De hogy miért született e poszt? Nagyon egyszerű. Tavaly, a PC Guru szeptemberi számának Külvilág rovatában Bate a lombos fák alatt ajánlott egy könyvet (pontosabban kettőt), és ez volt az Éhezők Viadala. Megnéztem, nem törődtem vele. Jó, van ez a könyv, érdekes lehet, kész, ennyi. Aztán két hónappal később, a Külvilág rovatban, a mozi-ajánlók között ismét megjelent az Éhezők Viadala, megnéztem, újra megnéztem, és újra megnéztem. Másnap az Alexandrától megrendeltem az első könyvet, és egy éjszaka alatt (este héttől hajnali fél négyig) kiolvastam. Le voltam nyűgözve, hiszen annak ellenére, hogy Suzanne Collins írása elsősorban a fiatal korosztálynak (értsd: kb. 14-20 éveseknek saját bevallása szerint, ugyanúgy, mint a Harry Potter) készült, az általa megteremtett disztopikus világ, és a melléje felállított történet nagyszerűen sikerült. Egy héttel később már a kezemben volt a Futótűz, és a Kiválasztott is. Mindkettőt végigolvastam a vizsgaidőszak alatt (tanultam is!, a könyv volt akkor a pihenés), és bár megállapítottam, hogy az utolsó rész nem sikerült olyan jól, mint az első két könyv, egy igen jó sorozatot adott Collins az olvasóknak.
A filmet sikerült premier előtti vetítésen megnéznem, mely a maga közel 700 millió dolláros bevételével az első félév egyik legnagyobb mozi sikere lett. Magáról a filmről nem nagyon írnék, hiszen szerintem sokan láttátok és véleményetek is van róla. Pár dolgot emelnék csak ki belőle: a 22 éves Jennifer Lawrence tökéletes választás volt Katniss szerepére. A lány előző évben már Oscar-jelölt volt a Winter’s Bone – A hallgatás törvénye című filmben nyújtott alakításáért. Katniss szerepét sikerült ugyanolyan jól eljátszania, mint Ree szerepét két évvel előbb. Sokra fogja még vinni a szakmában.
A másik pedig, amit még kiemelnék, bár a forgatókönyv nem volt tökéletes (pl. magyarázat arra, miért fontos a győzelem az Éhezők Viadalán, vagy a tesszária jelentősége…), volt két olyan momentum véleményem szerint, ami sokkal hangsúlyosabban sikerült a filmben, mint a könyvben. Az egyik a Rue (11. körzet) temetése utáni jelenet (amikor a körzet lakói fellázadnak a Békeőrők ellen – a tulajdonképpeni lázadás kezdete, amely csak a második könyvben jelent meg), a másik pedig a film végén Seneca Crane büntetése, amiért Katniss életben maradt… A Kapitólium, és Snow elnök hatalmát, kegyetlenségét így jelenítették meg, üzenve: senkivel nem teszünk kivételt.
Most azonban foglalkozzunk végre magával a DVD-vel is. Már a premier után elhatároztam, hogy megveszem a filmet, ha megjelenik, de a hazai kiadó (állítólag a GHE) még mindig nem jelentette be, és lehet, hogy idén már nem is fog megjelenni. Így külföldről, Amerikából vettem meg, két lemezes kiadásban, digitális másolat letöltésének lehetőségével (kár, hogy ez csak Amerikában működik). Érdekesség, hogy az áruházláncok mindegyike (Target, BestBuy, Walmart) saját kiadást kapott, így például a Targetban 3 DVD-s digipack kiadást lehet megvásárolni, míg a BestBuyban 2 DVD-2 Blue Ray lemezes kiadáshoz juthatnak hozzá az érdeklődők, 30 dollárért. A filmet már elemeztem, így a következőkben az extrákról fogok írni.
Az amerikai DVD kiadás második lemeze kb. három órányi extra tartalmat kínál, nem számítva az online nézhető extrákat, amelyeket kóddal lehet előhívni egyes szolgáltatói weboldalakon. Ez utóbbiak kb. ¾, egy órányi tartalmat adnak, de ezek természetesen hiányozni fognak a magyar kiadásból, feltéve, ha egyszer végre meg fog jelenni… Az első kisfilm címe Játékmester: Suzanne Collins és az Éhezők Viadala jelenség. Nagy kár, hogy ebben a kisfilmben maga Suzanne Collins meg sem szólal. Az amerikai Scholastic, a tengerentúli legnagyobb gyermekkönyv-kiadó képviselői, a Lionsgate elnöke, és a film vezető producerei, valamint könyvkritikusok, a filmnek szentelt internetes oldalak (thehob.org), és mások szólalnak meg benne. Ami érdekes volt, hogy Foxface középiskolájában a diáktanácsot kérték meg arra, hogy jó néhány könyvből válasszák ki angol irodalom órára azt, amelyet elolvasna egy 12 és egy 18 éves diák is… Erre esett a választás. Ebben a kisfilmben a szereplők közül egyedül Foxface, vagyis Jacqueline Emerson szólal meg, aki életben sokkal csinosabb, mint a filmben.
A második lemez legnagyobb extrája egy közel két óra tíz perces monstre dokumentumfilm magáról a forgatásról. A két óra nyolc kisfilmre van felosztva, és a forgatás teljes folyamatát bemutatja, kezdve az előkészítéstől a CGI megtervezésén át egészen a utómunkálatokig, és a film bemutatójáig. Nagyon érdekes, érdemes végignézni, de angol felirat nincs rajta (a filmen igen!), így még az angolul jól értőknek is figyelniük kell, mert sokszor nagyon gyorsan beszélnek a szereplők. A két óra alatt szinte mindenki megszólal, aki a film elkészítése szempontjából bármilyen szerepet játszott. Így maga a rendező Gary Ross, a szereplők egytől-egyig, a sminkmestereken át azokig, akik felvették a zenét, és Panem himnuszát, amelyet ugye a Parádé alatt lehet hallani. Ahogy nézi a filmet az ember, megérti, hogy milyen sok és milyen nehéz munka összehozni egy ilyen hatalmas szuperprodukciót, melyet természetesen maga a rendező „látomása” irányít. Ez persze csak egy kis része a folyamatnak, hiszen a tervezés magával a forgatókönyvvel kezdődik, az író(k)nak kell eldönteniük, hogy mik azok a dolgok, amelyek fontosak a könyv, és a film szempontjából is, és mit hagyhatnak ki… A filmben a Kapitólium hatalmát meg kellett jeleníteni, így a tömegjelenetek megtervezésekor a náci Németországot vették alapul, mint az emberi történelem egyik legnagyobb diktatúráját. Ez csak pár dolog a két órából, a többiről inkább nem írók, érdemes lesz végignézni majd Nektek is, és hát nem akarok spoilerezni…
A Levelek a Rózsakertből (tudjátok, szimbólikus a cím, hiszen a Fehér Ház egyik nagyon híres része a rózsakert), Snow elnök motivációiról szól, illetve arról, hogy Katniss gondolataiban, monológjaiban hogyan jelenik meg Snow elnök, aki veszélyes Katnissre és fordítva. Ennek alapján került bele a filmbe az a két jelenet, amelyben Snow beszélget a Játékmesterek vezetőjével, Seneca Crane-nel a Rózsakertben. A könyvben ez ugye nem szerepelt, de a motivációk megértése szempontjából be kellett illeszteni a jelenetet a filmbe.
A Propaganda Film a mozifilmben látottaknál hosszabban mutatja be Panem történetét, érdekes, de több új dolgot nem ad hozzá az eredetihez, csak pár plusz jelenetbejátszást, amelyből a néző következtethet arra, hogy mi történt a múltban.
Az extra lemez legunalmasabb része egy interjú Elvis Mitchell, amerikai filmkritikus és Gary Ross rendező között. A második lemez többi kisfilmjéhez képest semmi újdonságot nem ad, így ehelyett érdemesebb lett volna a DVD-re pakolni egy „Kimaradt jelenetek” című részt, hiszen aki végignézi a forgatásról a dokumentumfilmet, annak egyértelművé válik, hogy bizony ebből van jó néhány (pl. Rue halála után a 11. Körzet lakóinak ajándéka)…
Végül pedig a Játék irányítása egy különálló kisfilm, amely a Vezérlőteremben zajló munkálatokat mutatja be, azt, hogyan vették fel úgy, hogy valóságosnak érezzük az ott lévő munkát. Nem volt egyszerű, hiszen zöld asztalok felett és zöld háttér előtt kellett a játék irányítóinak játszaniuk. Ez igényelte a legtöbb CGI-t, és ennek megfelelően a rendezőnek és csapatának előre el kellett készíteniük azokat a grafikákat, amelyek alapján a teremben ülők betanulták a mozdulatsorokat…
Végül pedig van egy Marketing Archívum, amelyben az előzeteseket, a kiadott posztereket, régi és új jelenetfotókat nézhetünk meg. Összeségében érdekes az extra DVD, kellő mennyiségű információval. Persze hiba ebben is van, hiszen semmi sem lehet tökéletes. A Futótűz munkálatai már zajlanak és valamivel több, mint egy év múlva már a Nagy Mészárlást izgulhatjuk végig. Nagyon remélem, hogy nem csúszik el a film az egyik legfontosabb dolgon, a szövetségek bemutatásán, mert azok nélkül ugyanolyan lesz a mozi, mint amilyen a Harry Potter. Minden rendező kivétel nélkül kihagyta, vagy nagyon leegyszerűsítette a könyvekben hosszan taglalt magyarázatot, mely minden fontosabb kérdésre választ adott. Hiszen a lényeg a lényeg. Egy év múlva kiderül.
Köszönöm, hogy elolvastátok a szokásosnál hosszabb írásomat.
A poszthoz tartozó kérdések: Ti milyen DVD filmeket vesztek? Gyűjtői kiadásokat szoktatok venni? Fontos számotokra a megfelelő minőségű és mennyiségű extra tartalom?
A filmet sikerült premier előtti vetítésen megnéznem, mely a maga közel 700 millió dolláros bevételével az első félév egyik legnagyobb mozi sikere lett. Magáról a filmről nem nagyon írnék, hiszen szerintem sokan láttátok és véleményetek is van róla. Pár dolgot emelnék csak ki belőle: a 22 éves Jennifer Lawrence tökéletes választás volt Katniss szerepére. A lány előző évben már Oscar-jelölt volt a Winter’s Bone – A hallgatás törvénye című filmben nyújtott alakításáért. Katniss szerepét sikerült ugyanolyan jól eljátszania, mint Ree szerepét két évvel előbb. Sokra fogja még vinni a szakmában.
A másik pedig, amit még kiemelnék, bár a forgatókönyv nem volt tökéletes (pl. magyarázat arra, miért fontos a győzelem az Éhezők Viadalán, vagy a tesszária jelentősége…), volt két olyan momentum véleményem szerint, ami sokkal hangsúlyosabban sikerült a filmben, mint a könyvben. Az egyik a Rue (11. körzet) temetése utáni jelenet (amikor a körzet lakói fellázadnak a Békeőrők ellen – a tulajdonképpeni lázadás kezdete, amely csak a második könyvben jelent meg), a másik pedig a film végén Seneca Crane büntetése, amiért Katniss életben maradt… A Kapitólium, és Snow elnök hatalmát, kegyetlenségét így jelenítették meg, üzenve: senkivel nem teszünk kivételt.
Az Éhezők Viadala Blue-Ray/DVD reklámja az Egyesült Államokban
Most azonban foglalkozzunk végre magával a DVD-vel is. Már a premier után elhatároztam, hogy megveszem a filmet, ha megjelenik, de a hazai kiadó (állítólag a GHE) még mindig nem jelentette be, és lehet, hogy idén már nem is fog megjelenni. Így külföldről, Amerikából vettem meg, két lemezes kiadásban, digitális másolat letöltésének lehetőségével (kár, hogy ez csak Amerikában működik). Érdekesség, hogy az áruházláncok mindegyike (Target, BestBuy, Walmart) saját kiadást kapott, így például a Targetban 3 DVD-s digipack kiadást lehet megvásárolni, míg a BestBuyban 2 DVD-2 Blue Ray lemezes kiadáshoz juthatnak hozzá az érdeklődők, 30 dollárért. A filmet már elemeztem, így a következőkben az extrákról fogok írni.
Az amerikai DVD kiadás második lemeze kb. három órányi extra tartalmat kínál, nem számítva az online nézhető extrákat, amelyeket kóddal lehet előhívni egyes szolgáltatói weboldalakon. Ez utóbbiak kb. ¾, egy órányi tartalmat adnak, de ezek természetesen hiányozni fognak a magyar kiadásból, feltéve, ha egyszer végre meg fog jelenni… Az első kisfilm címe Játékmester: Suzanne Collins és az Éhezők Viadala jelenség. Nagy kár, hogy ebben a kisfilmben maga Suzanne Collins meg sem szólal. Az amerikai Scholastic, a tengerentúli legnagyobb gyermekkönyv-kiadó képviselői, a Lionsgate elnöke, és a film vezető producerei, valamint könyvkritikusok, a filmnek szentelt internetes oldalak (thehob.org), és mások szólalnak meg benne. Ami érdekes volt, hogy Foxface középiskolájában a diáktanácsot kérték meg arra, hogy jó néhány könyvből válasszák ki angol irodalom órára azt, amelyet elolvasna egy 12 és egy 18 éves diák is… Erre esett a választás. Ebben a kisfilmben a szereplők közül egyedül Foxface, vagyis Jacqueline Emerson szólal meg, aki életben sokkal csinosabb, mint a filmben.
A második lemez legnagyobb extrája egy közel két óra tíz perces monstre dokumentumfilm magáról a forgatásról. A két óra nyolc kisfilmre van felosztva, és a forgatás teljes folyamatát bemutatja, kezdve az előkészítéstől a CGI megtervezésén át egészen a utómunkálatokig, és a film bemutatójáig. Nagyon érdekes, érdemes végignézni, de angol felirat nincs rajta (a filmen igen!), így még az angolul jól értőknek is figyelniük kell, mert sokszor nagyon gyorsan beszélnek a szereplők. A két óra alatt szinte mindenki megszólal, aki a film elkészítése szempontjából bármilyen szerepet játszott. Így maga a rendező Gary Ross, a szereplők egytől-egyig, a sminkmestereken át azokig, akik felvették a zenét, és Panem himnuszát, amelyet ugye a Parádé alatt lehet hallani. Ahogy nézi a filmet az ember, megérti, hogy milyen sok és milyen nehéz munka összehozni egy ilyen hatalmas szuperprodukciót, melyet természetesen maga a rendező „látomása” irányít. Ez persze csak egy kis része a folyamatnak, hiszen a tervezés magával a forgatókönyvvel kezdődik, az író(k)nak kell eldönteniük, hogy mik azok a dolgok, amelyek fontosak a könyv, és a film szempontjából is, és mit hagyhatnak ki… A filmben a Kapitólium hatalmát meg kellett jeleníteni, így a tömegjelenetek megtervezésekor a náci Németországot vették alapul, mint az emberi történelem egyik legnagyobb diktatúráját. Ez csak pár dolog a két órából, a többiről inkább nem írók, érdemes lesz végignézni majd Nektek is, és hát nem akarok spoilerezni…
A Levelek a Rózsakertből (tudjátok, szimbólikus a cím, hiszen a Fehér Ház egyik nagyon híres része a rózsakert), Snow elnök motivációiról szól, illetve arról, hogy Katniss gondolataiban, monológjaiban hogyan jelenik meg Snow elnök, aki veszélyes Katnissre és fordítva. Ennek alapján került bele a filmbe az a két jelenet, amelyben Snow beszélget a Játékmesterek vezetőjével, Seneca Crane-nel a Rózsakertben. A könyvben ez ugye nem szerepelt, de a motivációk megértése szempontjából be kellett illeszteni a jelenetet a filmbe.
A Propaganda Film a mozifilmben látottaknál hosszabban mutatja be Panem történetét, érdekes, de több új dolgot nem ad hozzá az eredetihez, csak pár plusz jelenetbejátszást, amelyből a néző következtethet arra, hogy mi történt a múltban.
Az extra lemez legunalmasabb része egy interjú Elvis Mitchell, amerikai filmkritikus és Gary Ross rendező között. A második lemez többi kisfilmjéhez képest semmi újdonságot nem ad, így ehelyett érdemesebb lett volna a DVD-re pakolni egy „Kimaradt jelenetek” című részt, hiszen aki végignézi a forgatásról a dokumentumfilmet, annak egyértelművé válik, hogy bizony ebből van jó néhány (pl. Rue halála után a 11. Körzet lakóinak ajándéka)…
Végül pedig a Játék irányítása egy különálló kisfilm, amely a Vezérlőteremben zajló munkálatokat mutatja be, azt, hogyan vették fel úgy, hogy valóságosnak érezzük az ott lévő munkát. Nem volt egyszerű, hiszen zöld asztalok felett és zöld háttér előtt kellett a játék irányítóinak játszaniuk. Ez igényelte a legtöbb CGI-t, és ennek megfelelően a rendezőnek és csapatának előre el kellett készíteniük azokat a grafikákat, amelyek alapján a teremben ülők betanulták a mozdulatsorokat…
Végül pedig van egy Marketing Archívum, amelyben az előzeteseket, a kiadott posztereket, régi és új jelenetfotókat nézhetünk meg. Összeségében érdekes az extra DVD, kellő mennyiségű információval. Persze hiba ebben is van, hiszen semmi sem lehet tökéletes. A Futótűz munkálatai már zajlanak és valamivel több, mint egy év múlva már a Nagy Mészárlást izgulhatjuk végig. Nagyon remélem, hogy nem csúszik el a film az egyik legfontosabb dolgon, a szövetségek bemutatásán, mert azok nélkül ugyanolyan lesz a mozi, mint amilyen a Harry Potter. Minden rendező kivétel nélkül kihagyta, vagy nagyon leegyszerűsítette a könyvekben hosszan taglalt magyarázatot, mely minden fontosabb kérdésre választ adott. Hiszen a lényeg a lényeg. Egy év múlva kiderül.
Köszönöm, hogy elolvastátok a szokásosnál hosszabb írásomat.
A poszthoz tartozó kérdések: Ti milyen DVD filmeket vesztek? Gyűjtői kiadásokat szoktatok venni? Fontos számotokra a megfelelő minőségű és mennyiségű extra tartalom?
Szóval igen, szeretem ha vannak rajta extrák, de nem vetem meg a fapados verziókat sem. Főképp, ha egy olyan filmet tartalmaz, amit nehéz megszerezni eredetiben DVD-n. Máig nagyra becsülöm azóta sajnos megszűnt Fangoria horrorújságot, hogy kiadták nem túl sok példányban (szerencsére sikerült megszereznem) Az élőhalottak éjszakáját (az eredeti 1968-ast, fekete-fehér képpel és mono angol hanggal).
Mindenesetre már nem nagyon gyűjtögetem őket, de a szememet továbbra is nyitva tartom, hát ha találok egy ritka példányt egy jó filmből. Mert ezekre mindig van félre tett pénzem.
Emlékszem, nevetségesen olcsón került a polcomra a Star Wars trilógia, a Kill Bill, a híresebb Bud Spencer és Terence Hill filmek, illetve a Das Boot extra kiadása. A legdrágább DVD amit vettem, a Némó nyomában volt megjelenéskor -- hétezer forintot kértek el érte, igaz, a bónuszlemez miatt nem bántam.