Hogwarts Legacy teszt – Varázslatos varázsvilág
Újra megnyíltak Roxfort kapui, ám ez a tanév oly veszedelmet rejt magában, amibe még Harry Potternek is beletörne a varázspálcája.
Újra megnyíltak Roxfort kapui, ám ez a tanév oly veszedelmet rejt magában, amibe még Harry Potternek is beletörne a varázspálcája.
Imádod a Harry Potter-filmeket és mindig is saját varázslóiskoláról álmodtál? Ebben az oldalnézetes menedzselős játékban megvalósíthatod vágyaidat!
A Wonderbook: Book of Potions a második Harry Potter-féle Wonderbook-játék, ami sikeresen megugorja elődje korlátait, és az eddigi legjobb gyerekeknek szóló AG alkotások egyikévé válik.
Harry Potter rajongóként kapva kaptam az alkalmon, hogy tesztelhessem az első Wonderbookot, a Book of Spellst, ami J.K. Rowling fantasyuniverzumába kalauzolja el a vállalkozó kedvű gyerkőcöket. Kár, hogy a kirándulás még így virtuálisan sem zökkenőmentes.
A legókat 1947-ben kezdték el gyártani, ám világhódító útjára csak 1958 után indultak a kockák. A PC-k elterjedésével aztán a monitorokra is átköltözött a márka: az első az 1997-es LEGO Island volt, mely nagy népszerűségre tett szert (elsősorban a fiatalabb korosztály körében), 1998-ban meg is nyerte az „Év családi játéka” címet. Azóta se szeri, se száma a LEGO-játékoknak; végigélhetjük a Star Wars filmeket, a Karib-tenger kalózait, a Harry Pottert, részt vehetünk középkori csatákban... és versenyezhetünk is. 1999-ben megjelent ugyanis a Lego Racers névre keresztelt autóverseny-játék, mely jó kritikákat kapott, így nem volt kérdés a folytatás.
Mi a közös Voldemortban, egy marék virtuális Legóban és a megállíthatatlan kacarászásban? Az, hogy előbb-utóbb mindegyik megtámad minket, mikor kipróbáljuk ezt a játékot.
A J. K. Rowling által írt Harry Potter-széria már a megjelenés pillanatában megosztotta a közönséget. Volt aki imádta, akadt olyan is aki utálta, de a köztes kategóriába is rengeteg ember belefért. Egy azonban bizonyos: óriási bevételt és világhírt hozott az írónőnek. Ezért az EA annak idején úgy döntött, hogy feldolgozza a varázslótanonc történetét, és kielégíti azt a pár millió rajongót, akik virtuálisan is szerettek volna elmerülni Harry és barátai történetében. Egy tűrhető első, és egy egész jól sikerült második rész után 2004-ben megérkezett a sokak által várt harmadik rész is, mely a könyvhöz hűen az Azkabani Fogoly címet viselte. A játék közepes értékeléseket kapott, a rajongóknak mégis az egyik kedvence lett. Hogy miért? Ennek járunk utána a tesztben!
Ha szívesen átélnéd, milyen rossz, idegesítő és kétségbeejtő lehet a halálfalók végtelen hadserege ellen harcolni egy varázslatos, csúnya világban, akkor ez neked való játék.
A Harry Potter adaptációk már hosszú évek óta megbízható szereplői a videojáték felhozatalnak, és ahogy a könyvekből készült filmek változtak, úgy formálódtak a mozipremierekkor menetrendszerűen érkező Harry Potter-programok is. Kezdetben voltak a főleg platformjátékként funkcionáló első részek, amelyek leginkább bájosak, de emellett szórakoztatóak is voltak, aztán egyre akciódúsabbak lettek az egyes epizódok, megjelent egy kis taktikai vonal is a kooperatív irányításnak köszönhetően, majd az ötödik részben már-már egy a roxforti sandbox játékot kaptunk, hogy aztán a sorozat elinduljon a lejtőn. A hatodik kaland már korántsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, visszafejlődött az elődeihez képest, és akik arra számítottak, hogy ez a két részre bontott hetedik fejezet esetében változni fog, nos, nekik van egy rossz hírünk...
LEGO a világ, és építőkocka benne minden férfi és nő -- legalábbis ami ezt a varázspálcák és legók vadházasságából született, darabokból összeálló játékot illeti.
Az évek során megszokhattuk, hogy egy szellemi (vagy tulajdonképpen bármilyen) termék sikeressége ritkán marad kiaknázatlan és sokaknak szolgál később ihletésül. Egyáltalán nem meglepő hát, hogy Harry Potter, a kis varázslótanonc kalandja is túlnőtt a könyvek lapjain, hiszen (mi sem természetesebb) valamennyi része megfilmesítésre került, azonkívül jó pár platformon tűnt fel játék formájában, a különféle csecse-becsékről nem is beszélve. Az Avencast készítői szintén aligha tagadhatnák le, hogy nem keveset merítettek a sikerszéria történetéből, mint ahogy az az előzményekből ki is derül…
Az Electronic Arts nevét minden játékos ismeri. A cég rengeteg licenccel rendelkezik, például megszerezték a Harry Potter-filmekét is -- és a mozival egy időben megérkezett a játékátirat is.
Az Electronic Arts nem ül a babérjain, és nem elégszik meg az egyszerű folytatásokkal, alkalomról-alkalomra igyekszik valami újat nyújtani a játékai terén, s igaz ez a Harry Potter szériára is. Lássuk hát, hogy az angliai fejlesztőcsapat mit tudott hozzátenni a varázslótanonc ötödik (a Kviddics Kupával együtt a hatodik) játékverziójához.
A karibi mesék harmadik részének fejlesztőcsapata, a Eurocom, öreg rókának számít a szakmában. Az angol stúdió 1988-ban kezdte meg munkásságát akkoriban még a Nintendo NES gépére koncentrálva. Jelenlegi játékuk már nem az első a filmadaptációk sorában, kézjegyük a Batmantól a Harry Potteren át a 007-es ügynök kalandjaiig mindenfelé tetten érhető, igaz, PC-n, e téren ez az első ilyen próbálkozásuk.
A Kviddics Világkupa című mellékvágánnyal együtt immár az ötödik Harry Potter játékot készíti el az Electronic Arts angliai stúdiója (a filmet jegyző Warner Brothers játékkészítő üzletágával koprodukcióban). A több mint 80 fősre duzzadt fejlesztőcsapat másfél év alatt készült el a játékkal, érthetően a film premierjének környékére időzítve a megjelenést.