De mi is a probléma ezzel a média szóval? Az, hogy többes számban van. Alapja a latin, "eszköz, közvetítő, közeg" jelentésű medium, mely ugye szintén átkerült nyelvünkbe, ám - probléma kettő! - jóval régebben és más jelentéstartalommal, a szellemvilággal kapcsolatban álló személyek megnevezésére. Márpedig, érvel a logika, ha azt mondjuk, "médiák", akkor egy dupla többes számú szó keletkezik, valami "közvetítőkök" jelentéssel, így aztán a helyes kifejezés "médiumok" lenne - de ugye ez elég zavaró, tekintve a fentieket, mert valljuk be, hülyén hangzik, hogy a "Népszabadság, az MTV és más médiumok", mintha ezek az orgánumok esténként összegyűlnének valami elfüggönyzött szobában, és asztaltáncoltatással múlatnák az időt...
Ezzel a logikával azonban több baj is van. Először is a tökéletes ellenpélda, a fólia: ez ugyanis pontos analógiája a médiának: az alap a latin folium (lap, levél), a folia ennek többes száma, ám a magyar nyelvbe utóbbi került be, saját jelentéssel, és senki nem akad fel azon, hogy egy cég különféle fóliákat gyárt, és nem "fóliumokat". A másik baj, hogy ezen a jelentésátalakításon, egyszerűsítésen tulajdonképpen már a "média" is átment, legalábbis szóösszetételekben, lásd például a médiakutató vagy a médiaszemély kifejezéseket: a magyar nyelv nem "ragaszt" össze többes számban álló szavakat, nincs "könyvekkiadó", csak könyvkiadó, így aztán e szavakat sem "fordíthatjuk" le úgy, hogy "közvetítőkkutató". A nyelv (nemcsak a magyar!) ugyanis így működik, ez a belső mechanizmusa: a meghonosodott kifejezéseket megfosztja eredeti nyelvi "ruháitól", és saját tartalommal tölti fel. Fölösleges az olyan érvelés, hogy "de hát ez a latin nyelv szabálya", mert ebben a formában a médium és a média már magyar szavak, önálló jelentéssel, és nem alkalmazható rájuk a latin helyesírás, csak és kizárólag a magyar.
Épp ezért ma már a hivatalos, akadémiai állásfoglalás is elfogadja a médiák kifejezést (a kiváló, és általam úton-útfélen ajánlott, az Osiris kiadó gondozásában megjelent, Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila által szerkesztett Helyesírás című alapműben is így szerepel), és vele együtt én is ezt javaslom: ha a sajtóról és más orgánumokról van szó, a média legyen egyes szám, a médiák a többes, a médiumokat pedig hagyjuk meg a maguk lefüggönyzött szobáiban, mi inkább engedjük be a napfényt - a fejekbe is...
Médiák és médiumok
Gyönyörű a magyar nyelv, de néha bizony komoly akadályok elé állítja a beszélőt. Főleg, ha idegen eredetű szavakról van szó. Tipikus példa erre a divatos "média" kifejezés, melynek többes számán nyelvészek kaptak hajba, de végül úgy tűnik, győz a nyelv maga...
Tökéletes befejezés.
Csak nehogy fejnyitogatás legyen a vége
És érdekes módon itt nincs kettős többesszám! Mert a nép neve az uszkók.
Bocs, hogy játszom mások idegeivel! De nekem az efféle témákról sűrűn eszembe jutnak az uszkókok. (vigyorgó szmájli)
üdv nálunk AXN
És ha Te is megengedsz egy javítást: az "anno" kifejezés ebben a használati módban helytelen, ez egy gyakori hiba - de nem lövöm le a poént és el a puskaport a kommentárjaimban, ez egy következő bejegyzés témája lesz - várlak oda is majd .
A jövevényszavak rövidülése szintúgy tetten érhető, a számítástechnikában például, lásd proci, doksi, vincsi, pörinoki-ubisali.
Davaj, ]{redenc, még ilyet.
Hozzáteszem: a "celeb" kérdése szintúgy érdekes... Ez a szó már meghonosodott nyelvünkben, celebritás formában; ez elfogadott és használható a "híres ember, híresség, előkelőség, népszerű, közismert személyiség" szinonimájaként, ennek a gyökere ugyanis latin, és így is kell ejteni, ahogy írjuk. Az új szószedetek, többek között az Osiris kiadó által gondozott Idegen szavak szótára (Tolcsvay Nagy Gábor munkája) viszont ismeri az angol gyökerű - de természetesen a latin szóból származó - celebrity szót is (ejtsd: szelebriti), illetve ennek magyar átiratát, celebriti, celeb formában, ezeket már írás szerint kell ejteni. Jómagam, ha már választanom kell, egyértelműen a celebritás mellett teszem le a voksom, a többit én pongyolaságnak, továbbmegyek: igénytelenségnek, és kissé sznob, amerikamajmoló kifejezésnek tartom. De majd a nyelv úgyis elvégzi a "piszkos munkát", azaz a marad meg, amit a legtöbben használnak (csak nehogy a celeb legyen az...).
SasAlexander: Köszönöm, van még a tarsolyomban pár meglepetés.
A nyelv aztán ezt a formát érthető okokból egyszerűsítette (szakszóval: szóelvonás történt), azaz elhagyta azt a zavaró szóvéget épp a többes szám "kedvéért, így ma az alapverzió, melyhez a ragokat is csatoljuk, illetve melyet szóösszetételekben használunk, a vakond: vakondok (több vakond), vakonddal, vakondlyuk.
A vakondok megmaradt úgynevezett egyenrangú változatnak: használható, ám ma már inkább irodalmi, archaizáló szövegkörnyezetben, de ilyenkor nyilván a ragozást is ehhez igazítjuk: vakondokok, vakondokkal, vakondoklyuk.
Hozzáteszem: van olyan hasonló szavunk, ahol ezt a szóelvonást nem lehet végrehajtani érthető okokból, és ott nem is zavar minket az "okok": ez a szó pedig a kanonok, többes számban kanonokok...
'Anyway, Mr Shoe says we shouldn't talk to her. She exploits dead people, he says.'
'How?'
'She's a medium. Well, more a small.'
/Terry Pratchett: Reaper Man/
Ha ilyet hallanék, vagy olvasnék, akkor az agyamat is eldobnám...
Persze a röhögéstől