Igazság szerint annak köszönhető, hogy a PC Guruhoz kerültem, hogy jókor voltam a jó helyen, ugyanis egy nap a fejembe vettem: nekem egy játékosblogot kell indítanom, egyszerűn nem teljes az életem, amíg ezt meg nem csinálóm. Másnap bele is rángattam az egyik barátomat, majd egy hét múlva el is indult a Remember this Blog, a mostanra már halott buzz.hu blogszolgáltatónál.

Erősen hátrányból indultunk, hiszen egyrészt a buzz nem volt, és sosem lett egy nagyon ismert állomása azoknak, akik blogokat akarnak olvasni, másrészt pedig a nevünknek semmi, de tényleg az égvilágon semmi köze nem volt ahhoz, amit valójában csináltunk, nevesen játékhírek, filmkritikák és zene. Ennek ellenére azonban szépen üzemelt a mi kis blogocskánk, s egy hónap múltán nem csak hogy mi voltunk a rendszer leginkább frissen tartott oldala, hanem napi 600-700 olvasóval a legolvasottabb is – igaz, a kutya sem kommentelt.

Persze nem nagy teljesítmény az a 600 ember, de mi nagyon örültünk, s tervezgettük, hogyan kellene ezt tovább csinálni, csakhogy aztán megjelent a PGO akkori főszerkesztője egy ajánlattal: megkérdezte, hogy nem-e akarok az oldalnak írni, én pedig természetesen igent mondtam, amivel meg is pecsételtem a Remember this Blog sorsát. A távozásom után Hares egy darabig még tolta a blog szekerét, de más elfoglaltságai akadtak, és végül törölte az egészet.

Ekkorra én már túl voltam a próbaidőszakomon a PC Guru Online-nál, és elkezdtem pumpálni a híreket, először kissé (na jó, nagyon) döcögősen, de aztán idővel szerencsére belejöttem, s most már lassan négy éve húzom az igát.