Az OLED tévék az utóbbi években elfoglalták a nappalikat, és ha így folytatja az iparág, akkor az OLED monitorok hamarosan jó eséllyel pályáznak az íróasztalaink központi szerepére. Egyre több és több QD-OLED panel jelenik meg a piacon, és akad már néhány olcsóbb, az IPS-ekhez képest versenyképes ajánlat is, ha szétnézünk. A Samsung idén már 4. generációjához érkező megoldása pedig látványos fejlődést ígér az elődökhöz képest.
Arról tehát nincs vita, hogy jó az irány. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy tényleg érdemes-e ilyen monitorokkal szemezgetni ma. Egy 48 hüvelykes LG C3 tévé boldog tulajdonosaként egészen eddig biztos voltam benne, hogy ha egyszer ilyen úri huncutságokra is lesz pár garasom, akkor azonnal vetem is rá magam egy 32 hüvelykes OLED monitorra, majd soha vissza sem nézek utána. Hiszen ha nagyban bejött, akkor miért ne jönne be kicsiben is? – gondoltam magamban. Nos, életem első komolyabb találkozása egy QD-OLED monitorral (kerek egy hónapon át nyúztam az AGON PRO AG326UZD2-t) árnyalta a képet. De minderről majd értekezek az alábbi tesztben, tarts velem!
Generációs előrelépés a QD-OLED kijelzőkben
Az AGON by AOC még tavasszal mutatta be a tesztelt modellt, ami egy papíron 32, a valóságban 31,5 hüvelykes (80 centiméteres) képátlójú, 2160p felbontásra, 240 Hz-re képes QD-OLED panel. A gyártó úgy harangozta be ezt, mint ami „új távlatokat nyit meg az egy monitor által nyújtott teljesítmény terén, legyen szó versenyjátékról, konzoljátékról, tartalomkészítésről vagy filmnézésről.” Nem szeretnék úgy csinálni, mint akinek lett volna szerencséje az elődhöz, ezért én is, ahogyan most az olvasó is, csak a számháborúra hagyatkozhattam a generációs fejlődés megítélésében. No meg a korábbi OLED tévés, illletve főleg IPS monitoros tapasztalatokra. Vagy arra, hogy nagyon ritka, ha egy kijelző mindennek a mestere volna.
A főbb különbségek az AGON PRO AG326UZD és az AGON PRO AG326UZD2 paneljei között:
- Az előző generációs megoldás helyett ezúttal a Samsung Penta Tandem QD-OLED panelje teljesít szolgálatot, aminek fő újdonsága, hogy jelentős energiaigény-növekedés nélkül nagyobb fényerőt képes leadni.
- Az AntiReflection 3.0 borítás jobban gátolja a tükröződést, ergo a matt kijelzők fakó színei nélkül élvezhetjük a feketéket.
- Ezek mellett 165 Hz-ről 240 Hz-re nőtt a képfrissítés, így bőven esport ready.
- VESA DisplayHDR™ True Black 400 minősítésről True Black 500-ra nőtt a HDR tanúsítás.
És amiben hasonlítanak:
- Maradt a 0,03 ezredmásodperces válaszidő, ami azt jelenti, hogy szinte észrevétlenül szürkéről-szürkére vált a panel, elmosódásnak, ghostingnak itt nincs helye.
- Továbbra is egy 1,07 milliárd szín megjelenítésére alkalmas 10 bites panelt kapunk, ami 99,7%-os DCI-P3, 140,7%-os sRGB és 96,9%-os Adobe RGB lefedettséggel rendelkezik, tehát számos grafikus munkára alkalmas lehet.
Bontsuk ki!
Mielőtt azonban teljesen elvesznénk a számok és mozaikszavak rengetegében, bontsuk ki a terméket! A monitor egy szép nagy dobozban, igényesen összecsomagolva érkezett. Kész csoda volt, hogy egyedül összeszereltem és még működik. Bár innen is jelzem a gyártónak, hogy valaki sikeresen beleejtett (most a hangzása alapján tippelek) egy csavart a készülékházba, mielőtt hozzám vándorolt volna tesztre. Ez ugyan nem okozott kellemetlenséget használat közben, de azért izzadtam, nehogy hiányozzon az összeszereléskor ez az alkatrész. Ám úgy fest, hogy vagy tettek a csomagolásba extrát, vagy egy korábbi tesztelő saját csavarja veszett el, de nem hiányzott semmi. Ez a beleejtett csavar sztori egyébként azért lehetséges, mert az állvány felszerelése előtt egy méretes nyílás található a monitor hátulján. Szóval a rejtélyes kolléga helyett is szólok, jobb, ha vigyázol összeszerelés közben!
És ha már állvány, személy szerint nekem ezzel volt a legnagyobb problémám. Tudom, szlav kolléga júliusban az ennél kisebb AG276QKD2 esetében dícsérte az AGON PRO vonalra jellemző ötszögletű talpat, a dönthetőséget, forgathatóságot, magasságállítást, amit a teljes szerkezet kínál. A képességekre nekem sincs panaszom, az viszont tény és való, hogy hatalmas ez a talp minden irányban. Amikor megláttam, az első reakcióm az volt, hogy oké, inkább a saját 32 hüvelykes monitoromhoz használt karra fogom felszerelni, ha én ezt hosszútávon használni akarom, mert az átlagosnak nevezhető asztallapom (120 x 50 cm) igen nagy részét elorozza másképp. Ennél is nagyobb probléma a szememben, hogy majdnem az asztalom közepéig belóg rajta a monitor, én jobb szeretem távolabb helyezni magamtól.
A „van állvány otthon” kísérletem azonban hamar kudarcba fulladt. Sajnos hiába 7,5 kg állvány nélkül a termék, ha a papíron 9 kg-ot bíró karom nem békült ki vele úgy, mint az 5,6 kg-os monitorommal szokott. Úgyhogy ez szolgáljon tanmeseként is arra az esetre, ha veszel egy ilyen nehéz monitort és azt gondolod, hogy a gyári állvány után / helyett inkább egy kart használnál – érdemes eggyel keményebbet venni, mint gondolnád. Vagy alternatívaként ott a dobozban mellékelt 100 x 100 VESA mount, amivel rögtön a falra rögzítheted a terméket. Nálam ez nem játszott, szóval maradt a talp.
Ami az AGON PRO AG326UZD2 dobozának további tartalmát illeti, a gyártó igen gazdagon tálalja az ebédet, hiszen szinte minden hátul található csatlakozó típushoz ad egy minőségi kábelt:
- Találunk 2 db HDMI 2.1 csatlakozót, ezekhez jár 1 db 1,8 méteres HDMI 2.1 kábel.
- Van 1 db DisplayPort 2.1, ehhez jár 1 db 1,8 méteres DisplayPort 2.1 kábel.
- 2 db USB-A, 1 db USB-B és 1 db USB-C csatlakozót is kapunk:Ezek főleg a KVM-támogatás miatt vannak, ami lehetővé teszi több számítógép csatlakoztatása esetén a perifériákon történő osztozkodást. Ennek érdekében a szükséges USB-B-ről USB-A átalakító 1,8 méteres, és az 1,5 méteres, mindkét végén USB-C (Gen2) kábelek is a doboz részét képezik.Érdekesség még, hogy az egyik downstream port gyorstöltésre is alkalmas, arra alkalmas eszközön akár 65 wattot is lead.
- Az USB-portok kapcsán érdekesség még, hogy az USB-C port gyorstöltésre is alkalmas, akár 65 wattot is lead. Ezt kipróbáltam telefonnal, laptoppal egyaránt, és míg előbbi esetében inkább 30 watt körül etette az eszközt, az utóbbi simán hozta a gyári töltő szintjét. A többi USB pedig a KVM-támogatás miatt van, ami lehetővé teszi több számítógép csatlakoztatása esetén a perifériákon történő osztozkodást. Ennek érdekében a szükséges az USB-B-ről USB-A átalakító 1,8 méteres, és az 1,5 méteres, mindkét végén USB-C (Gen2) kábelek is a doboz részét képezik.
- Az egyetlen kakukktojás a 3,5 mm-es fejhallgató kimeneti csatlakozó, ehhez érthető okokból nem adtak semmit.
Kapcsoljuk be!
Azt hiszem elérkezett az idő, hogy bekapcsoljuk az AGON PRO AG326UZD2-t. Mivel egy 4K felbontáson is versenyképesnek számító Nvidia RTX 5070 Ti duruzsol a számítógépemben, szinte azonnal tekertem is mindent az elérhető maximumra: 2160p, 240 Hz, HDR. Nos, nagyon hamar rájöttem, hogy ebből a trióból eggyel nem leszünk jóban, és ez bizony a magas dinamikatartomány. Többrétű a probléma, de egy OLED tévé után csalódásként éltem meg a monitort e téren. Itt nyilván súlyos szerepe van annak is, hogy az ígértnél is magasabban voltak az elvárásaim, hogy milyen a Windows 11 HDR implementációja, és hogy a szívem szerint egy OLED tévén és egy OLED monitoron más-más dolgokat csinálok, csinálnék.
A tesztelt monitor nagyon fényes, munka közben le is kellett tekerni alkalmanként 50-70 százalék környékére a fényerőt, hogy hosszú órákon át is tűrhető legyen például a cikkírás, az ehhez szükséges böngészés, sok-sok szöveg olvasása. Ez persze a legkevésbé sem teher, a magas pixelsűrűség miatt pedig nagyon jó volt szöveggel dolgozni rajta ezután. Amit viszont senki nem szokott szóvá tenni, hogy szabályosan meleg van egy ilyen monitor előtt. Mivel programozó isteneink elfelejtettek sötétmódot tenni a CMS-einkbe, van, hogy fél napot ülök egy fehér képernyő előtt, és bizony az arcomnak feltűnik a hőmérséklet-különbség azon nyomban, hogy felállok a gép elől. Deal breakernek semmiképp, még csak rendkívül zavarónak sem mondanám ezt a váratlan, ám logikus mellékhatását a panelnek. De ha először játszadozol a gondolattal, hogy OLED monitorra váltanál, akkor legalább már nem lepődsz meg ezen.
A munka mellett természetesen játékra is jutott idő egy hónap alatt, és itt jött ki a HDR-rel kapcsolatos problémám. A 007 First Light egyik alephi jelenetében, ahol szpotlámpák világítanak a kamerába hosszú perceken át, a monitoron a HDR bekapcsolása esetén gyakorlatilag csak ezeknek az immáron vakító fénye jelent meg, míg a tévével még csak hasonlót sem tapasztaltam soha. Ugyanakkor a vártnál gyakrabban előfordul, hogy a játék a ludas a HDR-kezelésben. A Battlefield 6-ot sosem próbáltam a tévén érthető okokból, ám most találkozhattam azzal a problémával, hogy a BF Studiosnál vibe code-olhatták a HDR implementációt, mert egyfolytában visszaáll a beállítás arra, mintha egy 10 ezer nittes kijelzőt használnál. Mivel a tesztelt készülék ennek legfeljebb a tizedére képes, és arra is csak a felület 3%-án, ezért még a trópusi Tsuru Reef is inkább hasonlított egy bányára, élvezhetetlen volt az egész.
A monitor- és játékbeállítások egy héten át tartó végtelen kombinálása, a Windows 11 és az Nvidia App bütykölése, no meg rengeteg olvasás után úgy döntöttem, elengedem a HDR-t. És ez alighanem az egyik legjobb döntésem volt az egy hónapon át tartó tesztelés során, vissza se néztem azóta sem. A játékok a számomra kielégítő IPS monitoromhoz képest is fantasztikusan festettek SDR-ben, 1440p-ről váltva még a 2160p értelmét is meg-megláttam ebben a méretben. Csúcsra tekert fényerő mellett, a kontraszt optimális belövésével több kompetitív játékban is jobbnak találtam magam, asztalnál ülve, egér-billentyűzettel egyébként is inkább ezekben szeretek elveszni. Kezdve a már említett Battlefield 6-tal, ami maximum beállítások mellett rengeteg, az ellenfeleket rejtő részlettel rendelkezik, ám most ez nem volt akadály. A PUBG-ben is úgy lőttem ki az ellent a fű közül, hogy bármelyik eddigi monitoromon észre sem vettem volna, hogy ott bújik bárki – csirkét vacsoráztunk aznap. Counter-Strike 2-ben éreztem talán a legkevesebb különbséget, itt a 180 Hz-ről 240 Hz-re történő váltásra voltam kíváncsi, de mint kiderült, ennyire nem vagyok vájtszemű (vagy mi volna a vájtfűlűnek az ideillő megfelelője?)
Megéri az árát az AGON PRO AG326UZD2?
A monitor már tavasz óta kapható, ezért ki lehet fogni rá akciókat is. Így fordulhat elő, hogy egy Árukeresőt fellőve a cikk írásakor van, ahol 300 ezer forint, és van, ahol 350-370 ezer forint környékén tanyázik megbízható helyeken. Mivel ez hatalmas eltérés, és a legolcsóbb említett összegnél tudjuk, hogy szintén 370 ezer környékéről van leakciózva, valamint a legtöbb üzletben és a gyártó honlapján is nagyjából ennyiért szerepel, ezért értékeljük úgy, hogy ez megközelítőleg a rendes ára, és bármi, amit ebből elengednek, az grátisz.
Egy 32 hüvelykes, 180 Hz-es, 1440p-s IPS monitorról, ami kevesebb, mint a felébe kerül újonnan ennek, én nem váltanék. De nem azért, mert ne lenne jó monitor az AGON PRO AG326UZD2! Egész egyszerűen amennyire izgatott voltam miatta, annyira fájó beismerni, hogy a tévém mellett semmi szükségem egy OLED monitorra, ami pont a HDR-ben volt kompromisszumos élmény ahhoz képest. A kialakítása nekem összességében nem praktikus. Ugyan az extra felbontás, a fényerő, a színek ideig-óráig tényleg örömmel töltötték el a szívemet még SDR-ben is, ez bizony elmúlik. Nincs olyan igazán nagy dobás a meglévő kijelzőimhez képest ebben, ami miatt bármelyiket lecserélném.
Ha azonban onnan indulunk, hogy jelenleg nincs semmilyen használható, modern kijelződ otthon, és venned kell egyet a géped, konzolod mellé mindenképpen, akkor már inkább elgondolkodtató az ajánlat. Tekints rá úgy, hogy OLED tévét és monitort is veszel egyben most, és akkor ez a logika még kedvezőbb lehet büdzsé szabás szempontjából. Teljes áron sincs igazán sok versenytársa, ha összevetjük a méretbeli, képfrissítési, paneltechnológiai képességeket a konkurencia termékpalettájával. Vagy ami van, arról érdemes tudni, hogy sok más gyártó is ugyanezt a Samsung panelt használja a termékeiben. Elképzelhető tehát, hogy valami egészen hasonlót kifogsz kedvezőbb áron holnap, egy hónap múlva, egy év múlva, és alighanem elégedett leszel azokkal is. Amire figyelni kell, hogy még ebben a 300-400 ezer forint közti résben is előfordulnak eggyel korábbi generációs megoldások – azokhoz képest egyértelműen jobb választás lesz az AGON PRO AG326UZD2. Végsősoron tehát olyan részletek dönthetnek a vásárláskor, mint a pillanatnyi piaci körülmények, a márkahűség (az AGON by AOC 3 év beégésre is kiterjedő garanciát ad) vagy a monitor kialakítása. Utóbbit pedig szintén lehúzhatod a listáról, ha tudsz mellé tenni jó áron egy minőségi állványt, tartókart a kosárba.
Borítókép: AGON by AOC
