyanazt a sorrendet követjük, kicsit lassan indul be a játék, a végén meg már szinte nem is tudjuk, hova kapjunk, annyi a teendő és temérdek a pénz. Mindent összevetve viszont egy remek kis játék a Two Point Hospital, a menedzsmentjátékok kedvelőinek csak ajánlani lehet, a Bullfrog munkásságát szeretőknek pedig kötelező darab.