Azon szerencsések között vagyok, akik szinte a kezdettől figyelhették Vale karrierjét, láthattam a pumukli hajú zseni fejlődését egészen fiatalkorától a rutinos veteránná érésig. Zseniális pillanatokat és humoros jeleneteket köszönhetünk neki, talán az egyik legemlékezetesebb, amikor futamgyőzelme után a levezető kört megszakította egy pálya menti WC-re való kiszaladással. Sokoldalúságát bizonyítandó, nemcsak a motorokon, de az autókban is igen jól érzi magát. Ralikarrierrel is büszkélkedhet, kopogtatott már a Formula 1 ajtaján is, sőt egészen a tesztlehetőségig eljutott. Hogyan lehet egy ilyen életutat egyetlen játékba sűríteni? Sehogy sem, de próbálkozni dicséretes és megsüvegelendő. Ami lett belőle, az egy teljesen korrekt összegzés, de nem mentes a már lassan orvosi szakkönyvekbe való Milestone-kór jeleitől.
ROSSIFUMI
Hősünk első beceneve Rossifumi, a japán motoros legenda Norifumi Abe nevéből származik, mert mint mindenki más, ő is rajongott kora egyéniségeiért. A Rossi-láz kialakulását viszont újraélhetjük pályafutása legfontosabb pillanatai által, kezdve az első győzelemtől, 1996-ból. Összesen 20 ilyen kihívás áll rendelkezésre, ezek a harmadiktól kezdve már igen jó kihívást biztosítanak. Előttük a Doktor beszél az adott szituációról, természetesen korabeli felvételekkel illusztrálva. Elmondja, hogyan élte meg azokat a pillanatokat, amelyek mára már a csúcsra juttatták. A Milestone mindig is jó volt a tálalást illetően, nagyon sokat tesz a körítés az immerzív játékélmény kialakításához. Annak ellenére, hogy ezeknél a karriereseményeknél csak egy adott szituáció szimulálásához szükséges versenyzők és motorok állnak rendelkezésre, nem érezzük a többiek hiányát. Igazi emlékkép hangulatot árasztanak, csak azt éljük át, amire nagy valószínűséggel mi is emlékeznénk egy lefutott verseny után. A vizuális tartalom így is rendkívüli a játékban, de sajnos a beleélésünket a hangulatos bevezetés ellenére meg tudja törni, hogy a versenypályák – egy-két kivétellel – a legújabb állapotukban adnak otthont a múltnak, holott az évek során nem egy helyen változott a vonalvezetésük. Azt hiszem, itt az ideje tájékoztatni azokat, akiket a MotoGP legfrissebb játékadaptációja foglalkoztat: a helyszínek frissességét bizony az indokolja, hogy a Valentino Rossi: The Game egyben az új szezon hivatalos versenyjátéka is.
A KERESZTAPA
Nézzétek el nekem, hogy a gyorsasági világbajnoki tartalom kivesézése kicsit háttérbe szorul most, de annak legalább egy oldallal több kellene a korrekt véleményhez. Visszakacsintva kicsit a Rossi vonalra, ellenfelei is lehetünk a legendának. A normál versenyeket és a karriermódot direkt nem említem, ezek a megszokott mederben zajlanak most is. Teljes versenyhétvégéket szimulálhatunk, szponzori érdeklődést kell növelnünk, s ezekért most nem krediteket kapunk, hanem VR pontokat. Ez semmi újdonságot nem jelent azoknak, akik az elmúlt 5-6 évben Milestone-játékban karriermódot kezdtek. Olyannyira nem, hogy a szezonok lefolyása is teljesen ugyanaz, mint bármely MotoGP-cím esetében.
Tényleg akkora fájdalmat okozna változtatni ezen? Annyit persze hozzátettek a fejlesztők a recepthez, hogy nagyon ne legyen létjoga a rimánkodásomnak. Megspékelték az egészet azzal, hogy mi bizony Rossi legjobb barátai közé tartozunk. Így vehetünk részt supermoto-versenyeken (a játékban Flat Track), de meghívásos rali eseményekre is beprotezsál minket az olasz fenomén. A megtiszteltetés így is nagy, de az, hogy mindenki más olasz azok között a bizonyos barátok között, csak mi vagyunk magyarok, még inkább a helyzet megbecsülésére sarkall bennünket. Hiába, akit a la maffia família befogad, annak nincs félnivalója többé! Legfeljebb majd kér egyszer cserébe egy szívességet. Az első Monza Rally Show után a dicső utolsó helyen futottam be, köszönhetően annak, hogy kontrollerrel nem bírtam megszelídíteni a Fordot, csak billentyűkel tudtam megfékezni az elszabaduló pacikat. Ennek ellenére olyan nyalizást könyvelhettem el a keresztapától, amiben méltó ellenfeleként tekint rám a következő szezon végén. Tudniillik ugyanis, hogy ez a rangos verseny az olasz szezon záróeseménye, kihasználja a pálya teljes hosszát, beleértve a legendás döntött kanyaros részt és a régi Parabolica kanyart is. Az a laza 42 másodperc hátrány és az utolsó hely sok okot ad a bizakodásra.
A DOKTOR
Van egy külön menüpont arra az esetre, ha úgy érezzük, hogy tényleg jobbak vagyunk a Doktornál. Sebészi precizitásunkat úgy bizonyíthatjuk, hogy minden pályán adva van a Rossi által megfutott legjobb kör, ezeket kell letaszítani a trónról. Nem lesz könnyű, főleg nem a legnehezebb motorkezelési beállítások mellett. A krediteken kívül fejlődésünkhöz is pontokat kapunk, a versenyzőnk részletes képességei ezeknek hála javulnak. Ide tartozik a fizikai fejlődés, a gázkar kezelése, a fékezés, az agilisság és még az esőben való vezetés is. Utóbbi nyilvánvalóan csak akkor kap pontokat, ha valóban vizes körülmények között motoroztunk vagy autóztunk. Amennyiben egy képességre több hangsúlyt fektetünk, vagy csak szimplán erősségünk, akkor 3-3 medált kaphatunk kritériumonként. Ezek kioldása esetén az adott képességért kapott pontok felturbózódnak, magyarul több XP fogja ütni érte a markunkat. A versenyzők statisztikái a többjátékos játékmódokban is mindenkinél megtekinthetőek, így nagyjából képet kapunk ellenfeleink erősségeiről és gyengeségeiről.
ÚJ KORSZAKRA VÁRVA
Az elején említettem a Milestone-kórt, amit lassan úgy kell kezelni, mint nagyon intő jelet. Történetesen a program motorja hosszú évek óta változatlan, mindig a megszokott konfigurációs képernyő fogad minket, és ugyanazok a bosszantó hibák jellemzik a kiadó összes játékát. Továbbra sem tudom kikapcsolni a rezgőmotort a kontrolleremben, néha elmegy a hang, vagy bizonyos beállítások mellett játszhatatlanul szaggat a program az optimalizálatlanság hiánya miatt. Meg kell fogalmaznom azt, ami régóta érlelődik bennem, azaz, hogy a stúdió klaviatúráin erősen meg lehetnek kopva a CTRL, a C és a V billentyűk. Az új hardvergeneráció már lassan előző lesz, és mire valami váltást akar majd foganatosítani az olasz csapat, könnyedén lekésheti a lehetőséget. Mégis mikor akarnak majd tényleg nagyot durrantani, ha nem akkor, amikor egy hazai sportlegendáról kell programot csinálni? Ha ez a betegség így folytatódik, az elfekvő lehet a következő állomás…
