A PGO-s kommenteket olvasva -- főleg a Call of Duty-hírek alatt – a multiplayer móddal kapcsolatban egy igazi mennyország rajzolódott ki a szemem előtt, ahol nincsenek kisgyerekek, csak komoly felnőttek játszanak. A személyes tapasztalataim alapján viszont semmi különbség nincs a többi multiplayer lövölde és a Battlefield 3 online közössége között: itt is megvannak a taknyos kiskölykök, akik végigordítják a meccseket és mindenkit elküldenek az anyjukba, mert csak; ugyanúgy megvannak az ész nélküli, csapatmunkát még csak hírből sem hallott hülyék és ugyanúgy van noobtoob, csalások, kemperek és minden egyéb, amik miatt utálni lehet egy multiplayer módot -- és még csak nem is olyan forradalmi az egész, mint amilyennek egyesek beállítják. Semmiképpen sem az FPS-piac egyszemélyes megmentője, ami megtöri a CoD egyeduralmát, és elüldözni a gonoszt, ami az Activision, a hibái ellenére azonban nagyon is izgalmas és szórakoztató tud lenni, eléggé ahhoz, hogy később is visszanézzek.
Az igazi csalódást a szóló mód okozta, ami egy súlytalan semmi volt. Igen, tudom, hogy a Call of Duty története sem érdemelne meg egy Oscar-díjat, de az midig is izgalmasabb volt. Olyan, mint egy Michael Bay-mozi: üres az egész, és gondolkodni nem szabad alatta, de legalább jól szórakozik az ember. A DICE is valami ilyesmit próbált, de túl komolyan vették a történetet, hiányoztak az izgalmas jelenetek és még az alapvető kérdéseinkre sem kaptunk választ. Ha tehát a Call of Duty a játékipar Michael Bay-je, a Battlefield egy főiskolás kezdő, aki most warezolta le a Final Cut Prót, és különböző filmekből egy szerinte überkirály filmet készített. Láthatóan nem nagyon értenek ehhez a svédek, vagy csak nem volt rá idő, mindenesetre nem kellene ezt erőltetni, volt már elég klisés háborús sztori, s jó pár ennél sokkal jobban mesélte el azt a kevéske valamit történet gyanánt.
Arra akarok végülis kilyukadni, hogy nagyon nagy hülyeség az év, az évtized, esetleg a világmindenség legjobb katonai lövöldéjének bélyegezni a Battlefield 3-t, mert egyszerűen nem az. Értem én, hogy most nagy divat a Call of Dutyt utálni és isteníteni a BF-et, de objektívan nézve nem alkotott monumentálist a DICE; jó a játék, azt nem tagadom, több tucat órát eltöltöttem vele én magam is, de ne szálljunk el ennyitől, már csak azért sem, hiszen mi lesz, ha bejelentik a negyedik részt? A nagy fanoknak legalább be kell vizelniük a gyönyörtől, hogy érzékeltetni tudják mennyivel jobb a leendő játék, mint bármi más.
Az igazi csalódást a szóló mód okozta, ami egy súlytalan semmi volt. Igen, tudom, hogy a Call of Duty története sem érdemelne meg egy Oscar-díjat, de az midig is izgalmasabb volt. Olyan, mint egy Michael Bay-mozi: üres az egész, és gondolkodni nem szabad alatta, de legalább jól szórakozik az ember. A DICE is valami ilyesmit próbált, de túl komolyan vették a történetet, hiányoztak az izgalmas jelenetek és még az alapvető kérdéseinkre sem kaptunk választ. Ha tehát a Call of Duty a játékipar Michael Bay-je, a Battlefield egy főiskolás kezdő, aki most warezolta le a Final Cut Prót, és különböző filmekből egy szerinte überkirály filmet készített. Láthatóan nem nagyon értenek ehhez a svédek, vagy csak nem volt rá idő, mindenesetre nem kellene ezt erőltetni, volt már elég klisés háborús sztori, s jó pár ennél sokkal jobban mesélte el azt a kevéske valamit történet gyanánt.
Arra akarok végülis kilyukadni, hogy nagyon nagy hülyeség az év, az évtized, esetleg a világmindenség legjobb katonai lövöldéjének bélyegezni a Battlefield 3-t, mert egyszerűen nem az. Értem én, hogy most nagy divat a Call of Dutyt utálni és isteníteni a BF-et, de objektívan nézve nem alkotott monumentálist a DICE; jó a játék, azt nem tagadom, több tucat órát eltöltöttem vele én magam is, de ne szálljunk el ennyitől, már csak azért sem, hiszen mi lesz, ha bejelentik a negyedik részt? A nagy fanoknak legalább be kell vizelniük a gyönyörtől, hogy érzékeltetni tudják mennyivel jobb a leendő játék, mint bármi más.
