Na de térjünk inkább rá jelen alanyunkra. A játék története teljesen új, tehát nincs köze az előző részekéhez, gyakorlatilag ez is egy remake (ezért is csak simán AvP, és ezért nincs ott a 3-as szám). A történetben ismét fontos szerepet kap a Weyland-Yutani társaság, amely most az Idegenekre van ráállva, méghozzá kőkeményen azon vannak, hogy betanítsák őket, de mint tudjuk, őket nem olyan fából faragták, szóval nem nehéz rájönni, hogy mi fog történni… Természetesen elszabadul a pokol, hatalmas mészárlás kezdődik, amiben mi is részt veszünk Idegen oldalról. A szálak egyébként most is összefutnak, tehát nem meglepő, hogy az ide vezényelt tengerészgyalogosok egyikét is mi alakítjuk, valamint azt a Vadászt, akit azzal a céllal küldtek, hogy tüntessen el egy rosszul sikerült vadászat nyomait, nehogy az emberek megkaparintsák a technológiájukat. Nagyjából ennyi, nem nagy durranás, de azért tűrhető, egyes részei pedig (mint például a végjáték) még érdekes is.
Tengerészgyalogosnak lenni nem túlságosan jó dolog, pláne nem úgy, hogy minden sarokból vérszomjas teremtmények leselkednek ránk. Az előző részekben egyértelműen ez a kampány volt a legfélelmetesebb (elvégre mégis csak emberrel vagyunk), olyan élményt adva, amit azóta nem sok játék tudott visszaadni. Sajnos ezúttal nem így van, mivel kis túlzással cseppet sem félelmetes ez a kampány. Hiába van ott a radarunk és a vele járó őrjítő csipogása, hiába jönnek ránk nagy hordával az Idegenek, a sötét helyek, egyszerűen nincs félelemérzete az embernek. Nagyon nagy kár ezért, hiszen ez elég sokat levon a játékélményből. Maga a harc azért élvezetes lett, bár a csúzlik száma nem túl nagy. Lesz pisztolyunk, shotgun, a már jól ismert karabély, mesterlövész puska és egy célbefogós géppuska. Túl sok újítás nem került bele a Marine kampányba, megyünk előre, írtjuk az Idegeneket, a végén még egy Ragadozóval is összeakad a bajszunk, illetve most is lesznek majd szintetikus (android) ellenfelek, meg kell oldanunk majd egyéb problémákat, és ennyi. Igaz, egy kis időszakban lesz társunk is, túl sok hasznát nem vesszük, ő csak a feladatokat adja ki nekünk rádión.
Az Idegen, mint tudjuk maga a tökéletes gyilkoló gép, a bőrébe bújni pedig nagyszerű érzés. Ez most sincs másként, remek hangulatot ad, és ami még pozitívum, hogy az irányítása sem lett rossz. Persze azért szokni kell, de mégis csak egy olyan lényről beszélünk, akivel a falon mászva kell járkálnunk. Fegyverünk nincs, itt mi magunk vagyunk a fegyver, a szánkban lévő második állkapocs, amivel kilyukaszthatjuk az ellenfél koponyáját, a farkunk, amivel felnyársalhatjuk őket, illetve a karmunk, amivel szétmarcangolhatjuk őket. Az előző két AvP-ben valahogy nem igazán kedveltem az Idegen kampányt, ez azonban most másként van, nagyszerűen éreztem magam őt terelgetve, teljesen visszaadta a filmekben lévő hangulatot. Negatívumként talán annyi róható fel, hogy most kihagyták a második részben lévő teljes átfejlődést, vagyis ezúttal nem arctámadóként, hanem kifejlett példányként kezdünk.
Az Idegennél talán csak a Ragadozó a tökéletesebb gyilkos. Ő egy igazi vadász, kitűnő fizikummal rendelkezik, technológiai fejlettségük pedig messze az emberek előtt jár, ezáltal ha jól elsajátítjuk az irányítást, gyakorlatilag fél- Istenek leszünk. Alapfegyvere a kezére illesztett ikerpenge, de később elérhetővé válik a vállágyú, a detonátor, a dárda, és a shuriken is. Sajnos elég fájó pont, hogy a vállágyú (az egyik személyes kedvencem) ezúttal elég gyenge lett, ráadásul hiába rendelkezik befogó képességgel, az az esetek többségében igencsak pontatlan. További opciók még, hogy láthatatlanná tudunk válni (habár az Idegenek ígyis látnak minket, az embereknél pedig bejelez a radar), illetve a maszkunk segítségével látásmódot tudunk cserélni, amivel vagy az emberek, vagy az Idegenek válnak jobban láthatóvá. Újdonság, hogy egy katonának megtévesztő, segélykérő üzeneteket továbbíthatunk, amivel elcsalhatjuk a társaitól, így könnyedén végezhetünk vele. Mindezek ellenére azért van kihívás ebben a kampányban is, hiszen az emberek radarjaink köszönhetően közelről kiszúrnak, illetve ott vannak még a jól elhelyezett robotágyúik is, az Idegenek pedig legtöbbször elég nagy hordában jönnek ránk, így nem lesz olyan könnyű elbánni velük.
Összegezve: az új AvP sajnos nem lett tökéletes játék, néhány sebből erősen vérzik, ennek ellenére azért egy szerethető alkotás, hiszen a hangulata remekül visszaadja a filmek hangulatát, habár ugyanakkor cseppet sem félelmetes. Az év játéka biztosan nem lesz, de azért egy próbát mindenképp megér a cucc, reméljük a folytatás (amely nagy valószínűséggel elkészül majd, hiszen a kasszáknál nagyot robbantott a játék) kiküszöböli ennek a résznek a hibát, és akkor egy tényleg zseniális játékot kapunk majd kézhez.
Megjelenés: 2010. február 26.
Fejlesztő: Rebellion
Kiadó: Sega
Platform: PC, X360, PS3
Gépigény:
Minimális:
CPU: 3.2 GHz Intel Pentium 4 vagy AMD Athlon 64 3000+
RAM: 1 GB (XP), 2 GB (Vista, Win 7)
VGA: DX9-es 128 MB-os (GeForce 6600 vagy Radeon X1600)
OS: Windows 7/XP/Vista
Ajánlott:
CPU: Intel Core 2 Duo E6400 vagy jobb
RAM: 2 GB
VGA: DX9-es, 512MB-os (GeForce 8800 vagy Radeon HD2900)
OS: Windows 7/XP/Vista
Pro/Kontra:
+ hangulat
+ remek hangok
+ látványvilág
+ brutalitás
- rövid, rövid, rövid…
- egyáltalán nem félelmetes
- (jó) néhány elcseszett részlet
Értékelés:
Grafika: 9/10
Zene/Hang: 10/10
Játékélmény: 7/10
Összesen: 85%
U.i: tudom, késtem ezzel a cikkel is nem keveset, indokolni nem tudom, de nem is akarom, eleget panaszkodtam már... Ezáltal már meg se merem mondani, mikor lesz a következő cikk. Azért ha minden jól megy jövő hétre is összedobok egyet.