...
Na? Láttátok? Nem?
*Sóhaj
Mindegy, akkor igyekszem spoilermentes lenni, bár megjegyzem, nehezemre esik nem kiemelni egyet (vagy többet) a megannyi remek jelenetből.
Fekete Özvegy kellemes meglepetés, nem csak eye-candy
A The Avengers története pofon egyszerű: a Thorból ismerős Loki visszatér a Földre, hogy rabigába hajtsa az emberiséget, a Nick Fury (Samuel L. Jackson) vezette SHIELD pedig összegyűjti a Marvel világ legnagyobb hőseit, hogy szétrúgják a szétrúgni valót. Nem nagy sztori, de nem is kell ide semmi bonyolult, hisz két óra alatt az alapfelállással is nehéz mit kezdeni: túl sok a nagynevű hős, akiket rövid idő alatt kell összeboronálni, méghozzá úgy, hogy egyikük se tűnjön mellékszereplőnek.
Azokkal a karakterekkel, akik már kaptak saját filmet, viszonylag könnyű bánni, hisz nem kell részletesen bemutatni őket. Van itt azonban két új hős, Fekete Özvegy (Scarlett Johansson) és Sólyomszem (Jeremy Renner), akik bár kaptak mellékszerepeket korábbi mozikban, saját történetük még nem volt.
Különös, de a Joss Whedon által jegyzett script ezt a problémát is képes a helyén kezelni: egyedül Sólyomszem kerül háttérbe egy kissé fárasztó húzásnak köszönhetően, de már régóta pletykálják, hogy az íjász szuperhős saját filmet kap, így lehet, hogy ezzel akarták kicsit rejtélyesebbé tenni a figurát. Fekete Özvegy viszont kibontakozik, sőt, ha valaki nem látta az előzményfilmeket, könnyen hiheti, hogy a csinos orgyilkos is ugyanolyan népszerű hős, mint Amerika Kapitány, vagy Vasember.
Hulk néha kifejezetten félelmetes, bár nappali fényben nem az igazi
A film kifejezetten vicces helyenként, ez viszont nem jelenti azt, hogy átmenne nonstop bohóckodásba. Bár látszik a miliőn, hogy a készítők kerülték a drámát, lesz egy-egy pillanat, amikor érzelmeket is sikerül csepegtetni a vászonra, sőt, Hulk első átváltozásakor először tudatosul bennünk, hogy a nagy zöld szörnytől félni kell -- komoly eredmény ez, a korábbi filmekben egyszerűen nem lehetett feszültséget érezni Hulk színre lépésekor. S hogy milyen Mark Ruffalo Dr. Bruce Banner bőrében? Meglepően jó, Edward Nortont megeszi reggelire, de még az egyébként Bannerként remekelő Eric Banánál is jobban ment a filmhez (Ang Lee története nem része a Marvel filmek kánonának).
A színészi játék elég jó, noha jellemző, hogy a Tony Starkot alakító Robert Downey Jr. és az öreg rókát zsigerből hozó Samuel L. Jackson minden jelenetet ellop a többiek elől (oké-oké, Scarlett Johansson is megérdemli a tapsot). A rendezés első osztályú, a kameramunka szintúgy, a CGI pedig az esetek többségében meggyőző, bár muszáj megjegyezni, hogy nappali fény mellett a Transformers gépszörnyei jobban mutattak.
Ez csak afféle villámértékelés, ahogy egy bloghoz illik, nem igazi kritika vagy ilyesmi, így kérlek benneteket, hogy ne fikázzatok annyira, ha kihagytam ezt-azt. Csak fel akartam hívni a figyelmeteket a tényre, hogy ez egy jól sikerült film, holott a trailerek nem ezt sugallták.
Na és nektek hogy tetszett?
OFF:
Az Inception tényleg csúnya mellényúlás volt...
Igazából már az alap felálláshoz sem nagyon tudok hozzászólni; sosem voltam oda a Marvel szuperhősökért, és egy „előzményfilmet” sem láttam eddig, már ami a filmben szereplőket illeti (kivéve a Vasembert). Ezt vegyétek figyelembe a hozzászólásom olvasásakor.
A filmmel kapcsolatban vegyes érzelmeim vannak, de összességében tetszett. A látvány remek volt, a CGI odacsapott mikor oda kellett, szóval abszolút elégedett voltam ezzel a részével. Azt kaptam, amiért fizettem.
*Spoiler*
Egy valamit viszont nagyon sajnáltam: a városi csatát. Roppant módon le lett egyszerűsítve, rövid volt és komolytalan. Tulajdonképpen végig csak annyit láthattunk, hogy miképp pakolják össze a szuperhősök a rosszarcú gyíkokat, jóformán vicc tárgyává téve őket. Tudom, hogy annyira volt komoly a harc, mint a film többi része, meg mégis mit vártam én, de akkor is: ebből a részből százszorta többet lehetett volna kihozni. Ha mondjuk lett volna egy-két komolyabb lény, akik úgy megizzasztják a hősöket, máris mennyivel izgalmasabb lett volna. Vagy pl. ott voltak azok a leviatánok, amik csak repkedtek, és mást sem csináltak, mint köpködték magukból az ütnivalót… néhány fordulatos képesség, cseles húzás, illetve kevésbé sablonos lények sokkal élvezhetőbbé tették volna a film utolsó negyedét. Mindenki másnak így is tetszett.
*Spoiler vége*
A másik "negatívum", amit fel tudnék hozni, a vicces jelenetek voltak (amik valójában csak az én szememben voltak rosszak). A terem tele volt lelkes nézőkkel, akik minden egyes apró poén hallatán/láttán hangos röhögésben törtek ki, miközben én csak elmosolyodni sem tudtam. Annyit azért elárulnék magamról, hogy a való életben egy roppant jókedvű figura vagyok (láttátok a filmem?), de itt még csak elmosolyodni se nagyon tudtam. Egyedül Tony Starknak volt néhány jó poénja, de ettől eltekintve a nagy része inkább csak erőltetett maszlag volt. A szomorú ebben az, hogy bennem van a hiba, és tudom, hogy a szövegírók jól csinálják a dolgukat, de akkor is. Ez olyan, mint amikor elsütnek valami vacak poént, körülötted mindenki ROFL, te meg kínodban eltöröd a poharad...
Látom sikerült elnyújtanom ezt a hozzászólást, pedig csak egy rövid értékelést akartam írni... most már mindegy.
Engem is pont emiatt nem érdekel/érdekelt egyáltalán. Mondjuk annak ellenére, hogy jónak írtad le és írják le sok helyen, továbbra sem hiszem, hogy ez lenne számomra az év mozija.
Amitől én nagyon sokat várok, az a TDKR. Nolannek nagyot kell alkotnia több szempontból is: 1. az előző kettő egészen jó volt, 2. ezzel zárja a saját Batman-értelmezését (már, ha hihetünk neki), tehát ütősnek kell lennie (unhappy enddel természetesen :>), 3. az Inception egy fos volt, vissza kell szereznie a bizalmam.