Philip K. Dick - Figyel az ég
Jack Hamilton és felesége meg még pár ember balesetet szenved a Belmont Bevatron protonsugár-deflektorában. Amikor Hamilton magához tér egy kórházban, látszólag nincs semmi gond, azonban később észreveszi, hogy valami nincs rendben a világgal...
Ez a regény PKD első sci-fi regényei közé tartozik és már itt megjelenik kedvenc témája, az alternatív és virtuális valóságok. A regény első fele nagyot üt, de utána egy kicsit leül és ülve is marad. Ettől eltekintve nagyon jó regény, de a zseniális első fele után kicsit csalódtam benne, ezért sajnos nem tudom 10/10-re értékelni. Befejezése elég nyugodt és teljesen lezárt néhány PKD-regénnyel ellentétben(pl. UBIK, VALIS, Palmer Eldritch három stigmája).
Értékelés: 9,5/10
Philip K. Dick - VALIS
Erről a regényről írni nem a világ legegyszerűbb feladata: Dick legelvontabb, legőrültebb regénye.
Horselover Fatet eltalálja egy rózsaszínfénysugár, amely rengeteg információt ad át neki, illetve egy kis időre el is vakítja. Fat úgy véli, Istennel találkozott...és ki akarja deríteni, hogy mi is történt valójában, illetve meg akarja fejteni látomásait.
Félig önéletrajz, félig fikció. Dick is megjelenik a regényben, sőt egyszerre ő a narrátor, akit csak Philnek hívnak(ráadásul E/1-ben ír és ő maga is a regény egyik főszereplője) és ő Horselover Fat is, amely a Philip Dick név fordítása. (Philipposz=lókedvelő görögül, Dick=kövér németül) Horselover Fat és Phil barátjait, Kevint és Davidet pedig saját barátjairól mintázta. A történetet 1974-es tapasztalatai ihlették.
Dick előszeretettel idéz Exegéziséből, illetve máshonnan is. A regény tele van idézetekkel, amelyek széttördelik a szöveget. Megosztja saját elképzeléseit a világ keletkezéséről, térről, időről és egyebekről. A regény eleje nagyjából erről szól. Aztán kicsivel a fele után felpörögnek az események és szinte elfelejti az Exegézisét, bár ezután is előszerettel használja az idézeteket. A vége pedig ütős és igencsak nyitva maradt.
Zseniális regény, bár első Dick-regénynek semmiképp nem ajánlható nyugodt szívvel, ugyanis nem a legkönnyebben érthető regények közé tartozik és maradandó sérüléseket okozhat.
Csak sokadik PKD-regénynek ajánlom, nekem pl. ez volt a 8. Az értékelés pedig azt hiszem, egyértelmű, hogy 10/10.
