1. rész
2. rész

Egy végigjátszás 18 óra volt, ami nem sok (bár még így is kétszer-háromszor hosszabb, mint egy mezei TPS/FPS). Viszont annyiféle elágazás, döntési helyzet volt a játékban, hogy csak úgy kapkodtam a fejem. Az egyszerűbb dolgoktól (kivel hogy beszélsz) a komolyabbakon át (kit hagysz életben), az egész befejezést befolyásoló döntésekig. Elképesztően sok elágazás van a játékban, de mindez tökéletesen áll össze egy egésszé. Folyamatosan, feltűnésmentesen épülnek be döntéseink a játékba, és későbbre is visszahatnak, egészen apró megjegyzések szintjéig. Szóval nem úgy van, mint a Witchernél, hogy még külön bejátszással mutatják, melyik döntésed hatását láthatod most. Nem, itt sokszor apró mondatfoszlányok utalnak csak vissza akár például arra, hogy egy órákkal korábbi küldetésben véletlenül civileket is megöltél akció közben. Nem is úgy, mint egy átlag Bioware-játékban, hogy mindegy mit választasz, semmi lényegi jelentősége nem lesz. Nem, itt nagyon kemény eltérések lehetnek, amik végigkísérhetnek a játékon.

A sztori is a döntések hálójához hasonlóan szövevényes. Ritkán van, hogy végig ennyire érdekel, mi fog történni, tényleg végig hajtott a kíváncsiság, hogy mi lesz ebből az egész kulimászból. Izgatottan vártam, hova fogunk kilyukadni, és elképzelésem sem volt, mi lesz a befejezés. Maga a vége így visszagondolva annyira nem is lett nagy szám, még ha sikerült meglepetéseket is okoznia. De játék közben, amíg eljutottam odáig, addig folyamatosan villogtak a kérdések a fejemben. Ráadásul egy végigjátszás alatt gyanítom nem is sikerült teljesen kideríteni mindent.

Ami a karaktereket illeti: bár mindegyikük egyedi, jól sikerült alak, amin végül meglepődtem, hogy többüket csak nagyon rövid ideig láttam. Szinte biztos vagyok benne, hogy másfajta végigjátszással másképp alakultak volna a dolgok, vagy legalábbis más szereplőkkel lettem volna együtt hosszabb ideig.

Hogy valami rosszat is mondjak: a pályatervezés nagyon szegényes lett. Lélektelenül egymáshoz pakolt helyszínek, sajnos túlságosan is csőszerű felépítéssel, és a reméltnél kevesebb megoldási lehetőséggel. Szóval ha valaki netán Deus Exet várna, az csalódni fog. Bár magukat a harcokat többféleképpen is meg lehet oldani (lopakodva, lőfegyvert használva, netán közelharccal, vagy csapdákkal), azért kicsit keveselltem például a technikai megközelítést (lőtornyok hackelése, vagy kamerák kikapcsolása), illetve a titkos járatok, zárak is hiányoztak. Nem rossz, ami van, csak kicsit többet, többféle megközelítést reméltem.

A másik főbb gond a béna főellenfelek kérdése. De komolyan, miért kell olyat kitalálni, hogy shotgunnal is vagy hússzor bele kell lőni egy nyomorult ballonkabátos emberbe? Totál irreális ez így, és bár maguk a harcok végülis nem rosszak játékmenet szempontjából, de annyira földtől elrugaszkodottak, hogy nehéz komolyan venni őket. A főellenfeleken kívül a többi harc már "reálisabb", bár ott is nagyon szembetűnő az ellenfelek béna animációja. Ráadásul kicsit kiegyensúlyozatlannak érzem, mert hiába vágtam be a tömegbe gránátot (explosive grenade, Mark II-es), az alig sebezte őket maxra gyúrt kapcsolódó képességgel. Így aztán maradtam végig a Shotgunnál, ami fedezékharc esetén nem éppen ideális megoldás - persze választhattam volna másik fegyvert, erről már nem a játék tehet. Rambózva, berohanva igen hasznos eszköz volt.

Szóval mindent összevetve az Alpha Protocol nekem leginkább a Vampire: Bloodlines-t juttatta eszembe. Ugyanazok a hibák (technológiai hiányosságok, animáció, gyenge pályatervezés, kicsit sántító harc) és hasonlók az erősségek (szövevényes sztori, sok-sok döntési lehetőség, jól megírt karakterek és szövegek). Ha egy dolgot kellene kiemelnem, az mindenképpen a rengeteg döntési helyzet lenne, az irgalmatlanul szövevényes C&C-rendszer (Choices & Consequences, azaz döntések és következmények). Ilyen téren ennél a játéknál fejlettebb jelenleg nincs a piacon, és a trendeket elnézve valószínűleg nem is lesz. Emiatt aztán minden RPG-rajongónak kötelező kipróbálni, és meg kell próbálni elvonatkoztatni a kissé gyenge körítéstől.

Ja és minimum két végigjátszással kell számolni!

(Vége - egyelőre)